Mythologiai nyomok a magyar nép nyelvében és szokásaiban

Előszó

Mythologiai nyomok a magyar nép nyelvében és szokásaiban.
A hold nyelvhagyományainkban. (Felolvastatott a M. T. Akadémia 1887. május 2-án tartott ülésében.)
A ki őseinknek a holdról való fogalmát és a holdnak tiszteletét meg akarja ismerni: morzsákat kell összeszednie, melyek a népünk hiedelmében ma még megvannak, de melyek abból szemlátomást enyésznek. A megtalált morzsák sokszor homályos értelműek, azért megvilágosításukra rokon és nem rokon népek mythologiájához folyamodunk. De itt nagy vigyázat szükséges: mert a források, melyekhez fordulunk, nem mindenkor megbízhatók. Azért elnézésre tarthat számot e tévedés; és senki jobban nem örül a helyreigazításnak, mint maga a tévedő.
Ezredek nyomait látja hagyományainkon a vizsgálódó szem; némileg megvilágítva tűnik fel előtte, mit a történet lapjai homályosan érintenek: ős vallásunk fejlődése és népünknek ezzel összefüggésben levő vegyülése.
Néha egy szó és a hozzá fűzött fogalom lebbenti fel múltunkról a fátyolt, ösztönözvén a múltunkat becsülni tudót, hogy lankadást nem ismerő szorgalommal keresse a többi ide vágó hagyományt, és hogy a mi most még csak csillog előtte, mint tisztán láthatót iparkodjék másokkal közölni. Máskor hiedelmeink, ráolvasóink vezetik a századok előtt őseinkkel élő népekhez, arra sarkalván őt, hogy tovább kutasson és a századoknak hagyományainkra vésett nyomait megjelölje, hogy a mit a feledés érthetetlenné tett, könynyen felfogható alakban mutassa be. Ezért terjeszkedünk ki értekezésünkben a népünk ajkáról lejegyzett legcsekélyebb, de becsesnek itélt hagyomány-töredékre is. Vissza