Muzsikás

Előszó

Amikor a művelődési házak, ifjúsági klubok programja iránt érdeklődő betekint a havi műsorfüzetünkbe, azt tapasztalja,hogy egyre több helyen találkozik a TÁNCHÁZ elnevezéssel, illetve programokkal. E programokba egyre többen kapcsolódnak be, mivel rátaláltak egy számukra új, aktív közreműködést igénylő szórakozásra, együttlétre, melyhez egyre gyakrabban kapcsolódik a népművészet iránti mélyülő érdeklődés, a baráti körök kialakulása is.
A Fővárosi Művelődési Ház vállalta a kezdeményező, kísérletező szerepet. 1972 óta működteti a TÁNCHÁZAT. Eleinte akik ellátogattak hozzánk csodának és hamar elmúló divatnak tartották a fiatalok és korban kevésbé, de aktivitásban élenjáró kevésbé fiatalok önfeledt szórakozását. A mi feladatunk az volt, hogy a TÁNCHÁZ ne legyen csoda, hanem egyre inkább váljék természetes és folyamatos szórakozási formává.
A TÁNCHÁZ színvonalas működtetéséhez több tényezőre van szükség. Egyik ilyen a megfelelő helyiség biztosítása. Alapkérdés, hogy a résztvevők otthon érezzék magukat. Ez a helyiségre és a megjelenőket fogadó népművelőkre egyaránt vonatkozik. A másik feltétel az aktívan közreműködő látogatók számának növelése. Azok jönnek el szívesen a TÁNCHÁZBA, akik ismerik a programot, a közreműködőket és a "tananyagot." Ennek biztosítására hoztuk létre az ELŐTÁNCHÁZAT, melynek célja a táncok megtanítása, létrejöttük, lényegük és tartalmuk megismertetése, a közösség kialakításának megkezdése. Vissza