Előszó
Nem gondoltam volna arra, hogy az alatt a csaknem 40 év alatt, amelyet megszakítás nélkül a Somogy megyei Levéltár másfél méteres falai és ritka szépségű, tölgyfaszekrényes archívum-oratóriumában...
Tovább
Előszó
Nem gondoltam volna arra, hogy az alatt a csaknem 40 év alatt, amelyet megszakítás nélkül a Somogy megyei Levéltár másfél méteres falai és ritka szépségű, tölgyfaszekrényes archívum-oratóriumában történész-levéltárosként eltöltöttem, több százra rúgjanak azoknak a tanulmányaimnak, közleményeimnek és cikkeimnek a számai, amelyek önálló köteteimen kívül láttak napvilágot országos, regionális és megyei folyóiratokban és egyéb kiadványokban.
Két kutatási terület állt mindig hozzám közelebb - szülőföldem jelenét is meghatározó - múltkeresésemben: 1. népem társadalmi és gazdasági viszonyait tükröző agrártörténeti és 2. e népből nemzetté váló fajtám művelődéstörténetére vonatkozó kutatásaim.
E két irányú kutatómunka mindig paralell futott egymás mellett, mégis úgy, hogy a nagyjából két időszakra bomló életpálya első részében az agrártörténeti, a második részben pedig a művelődéstörténeti publikációk voltak a dominánsak. Az előbbi korszakot egy a megye agrártörténeti és agrárgazdaságáról írott kötetem zárta le. Az utóbbit pedig a most befejezés előtt álló, regionális kitekintésű, művelődéstörténeti disszertációm.
Eközben az is kiderült, hogy elég nagy azoknak a művelődéstörténeti írásaimnak a száma, amelyek szerteszéjjel jelentek meg hazánk különféle kiadványaiban, s amelyek ma már be sem szerezhetők, noha ezek a helyi- és régiótörténeti kutatások eredményei más megyék kutatói számára is haszonul és elvégzendő feladatként szolgálhatnak, más megyékkel való összehasonlításra is alkalmassá válhatnak. De nemcsak más megyékre, hanem más régiókra is, ilyképpen a köztörténet számára is általánosítható képet és felhasználható következtetéseket nyújthatnak. E kiadványban csak művelődéstörténeti tanulmányok közzétételére került sor. Három nagyobb fejezetre tagoltam a tanulmányokat - gondos válogatás után. Az elsőben a megye központjának - Kaposvárnak - csaknem három százados művelődéstörténetét vázoltam fel freskószerűen, a mai tanulságok és lehetőségek következményeinek a felvillantásával. A harmadikban pedig a dél-dunántúli régió négy megyéjének középfokú oktatástörténetét írtam meg, amelynek első változata a Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion - Mogersdorf - kőszegi ülésszakán hangzott el 1976-ban s amelyet azóta is átdolgozott és bővített változatában tettem itt közzé. E tanulmány is azt igazolta, hogy a régió középiskolája sokkal hátrányosabb helyzetben volt Dél-Dunántúlon, mint Észak-Dunántúlon a másfél századra állandósult török hódoltság következményeként.
Vissza