Múzeumi kincsek

Előszó

A szombathelyi Savaria Múzeum gyűjteményének kialakulása több évszázados múltra tekint vissza. Már Mátyás király idejében a király rendeletére összegyűjtik a régi római köveket és beépítik a győri püspök szombathelyi várába. A 18. század végén Szily János püspök építkezései adnak lehetőséget arra, hogy az ekkor előkerült római köveket a püspöki palota belső udvarában helyezzék el. A 19. század vége felé érik meg a helyzet egy múzeum létrehozására. Ebben fő részt vállal Lipp Vilmos premontrei szerzetes tanár. Fáradozásait siker kíséri, 1872. január 7-én megalakul a Vas megyei Régészeti Egylet. A régiségtár, azaz a múzeum 1872. július 28-án kezdi meg működését a püspökvárban. Lipp Vilmos a régészeti anyag mellett már ekkor szeretett volna egy iparmúzeumot is létrehozni, mely a magyar háziipar, céhek és a kialakulófélben lévő műipar emlékeit gyűjtené össze. Ötletét sajnos nem értékelték. Közben a magángyűjtők és külföldi ügynökök a már megszűnt kőedénygyárak termékeit kezdték összegyűjteni. De azért a régiségtár is begyűjt kerámiákat, faragványokat, lakatosmunkákat, művészi ércmunkákat, ezüst evőeszközöket, edényeket.
A század utolsó évében, 1899. október 29-én megalakul a Vasvármegyei Kultúr Egyesület. A Régészeti Egylet 1900. február 11-én olvad be az új szervezetbe. Néhány év múlva 1908. október 11-én felavatják a kultúrházat, mely Czigler Győző műegyetemi tanár tervei szerint épült meg, s helyet adott a múzeumnak is. Megindul a múzeumi élet. Az első igazgató Kárpáti Kelemen lett. Olyan kiváló tudósok dolgoznak ekkor a múzeumban, mint Miske Kálmán, a régiségtár őre, Chernel Kálmán, a természetrajzi és Végh Gyula, a szépművészeti tár őre. Ez utóbbi gyűjtemény 143 festményt, 2 rajzot és mindössze 24 modern iparművészeti tárgyat tudhatott magáénak.
Művelődéstörténeti és művészettörténeti szempontból a századelőnek legnagyobb eseménye az 1912-es Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítás. Rendezői Végh Gyula, Miske Kálmán, Chernel István és Széchenyi Rezső gróf voltak. Kilencvenegy kiállítótól mintegy 2000 db tárgyat állítottak ki. A megye arisztokráciáján kívül a városi plébániák, rendházak, gyülekezetek, izraelita hitközségek is bemutatták műtárgyaikat. A történeti Vas megye egyik legnagyobb, s talán mindmáig legkvalitásosabb anyagot tartalmazó kiállítása volt ez. Nem véletlenül váltott ki nemzetközi visszhangot is. Katalógusa szép számmal sorol fel iparművészeti tárgyakat. Köztük például egy teáskészletet, mely az 1730-1740-es években Meissenben készült és később a Végh-gyűjteménnyel került a Savaria Múzeumba. Két 17. századi keresztelőtálat, mely ma is a Savaria Múzeum Helytörténeti Osztályán található. Ennek ellenére a közel ezer iparművészeti műtárgyból mindössze három tucat volt a múzeumé. Vissza