Múzeumi Füzetek 3. - Csongrád

Előszó

Részlet:
"Csongrád városát „keletre a Tisza rétes vízfolyásai, nyugatra a homokpuszták" határolják. Az Alföld minden jellemző talaj félesége megtalálható itt, a homoktól a jó minőségű fekete földig. Kiterjedt határát a múlt század közepén így jellemezték: „Földe nagy- részben homokos, ezért nem vetélkedhetik termékenységre a Tiszán-túli földekkel, szőlőskertjei meglehetős bort teremnek, a volt földesuraság által ültetett amerikai nyárfák szépen díszlenek, s általok sok haszonvehetetlen homok hasznos térré változtattatott, szíksó is sepertetik a határban."A vegyes minőségű talaj miatt az Urbárium is a második osztályba sorolta a város földjét.2 Határához a múlt század közepén hozzá tartoztak Erzsébet, Ellés, Fehértó, Gyója, Máma, Böld puszták. (Csongrád város határa térképet lásd a 4. oldalon.)
Csongrád határában a termőterület háromféle minőségi kategóriába sorolható: kötött talaj, szikes terület, homokos rész, valamint ezek keveredése egyes határrészeken. Legjobb termőterületek a folyókkal határolt részek öntéstalajai: Mámai-rét, Nagyrét, Kisrét, Bökény, Kilences. Kiváló minőségű, kötött talajú rész a Holt-Tisza és az Élő-Tisza, illetve a Belváros által határolt Bökény. A viszonylag kicsi területen szántóföldek mellett elsősorban zöldségeskerteket, gyümölcsösöket telepítettek. Mivel a Belsőváros szélén feküdt, így a belsővárosiak átlag 1 kat. hold (1600 négyszögöl) vagy ennél kisebb területű kertjei voltak itt, ahol a háztartás szükségleteit kielégítő zöldségféléket termelték meg.
Hasonlóképpen jó minőségű kötött talajú terület Kisrét, mely a Holt-Tisza kanyarulatában, a város határának Szentes felé eső részén található, ahol szántóföldi művelés és gyümölcstermesztés folyt, kevés szőlővel, de bolgárkertészetet is rendeztek itt be. Szántóként hasznosult a Mámai-rét, a Szentes felé vezető út jobb oldalán Alsórét és Kilences tanyáival, kisebb szőlőültetvényeivel, valamint a korábban legelőnek használt Nagyrét az Elő-Tisza túloldalán, melyet a múlt század végén osztottak fel. Ez kaszálóként is fontos terület volt.
Gyöngébb termőképességű, szikesedésre hajlamos, foltos terület a Szegedi út környéke a Szántó nevű határrésszel, ahol a jó minőségű szántóföld éppúgy megtalálható, mint a homokos és szikes rész. Hasonló minőségű a Félegyházi út környéke, az ún. Kéttemető kövesút környéke és Kettőshalom. Ezeken a területeken elsősorban szántóföldi művelés folyt, kisebb részüket kaszálóként hasznosították, kismértékben szőlőműveléssel is foglalkoztak.
A kiskunfélegyházi vasút és a Tömörkény felé vezető út között elterülő szikes terület neve Kónyaszék. Ez a terület csak birkalegeltetésre volt alkalmas. A várostól északra fekvő Bokros homokos terület, bár a század elején még Bokrosnak csak a legelőt és a rétet hívták, mely a Tisza partján, a folyó áradásai által öntözött ősgyep volt. A homokos határrészt Gyójának nevezték. Bokros és a város között elterülő homo- kos rész összefüggő szőlőterület. Egyes részeinek elnevezése: Öregszőlők, Csurgó, Halesz, Erzsébet." Vissza