Művészi kistükör
A női szépség, szerelem és divat hármaskönyve
Szerző
Grafikus
Budapest
Kiadó: | Magyar Lap- és Könyvkiadó Részvénytársaság |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Könyvkötői kötés
|
Oldalszám: | 278
oldal
|
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
14 cm x 11 cm
|
ISBN: | |
Megjegyzés:
|
Fekete-fehér könyvdíszekkel, melyet Balogh István, a külső címlapot Irsay Endre rajzolta.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet a könyvből:
A XIX. század vége - a híres, vagy hírhedt "fin de siécle" - nagyon büszke volt rá, hogy ő állította fel a nők egyenjogúságának még ma is sokat vitatott doktrináját. Abból a...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
A XIX. század vége - a híres, vagy hírhedt "fin de siécle" - nagyon büszke volt rá, hogy ő állította fel a nők egyenjogúságának még ma is sokat vitatott doktrináját. Abból a merész feltevésből indulva ki, hogy a nők minden tekintetben egyenlő értékűek a férfiakkal, félrelökte a biológia és fiziológia törvényeit, melyek pedig éppen az ellenkező "igazságot" hirdetik s kitűzte a feminizmus harcos lobogóját. Pedig ez a dicsőség - ha ugyan dicsőség - nem a letűnt századvége: sokkal előbb, négyszáz évvel ezelőtt már, a XVI. század elején, a renaissance aranykorának idején elhangzott már egy ugyanilyen szellemmel átitatott humanista reveláció.
Minden forradalmi mozgalom ősöket keres, hogy legyen kikkel legitim voltát bizonyítania, jó lesz tehát a mi feministáinknak is megjegyez7ni, hogy a nők egyenjogúságának első irodalmi harcosa Baldassare Castiglione gróf volt, a nemes mantuai lovag, akinek férfias szépségét nem kisebb ember, mint Raffael örökítette meg az utókor számára.
Vissza
Fülszöveg
Ez a kis könyv a háborús esztendők alatt napilapokban és folyóiratokban jórészt már megjelent tanulmányaimból, cikkeimből és krónikáimból készült. Azokban a szörnyű időkben, mikor nagyobb igényű művészeti munkákat sem az író, sem a közönség idegrendszere el nem bírt, amelyen esztétikai-aprópénz-szórás volt ez; az örök téma az asszony s ami lényétől elválaszthatatlan, szépsége és toalettje voltaképpen csak ürügy az írónak arra, hogy népszerűsítsen bizonyos művészi és kultúr-históriai szempontokat.
A könyvnek ily módon szigorúan körülhatárolt célja ennek folytán már eleve kizárta, hogy a női szépség esztétikáját és a divatművészet fejlődéstörténetét rendszeresen és kimerítően adhassam, viszont lehetővé tette, hogy bejussak a női olvasóközönség szélesebb rétegeinek érdeklődésébe, mely nagyképű elméletekkel még a speciálisan női kérdésekben sem közelíthető meg. A módszerem így bizonyára nem nagy igényű, de - úgy látszik - eléggé sikeresnek tetszett, mert az utóbbi években, mióta e...
Tovább
Fülszöveg
Ez a kis könyv a háborús esztendők alatt napilapokban és folyóiratokban jórészt már megjelent tanulmányaimból, cikkeimből és krónikáimból készült. Azokban a szörnyű időkben, mikor nagyobb igényű művészeti munkákat sem az író, sem a közönség idegrendszere el nem bírt, amelyen esztétikai-aprópénz-szórás volt ez; az örök téma az asszony s ami lényétől elválaszthatatlan, szépsége és toalettje voltaképpen csak ürügy az írónak arra, hogy népszerűsítsen bizonyos művészi és kultúr-históriai szempontokat.
A könyvnek ily módon szigorúan körülhatárolt célja ennek folytán már eleve kizárta, hogy a női szépség esztétikáját és a divatművészet fejlődéstörténetét rendszeresen és kimerítően adhassam, viszont lehetővé tette, hogy bejussak a női olvasóközönség szélesebb rétegeinek érdeklődésébe, mely nagyképű elméletekkel még a speciálisan női kérdésekben sem közelíthető meg. A módszerem így bizonyára nem nagy igényű, de - úgy látszik - eléggé sikeresnek tetszett, mert az utóbbi években, mióta e tárgykörrel a nyilvánosság előtt behatóbban foglalkozom, sőt még ma is egyre szaporodnak azok az írások, amelyek e már ugyancsak felkutatott területen indulnak el felfedező útra, holott előbb nálunk senki sem vetett ügyet ezekre a kérdésekre, annak ellenére, hogy a külföldön e témának már egész könyvtárt kitevő irodalma van.
E hirtelen támadt érdeklődés a magyar kultúra minden barátjának bizonyára nagy öröm, nekem pedig jóleső elégtétel.
Vissza Tartalom
A szerző a tegnapi, a mai és a holnapi asszonyról értekezik | 5 |
Az emberi test arányairól, a művészi- és az anthropológiai szépról, az akadémikus női szépségről s a női szépség problémájáról általában | 27 |
A női test arányainak kérdésével foglalkozik, ismerteti a görög kánonokat s a reneszánsz szépségtípust és leleplezi: hogyan korrigálja a művészet a természetet | 35 |
Megmutatja, hogy a női szépség-típus is alá van vetve a divat változásainak s hogy a mindenkori szépségideál a fajok politikai hegemóniája után igazodik | 45 |
Az akt és a meztelen test közötti különbség definiáltatik, különös tekintettel a divatra és a női toalettre | 57 |
A művészet, a divat és az erkölcs összefüggéséről, illetve a modern divatművészet "erkölcstelenségéről" lesz szó | 67 |
A divat ellen való küzdelem hiábavalóságáról, különös tekintettel a decolletage-ra | 79 |
A női fényűzést jelképező selyemszoknya és a valuta közötti összefüggés taglaltatik, némi kis erkölcsi prédikációval súlyosbítva | 97 |
Azt tárgyalja: milyen befolyással volt a háború a divatra és kimutatja, hogy új rokokó felé evez a háborús XX. század divatjának vitorlája | 113 |
A női fej új színpompájáról, nevezetesen az arc dekoratív hatásáról, a "vérző száj"-ról, a festett hajról és a parókáról | 123 |
A női lábak renaissance-áról, a csizma-cipőről s a mezítláb közeledő új hellénizmusról | 139 |
Kifejti, mennyiben befolyásolja a sport a nő aktjának elváltozását s mely a sport-lady halhatatlan szépségét dicsőíti | 157 |
A modern táncról, a délamerikai táncok legújabb vetélytársáról: a ta-tao-ról s a rokokó-láncok újraéledésének lehetőségéről | 183 |
Az otthon művészetéről, a virágok divatjáról, az asszony pongyolájáról, fürdőjéről és divatos játékairól | 193 |
Ama két dologról, melyről senki sem beszél: a "férfidivat-őrültségekről" tudniillik (hogy az asszonyok öröme ezzel is nagyobb legyen!) és egy magyar nemzeti divat megteremtésének lehetőségeiról | 233 |
A szerző befejezésül a művészetnek, a divatnak és az erotikumnak egymáshoz való viszonyával foglalkozik és kifejti, hogy változásoknak van alávetve még a szerelem értékelése, illetve a szerelem divatja is | 259 |