Művészetlélektan

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz 11
Előszó 15
I. A MŰVÉSZETLÉLEKTAN 21
A művészetlélektan ma 21
Pszichológiai kérdésfeltevés a művészet vizsgálata során 22
A művészetlélektan és a magatartás történelmi meghatározottsága 23
Példák a művészetet érintő pszichológiai kérdésekre 26
A műalkotások univerzuma 27
A művészettörténet és a pszichológia hozzájárulása a művészet keletkezésének és hatásának magyarázatához 31
A filozófiai esztétika és a művészetpszichológia történeti érintkezési pontja 35
II. AZ ESZTÉTIKUM JELENTŐSÉGE
Az esztétikai motiváció 42
Az arc szépsége mint csereérték 44
Az esztétikai élmény és az ember önismerete 49
III. AZ ESZTÉTIKAI REAKCIÓ 50
Az esztétikai reakció mint sokféle befolyásoló tényező egymásra hatásának eredménye 50
Az arc észlelése és az esztétikai élmény 51
Mimika és fiziogrwmia 53
Az arc szépsége és az arcberendezkedés által jelzett társadalmi hangulat 54
A tipikus arc 56
Az arc szépsége és a „kisdedséma" vagy a fiatalság 57
Az arc szépsége és a szimmetria 58
Az arc szépsége, az egészség és a szexualitás jelzése 59
Kozmetikai sebészet 59
Az arc és a test szépsége a történelemben 60
Következtetések 63
A változás mint az esztétikai viselkedés szisztematikus jegye 64
Egyes színek preferenciájának változása 65
A divatok változása 68
A stílusok változása 75
Az esztétikai preferenciák változásai a fejlődés során 78
IV. JELENTÉS KÉPI KOMMUNIKÁCIÓJA 84
A képek útján történő jelentésbeli kommunikáció jegyei 84
A jelentés vizuális közvetítésének formái 86
A hasonlóság
A metafora 88
Az érték metaforái mint fogalmi-vizuális metaforák 101
A szinesztéziák mint a metafora alapvető megnyilvánulásai 102
A jelentés szimbolikus közvetítése 103
A szimbolikus átélés mint a megszokott információfeldolgozás mellékterméke 106
A jelentés átélése képzettársítások révén
Kapcsolatteremtés műalkotásokkal és képzettársításokkal 111
Képzettársítások és hangulat 111
Képzettársítások és esztétikai élmény 112
A képzettársítások és ismeretek hatása 112
V. A MŰVÉSZETI HATÁS ELMÉLETEI 113
A pszichoanalitikus művészetértelmezés 115
Életrajzi műelemzések 115
Művészi kreativitás 119
A művészet befogadása 123
Reagálás a pszichoanalitikus művészetértelmezésre 126
A pszichoanalízis hatása a művészetre 127
C. G. Jung analitikus pszichológiája 130
Az észlelés lélektana és a művészeti hatás 140
Tudás és észlelés 141
Az észlelés a kultúrák összehasonlításában 143
Ahogyan a festő észlel 146
Észlelés és esztétikai érzés 149
Az erő eloszlás és a forma megértése beleérzéssel 161
Összhang a jelentés és a vizuális értelmezés között 165
A művészi hatás alaklélektani értelmezése 166
Az észlelés törvényeinek alkalmazása a művészetben 170
Információ, összetettség és preferenciareakciók 173
Információs esztétika 174
Korai „komputerművészet" 179
Berlyne komplexitáselmélete 181
Az összetettség, a rend és a tetszés kísérletes ellenőrzése 185
Összehasonlító magatartás-kutatás és művészeti hatás 190
A kulcsingerek hatása az élményre és a viselkedésre 191
Kulcsingerek és esztétikai érzetek 192
Az esztétikai formaérzék törzsfejlődési gyökerei 194
Az élő és élettelen természet mint a művészet témája 197
A biológiai viselkedésprogramok lehetséges területei 198
Kulcsingerek képi alakzatokban 200
Alapvető biológiai ingerelemek 201
Alapvető biológiai ingercsoportosulások 207
Ritualizálás 226
Állandóság és változás a kultúrában 227
A feszültség mint a művészeti hatás alkotóeleme 229
Kísérleti esztétika és összehasonlító magatartás-kutatás 232
VI. KÍSÉRLETI ESZTÉTIKA 234
A kísérlet az esztétikában 234
Az esztétikai preferencia mérése 235
Az esztétikai reakció mennyiségi megragadása 235
Az esztétikai reakció nem reaktív mérésmódjai 236
Az esztétikai reakció minőségi megragadása 239
A leíró értékelés módszerei 240
A preferenciareakcióra gyakorolt hatások 245
A kísérleti esztétika tartalmi területei 256
Személyiség és esztétikai ítélet 258
A kísérleti esztétika problémái 273
Következtetések 280
Az esztétikai reakció kísérletes kutatásának alternatívái 283
Az összehasonlító módszer 283
A kísérleti személy barátaival és ismerőseivel folytatott kutatás 285
Az esztétikai reakció alapját képező kognitív struktúrák megragadása 287
VII. A KÉPI KREATIVITÁS 289
Kreativitás és képi gondolkodás 289
Belső vizuális folyamatok 290
Az agyféltekék specializálódása 291
Agyi károsodás és funkciókiesések 294
A képi és nyelvi gondolkodási folyamatok antagonizmusa 295
Szubjektív képi élmények 298
Introspektív álomanalízis 298
Fantáziaképek és nappali álmok 301
Képi tapasztalatok kábítószer hatása alatt 302
A művészi kreativitás lélektana 308
A kreatív eszme érvényesítése 314
Kreativitás és eltérő tapasztalat 317
Kreativitás és anyagi függetlenség 320
A kreativitás egyéni fejlődése 320
A művészi kreativitást elősegítő feltételek 322
A kreatív folyamat szakaszai 326
Kreativitás és nem 327
Kreativitás és életkor 327
Intelligencia és kreativitás 328
Elmebetegek és gyermekek kreativitása 329
Kreatív hobbik 338
Spontán kreativitás: falfirkák 341
Kreativitás és hírnév 344
VIII. MŰTÁRGYBIRTOKLÁS 346
A faldísz és a lakószoba kialakítása 346
A faldísz kutatásának módszerei 347
A faldísz funkciói 348
A lakószoba kialakítása 353
Műgyűjtés 354
A gyűjtés motivációja 356
Műkereskedelem 361
Nyilvános műtárgybirtoklás múzeumokban 363
IX. KORTÁRS MŰVÉSZET 363
Fényképezés, reklám és komputergrafika 365
A kortárs művészet új útjai 368
A kortárs művészet befogadása 377
X. PSZICHOLÓGIAI ESZTÉTIKA 380
Esztétikai érzékelés és érzelmek 380
Az esztétikai ítélet objektív és szubjektív meghatározói 383
Az információ feldolgozásának szintjei és az esztétikai ítélet 385
Az információ és a jelentés feldolgozásának szintjei 387
A feldolgozáshoz szükséges ráfordítás interakciói az ingerelemzés
különböző szintjein 398
Rút ingerek 400
Az esztétikai érzékelés eddigi elméletei 402
Esztétikai formulák és következményeik 405
A pszichológiai esztétika elért eredményei 406
Az esztétikai preferencia egyéni tényezői és változásai 408
Az egyén „nagy művészeti élménye" 410
A művészet nagy értéke 411
XI. ZÁRÓ GONDOLATOK 411
Tárgymutató 419

Témakörök