Művészeti bonctan

Előszó

Minden művészeti ágnak tulajdonképeni célja és hivatása a teremtés. Nálunk tévesen ugyancsak "művész" jelzőt kap az is, aki mások szerzeményeit bravúrosan tudja előadni, aki kiülve a természet elé: egy fényképező objektív pontosságával lefesti az előtte levő tájat vagy alakot s ebben életcélja ki is merül. Ezeknek is megvan a maga jogosultsága, sőt szükségessége, amennyiben az illető oda gravitál ezzel, hogy gyarapítsa megfigyeléseit s élesítse memoriáját avégből, hogy lelkének és szívének sugallatait követvén, gondolatait és érzelmeit, szerzett tudása segítségével megjelenítse. Lehet ez a gondolat és érzés: zenei, irodalmi, festői, szobrászi stb. Az emberi alak az, mellyel leginkább fejezhetjük ki önmagunkat, vele bánatunkat, örömeinket, küzdelmeinket jó és rossz érzelmeinket és így tovább. Szóval a pezsgő élet milliárd variációját. Ahhoz pedig, hogy gondolatainkat le tudjuk kottázni, versbe szedni, festeni vagy meggyúrni, szükséges nemcsak hangokkal, szavakkal, színekkel és hüvelykújjal rendelkeznünk, hanem a kifejezés lehetőségét biztosító formák ismeretére is szükségünk van. Már most, hogy megrögzítsük gondolatainkat, mely spontán jön, míg modell után futkosunk és feldraperiázzuk, mint minden álom, mely a külső behatásoktól meg lesz zavarva, elhalványul s eltünik, értékét, erejét elveszti. Ezért az emberi alak, mely oly nagy szerepet játszik a művészetben, tehát kezünkben készen kell legyen az alakításra.
Ez a kis füzet csupán segédeszköz arra, hogy előadásaim kísérőjeként, ezt a célt elérhessük. Az emberi test szerkezetét és mechanikáját könyvből nehezen, de rendszeres előadások keretében egy éven belül meglehet ismerni és tanulni. Vissza