1.059.778

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Művészetfilozófia

Szerző
Budapest
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 377 oldal
Sorozatcím: Az Akadémia filozófiai könyvtára
Kötetszám: 3
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta Sárkány-nyomda r.-t., Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Bevezetés

A művészetnek és a szépségnek mivoltát, alapvonásait elméleti képben megrajzolni: ez a célja munkánknak. Mint elméleti munka lehetőleg igazolt, rendszeres tudomány kíván lenni. Mint... Tovább

Előszó

Bevezetés

A művészetnek és a szépségnek mivoltát, alapvonásait elméleti képben megrajzolni: ez a célja munkánknak. Mint elméleti munka lehetőleg igazolt, rendszeres tudomány kíván lenni. Mint egyik alapvető életmegnyilvánulásnak, a művészetnek, és egy ősértéknek, a szépségnek alapvonásait vizsgáló tudomány: filozófia, hiszen a filozófia az a része a tudománynak, amely mindenféle lét és érték, helyesebben mondva mindenféle fennállás alapvonásait vizsgálja. A mi vizsgálódásunk tárgya a művészet és a szép; a kettőt egybefoglalhatjuk, mert látni fogjuk, hogy lényegük egy: a szépség mindig a művészi alkotó és alkotás szelleme, értelme, jelentése, csakúgy, amint a művészi alkotásról áll az, hogy mindig szép. Vizsgálódásunk tehát művészetfilozófia.
A filozófia tudományos mivoltát a mult század metafizikaellenes, sőt általában filozófiaellenes áramlatai után manapság újra kezdik elismerni. Mégis, ha a modern, de még ha az egész újkori filozófiát szemügyre vesszük is, azt kell mondanunk: lehet, hogy a filozófia tudomány, eddig azonban inkább csak a legváltozatosabb, legérdekesebb, de egyúttal a legnehezebb problémák mezejének látszik, nem pedig kellően igazolt tételek következetesen fejlődő sorozatának, mint minden más, előrehaladó tudomány. Nem volt ez mindig így. A középkori skolasztikában szervesen kifejlesztett aristotelizmus teljesen a többi tudomány jellegét mutatta. Hogy azután miért ingott meg, hogy az újkori filozófia miért mutatja a tarka bizonytalanság és tapogatózás érdekes, de nyugtalan képét, annak lelki és tárgyi okait más alkalommal igyekeztünk kimutatni. Vissza

Tartalom

Bevezetés . 9
ÁLTALÁNOS FILOZÓFIAI ALAPVETÉS.
A) Metafizikai alapvetés . 16
B) Lélektani alapvetés 23
ELSŐ FEJEZET
Történeti és kritikai áttekintés
1. Platón 31
2. Aristoteles . . . 32
3. Plotinos, Szent Ágoston, Szent Tamás 34
4. Angol esztétikusok 35
5. Baumgarten 35
Kant . . . 36
7. Goethe meghatározása a művészetről 37
8. Schiller tanítása a művészetről és a játékelmélet 37
9. A művészet irrealitását tanító elmélet és a művészet realitása 43
10. Schelling 52
11. Hegel 53
12. Modern esztétikusok; Pauler esztétikai tanításai 53
MÁSODIK FEJEZET
A művészet forrása
13. A vizsgálati kérdés megfogalmazása 55
14. A művészet alapja nem lehet a szemlélet, egyáltalában az
érzéki valóság 55
15. A képzet sem lehet a művészi valóság lényege 5&
16. Az asszociáció sem lehet a művészi jelleg alapja 59
17. A művészet alapja nem az emlékezet 61
18. Az akarat és az értelem sem alapja a művészetnek 62
19. Az ízlés sem a művészet végső forrása . 62
20. A képzelet sem legmélyebb alapja és forrása a művészi valóságnak 62
21. A művészet alapja és forrása az érzelem 64
HARMADIK FEJEZET
A szépség mivolta
22. A szépség feltűnése 65
23. A szépségnek mint az eszme anyagi megjelenésének az elmélete 66
24. A szépségnek, mint a változatosságban megnyilvánuló egységnek a meghatározása 68
25. A szépség alakulati jellege 69
26. A művészi szépség sajátnemü alakulati jellege 70
27. A szépség egyetemes érvényűsége 76
28. A szépség objektivitása 76
29. A szépség abszolút meghatározottsága 77
30. A szép és a kellemes viszonya 80
31. A szépség rangjai 81
32. A szépség viszonya a jósághoz és az igazsághoz 81
33. A szépség viszonya az értékelő alanyhoz . 85
34. A szépség értékelméleti jelentősége 85
NEGYEDIK FEJEZET
A művészet világa
35. A művészet az életben 87
36. A művészi szépség érdektelenségének a kérdése 88
37. A művészet célszerűségének és öncélúságának a kérdése . . 92
38. Az alkotás általános természete; a műalkotás és a technikai alkotás viszonya 98
39. A műalkotó megjelenése a műalkotásban 102
40. A műalkotás szimbolikus jellege 105
41. A művészi szimbolizmus és az ellene vétő művészi irányok; a naturalizmus 111
42. A szimbolizmus különféle értelmei 116
43. A szimbolikus jelleg bonyolódása a művészi fejlődés folyamán 117
44. A szimbólum érzelmi meghatározottsága; a szimbolikus jelleg és az idea átsugárzása 122
45. A művészet és a teljes élet 124
46. A műalkotás maradandó voltának és egyidőben valóságának kérdése 125
47. A műalkotás elkülönítésének problémája 126
48. A művészet megváltó és megszentelő jellege 127
49. A művészet célja 128
50. A szag- és ízérzetek művészi jelentősége 128
51. A természeti szépség problémája 130
52. A természeti és az emberi művészet viszonya 135
53. Utóhang 144
ÖTÖDIK FEJEZET
A művészi kategóriák
54. A művészi kategóriák fennállásának kérdése 145
55. A művészi kategóriák felkeresésének módjáról 146
56. A tisztaság 148
57. A bensőségesség 151
58. A vonzóság 154
59. A művészi teljesség vagy integritás 156
60. A világosság 159
61. Az egységesség 160
62. A jellegzetesség 162
63. Az összhang vagy harmónia 165
64. A szervesség 167
65. Példák a művészi kategóriákra 171
66. A művészi alapkategóriák számáról és jellegéről 174
67. A kifejezés 174
68. A művészi kategóriák és a művészetfilozófia . 175
69. A legfelső művészi elv . . 175
70. A jóság és az igazság érvényessége a művészetben 175
71. A rútság 177
72. A művészi tetszés 179
73. A műkritika 180
HATODIK FEJEZET
A művészi felfogás
74. Célkitűzés . . . .182
75. A művészi megragadás természete és tényezői 182
76. A művészi értékelés 189
77. Alany és tárgy egybeolvadása a művészi élményben 191
78. Az esztétikai beleérzés elmélete 192
79. A művészi felfogás fajtái 193
HETEDIK FEJEZET
A művész és alkotó tevékenysége
80. Az álművészek 198
81. A művész 199
82. Művésztipusok 202
83. A műalkotás munkája 214
84. A képzelet szerepe a művészi alkotásban 218
85. Az ízlés és a tapintat szerepe a művészi alkotásban 220
86. A sajátnemű értelem és a művészi alkotás; az intuíció a művészetben . . 224
87. A sajátnemű érzelem a művészi alkotásban 226
88. Összefoglalás . . 227
89. A szabadság és a megkötöttség egysége a művészi alkotásban 228
90. A művésztehetségek és viszonyuk a reflexióhoz 234
91. A művész és műve; a művész és a műfelfogó 237
NYOLCADIK FEJEZET
A művészetek
92. A műnemek és műfajok kérdése 239
93. A művészetek három főneme: a „képző-," a költői és a zenei művészetek 242
94. A képzőművészet 243
95. A műnemek további polarizációja a képzőművészeten belül 246
96. A szobrászat 247
97. A festészet 249
98. Az építőművészet 257
99. A költészet 259
100. A dráma 270
101. Az epika 291
102. A líra 295
103. A zene 298
104. A drámai zene 303
105. Az epikai zene 303
106. A lírai zene . . 304
107. További megjegyzések a zenéről és más művészetekről . . 304
108. A műnemek adott felosztását és felosztási alapját támogató további körülmények 306
109. A műnemek illetőleg műfajok rokonságai 308
110. A műnemek egy másik felosztási alapjának kérdéséről . . . 308
111. A művészetek rangsorának kérdése 308
112. A nagy, világképet adó dráma a legmagasabb rendű műnem 309
113. Az összművészet problémája; az opera. . . 317
KILENCEDIK FEJEZET
A műalkotás alapmozzanatai
114. A rajz 321
115. A képzőművészeti alkotás tartalmi kitöltése 325
116. Az ornamentika 326
117. A dallamelem vagy a zenei motívum 328
118. A melódia, a zenei téma és a zenei felépítés 328
119. A zenei ritmus 330
120. A hangszerelés 332
121. A költői eszme és a költői ábrázolás 333
122. A költői veret 333
123. A nyelvi kifejezés művészi jelentősége 334
124. A nyelv nem művészi tényezői 335
125. Művészi koncepció, kompozíció és veret 336
TIZEDIK FEJEZET
Művészileg nagyjelentőségű lélekalkatok és művészeti kifejezésük
126. A tragikum 336
127. A komikum 356
128. A tragikomikum és a komikotragikum 361
129. A humor és a szarkazmus 362
130. További művészileg jelentős lelki alkatok 362
131. Elvi természetű megjegyzések a művészi alkatok kérdéséhez 366
TIZENEGYEDIK FEJEZET
A stílus
132. A stílus meghatározása 367
TIZENKETTEDIK FEJEZET
A művészi szépség felsőbb rangjai
133. A lélek szépsége és az isteni ős-szépség . . .374

Báró Brandenstein Béla

Báró Brandenstein Béla műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Báró Brandenstein Béla könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
Kuponos kedvezmény ezen könyv esetében nem vehető igénybe.