Művészet és természet

Szerző

Fordító

Budapest

'Cherbuliez Viktor: Művészet és természet ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Vállalata
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1893
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	243 oldal
Sorozatcím:	Uj folyam
Kötetszám:	16
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Első magyar nyelvű kiadás! Nyomtatta Hornyánszky Viktor könyvnyomdája.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

A művészet alkotásai és az aesthetikai élvezet.
I.
Milyen legyen a művészet elmélete, s milyen ne legyen.

Akárhány afrikai vagy amerikai vad néptörzs nem ismeri az... Tovább

Tartalom

A művészet alkotásai és az aesthetikai élvezet
Milyen legyen a művészet elmélete, s milyen ne legyen	1
Valamennyi művészet legelső közös jellemvonása: rendeltetésük gondoskodni arról, hogy módunk legyen kedvünket tölteni a látszatban	7
Valamennyi művészetnek második közös vonása: hogy bennük a látszat jel, shogy alkotásaikhoz a mintát valamennyien a természetből veszik. Az utánzás szerepe az úgynevezett symbolikus művészetekben	13
Az utánzóknak mondott művészetekben sem minden utánzás	21
Valamennyi művészetnek harmadik közös vonása: minthogy az aesthetikai élvezet az egész emberhez szól, szólnia kell egyben érzékeinkhez, lelkünkhöz szól, szólnia kell egyben érzékeinkhez, lelkünkhöz és értelmünkhöz is. - A díszítő elem a művészetben. - A reflex-érzések és a szenvedély árnyéka. - Az értelem megnyilatkozása az összhangban	38
A műalkotás meghatározása s az így fölmerülő kérdés: vajjon képzeletünk nem lelhetné föl a természettel való közvetlen érintkezésben azt az örömet, melyet a művészettől vár?	55
A képzelet, törvényei, módszere s a természettel való érintkezésből fakadó örömei
A képzelet kettős munkája, midőn az érzéki tárgyakat tiszta alakjokra redukálja, az elvont fogalmaknak pedig érzéki alakot ad. A képzetek viszonyos igazsága; változataik, állandó vagy muló társulásuk.	60
A szenvedély vagy értelem parancsára működő képzelet és a szabad vagy aesthetikai képzelet. - Az aesthetikai képzelet hajlandósága arra, hogy bennünket áthasonítson a tárgyakhoz, vagy hogy őket változtassa át a mi képünkre. - Eljárása s munkálkodása módja: a játsziság	70
Az aesthetikai képzelet háromféle játéka és három változata. - A szemlélődő képzelet. - A szép; a kellemes; a fenséges; a formátlan; a torz	89
A sympathikus vagy affectiv képzelet. A tragikum, a komikum	107
Az ábrándozó képzelet. - Csalódásai és elragadtatásai. Vajjon aesthetikai képzeletünk örömei, midőn e három alakjában a való dolgokkal vagy önmagával játszik, zavartalanok-e?	119
A képzelet kínjai, gyötrelmei és a művészetek által való felszabadítása
A természet bősége s a művészet tehetetlensége	128
A művészet bosszúja a természeten. Az aesthetikai nevelés, melyet csak a művészet adhat meg	134
A művészet megszabadít attól a kíntól, a mit a képzeletnek a természetes szépség mulandósága s a zavaró vakeset okoz. - A véletlen s hatása a természetben s a művészetben	142
Minthogy a művészet nem egyéb, mint a rendezett és összpontosított természet, felszabadít attól, a mi benne homályos és nyomasztó ránk nézve. A szerelem s a nemzés a szépségben	153
Műépítésnek, szobrászatnak, képírásnak, zenének, költészetnek, mindenik művészetnek megvan a maga külön módja, hogy képzeletünk felszabadításán s az ember megdicsőítésén dolgozzék	161
A tanok, az iskolák s a művészi egyéniség
Minthogy a művészet tiltakozás a természet ellen, a melyet utánoz, elejétől fogva két ellentétes és egyenlőn jogos iránynak hódolt	188
Az igazi és a mesterséges realismus. A tárgy megválasztása s feldolgozásának módja; a természetes módszer; a szükséges megegyezések s a conventionalis	195
Az ideál hibás meghatározásai és az igazi idealismus. A rendkívüli; a részletekben való gazdálkodás; az egyszerűség, mely a tárgyakat megnagyobbítja	209
Ösztönszerű vagy megfontolt transactiók a tanok közt. A realista idelaismus és az idealista realismus	219
A műalkotás egyéni jelleme, bármily iskolához tartozzék is a művész. Egyénisége a megválasztásban, hajlamaiban, benyomásaiban, eljárásában, az életről s a vilgáról való felfogásában nyilvánul. A mi bennük közös, az a természetnek állandó, szerető tanulmányozása	232