A művészet alkotásai és az aesthetikai élvezet | |
Milyen legyen a művészet elmélete, s milyen ne legyen | 1 |
Valamennyi művészet legelső közös jellemvonása: rendeltetésük gondoskodni arról, hogy módunk legyen kedvünket tölteni a látszatban | 7 |
Valamennyi művészetnek második közös vonása: hogy bennük a látszat jel, shogy alkotásaikhoz a mintát valamennyien a természetből veszik. Az utánzás szerepe az úgynevezett symbolikus művészetekben | 13 |
Az utánzóknak mondott művészetekben sem minden utánzás | 21 |
Valamennyi művészetnek harmadik közös vonása: minthogy az aesthetikai élvezet az egész emberhez szól, szólnia kell egyben érzékeinkhez, lelkünkhöz szól, szólnia kell egyben érzékeinkhez, lelkünkhöz és értelmünkhöz is. - A díszítő elem a művészetben. - A reflex-érzések és a szenvedély árnyéka. - Az értelem megnyilatkozása az összhangban | 38 |
A műalkotás meghatározása s az így fölmerülő kérdés: vajjon képzeletünk nem lelhetné föl a természettel való közvetlen érintkezésben azt az örömet, melyet a művészettől vár? | 55 |
A képzelet, törvényei, módszere s a természettel való érintkezésből fakadó örömei | |
A képzelet kettős munkája, midőn az érzéki tárgyakat tiszta alakjokra redukálja, az elvont fogalmaknak pedig érzéki alakot ad. A képzetek viszonyos igazsága; változataik, állandó vagy muló társulásuk. | 60 |
A szenvedély vagy értelem parancsára működő képzelet és a szabad vagy aesthetikai képzelet. - Az aesthetikai képzelet hajlandósága arra, hogy bennünket áthasonítson a tárgyakhoz, vagy hogy őket változtassa át a mi képünkre. - Eljárása s munkálkodása módja: a játsziság | 70 |
Az aesthetikai képzelet háromféle játéka és három változata. - A szemlélődő képzelet. - A szép; a kellemes; a fenséges; a formátlan; a torz | 89 |
A sympathikus vagy affectiv képzelet. A tragikum, a komikum | 107 |
Az ábrándozó képzelet. - Csalódásai és elragadtatásai. Vajjon aesthetikai képzeletünk örömei, midőn e három alakjában a való dolgokkal vagy önmagával játszik, zavartalanok-e? | 119 |
A képzelet kínjai, gyötrelmei és a művészetek által való felszabadítása | |
A természet bősége s a művészet tehetetlensége | 128 |
A művészet bosszúja a természeten. Az aesthetikai nevelés, melyet csak a művészet adhat meg | 134 |
A művészet megszabadít attól a kíntól, a mit a képzeletnek a természetes szépség mulandósága s a zavaró vakeset okoz. - A véletlen s hatása a természetben s a művészetben | 142 |
Minthogy a művészet nem egyéb, mint a rendezett és összpontosított természet, felszabadít attól, a mi benne homályos és nyomasztó ránk nézve. A szerelem s a nemzés a szépségben | 153 |
Műépítésnek, szobrászatnak, képírásnak, zenének, költészetnek, mindenik művészetnek megvan a maga külön módja, hogy képzeletünk felszabadításán s az ember megdicsőítésén dolgozzék | 161 |
A tanok, az iskolák s a művészi egyéniség | |
Minthogy a művészet tiltakozás a természet ellen, a melyet utánoz, elejétől fogva két ellentétes és egyenlőn jogos iránynak hódolt | 188 |
Az igazi és a mesterséges realismus. A tárgy megválasztása s feldolgozásának módja; a természetes módszer; a szükséges megegyezések s a conventionalis | 195 |
Az ideál hibás meghatározásai és az igazi idealismus. A rendkívüli; a részletekben való gazdálkodás; az egyszerűség, mely a tárgyakat megnagyobbítja | 209 |
Ösztönszerű vagy megfontolt transactiók a tanok közt. A realista idelaismus és az idealista realismus | 219 |
A műalkotás egyéni jelleme, bármily iskolához tartozzék is a művész. Egyénisége a megválasztásban, hajlamaiban, benyomásaiban, eljárásában, az életről s a vilgáról való felfogásában nyilvánul. A mi bennük közös, az a természetnek állandó, szerető tanulmányozása | 232 |