1.062.338

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Művészet és természet

Szerző
Fordító
Budapest
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Vállalata
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 243 oldal
Sorozatcím: A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata
Kötetszám: 16
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés: Első magyar nyelvű kiadás! Uj folyam. XVI. kötet. Nyomtatta Hornyánszky Viktor könyvnyomdája.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

ELSŐ RÉSZ.
A művészet alkotásai és az aesthetikai élvezet.
Milyen legyen a művészet elmélete, s milyen ne legyen.

Akárhány afrikai vagy amerikai vad néptörzs nem... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

ELSŐ RÉSZ.
A művészet alkotásai és az aesthetikai élvezet.
Milyen legyen a művészet elmélete, s milyen ne legyen.

Akárhány afrikai vagy amerikai vad néptörzs nem ismeri az ekét; a kézidobot, sípot pedig ismeri és tánczot is jár a síp-, dobszóra. A görögök még nem tudtak írni, mikor Homeros énekelni kezdett. Kenyerük még kenyér se volt, mikor már olyan énekeseik voltak, a kik meg tudták őket ríkatni, nevettetni; az volt nekik a lelki eledelük. Az ember a művészetek megteremtésével széles e világon sehol sem várta be az ipar tökéletesedését, annyira szükségét érezte e fényűzésnek. De hát: miféle igényét elégítette ki általuk? Mi hasznukat veheti? Mit ér velük?
Az utilitarismus hívei úgy gondolkoznak, ha nem is merik mindenkor kimondani, hogy a művészet nem való semmire; az asketák s a puritánok meg épen a lelki üdvösségre veszedelmes időtöltésnek mondották őket nem egyszer. Vissza

Tartalom

A művészet alkotásai és az aesthetikai élvezet
Milyen legyen a művészet elmélete, s milyen ne legyen1
Valamennyi művészet legelső közös jellemvonása: rendeltetésük gondoskodni arról, hogy módunk legyen kedvünket tölteni a látszatban7
Valamennyi művészetnek második közös vonása: hogy bennük a látszat jel, shogy alkotásaikhoz a mintát valamennyien a természetből veszik. Az utánzás szerepe az úgynevezett symbolikus művészetekben13
Az utánzóknak mondott művészetekben sem minden utánzás21
Valamennyi művészetnek harmadik közös vonása: minthogy az aesthetikai élvezet az egész emberhez szól, szólnia kell egyben érzékeinkhez, lelkünkhöz szól, szólnia kell egyben érzékeinkhez, lelkünkhöz és értelmünkhöz is. - A díszítő elem a művészetben. - A reflex-érzések és a szenvedély árnyéka. - Az értelem megnyilatkozása az összhangban38
A műalkotás meghatározása s az így fölmerülő kérdés: vajjon képzeletünk nem lelhetné föl a természettel való közvetlen érintkezésben azt az örömet, melyet a művészettől vár?55
A képzelet, törvényei, módszere s a természettel való érintkezésből fakadó örömei
A képzelet kettős munkája, midőn az érzéki tárgyakat tiszta alakjokra redukálja, az elvont fogalmaknak pedig érzéki alakot ad. A képzetek viszonyos igazsága; változataik, állandó vagy muló társulásuk.60
A szenvedély vagy értelem parancsára működő képzelet és a szabad vagy aesthetikai képzelet. - Az aesthetikai képzelet hajlandósága arra, hogy bennünket áthasonítson a tárgyakhoz, vagy hogy őket változtassa át a mi képünkre. - Eljárása s munkálkodása módja: a játsziság70
Az aesthetikai képzelet háromféle játéka és három változata. - A szemlélődő képzelet. - A szép; a kellemes; a fenséges; a formátlan; a torz89
A sympathikus vagy affectiv képzelet. A tragikum, a komikum107
Az ábrándozó képzelet. - Csalódásai és elragadtatásai. Vajjon aesthetikai képzeletünk örömei, midőn e három alakjában a való dolgokkal vagy önmagával játszik, zavartalanok-e?119
A képzelet kínjai, gyötrelmei és a művészetek által való felszabadítása
A természet bősége s a művészet tehetetlensége128
A művészet bosszúja a természeten. Az aesthetikai nevelés, melyet csak a művészet adhat meg134
A művészet megszabadít attól a kíntól, a mit a képzeletnek a természetes szépség mulandósága s a zavaró vakeset okoz. - A véletlen s hatása a természetben s a művészetben142
Minthogy a művészet nem egyéb, mint a rendezett és összpontosított természet, felszabadít attól, a mi benne homályos és nyomasztó ránk nézve. A szerelem s a nemzés a szépségben153
Műépítésnek, szobrászatnak, képírásnak, zenének, költészetnek, mindenik művészetnek megvan a maga külön módja, hogy képzeletünk felszabadításán s az ember megdicsőítésén dolgozzék161
A tanok, az iskolák s a művészi egyéniség
Minthogy a művészet tiltakozás a természet ellen, a melyet utánoz, elejétől fogva két ellentétes és egyenlőn jogos iránynak hódolt188
Az igazi és a mesterséges realismus. A tárgy megválasztása s feldolgozásának módja; a természetes módszer; a szükséges megegyezések s a conventionalis195
Az ideál hibás meghatározásai és az igazi idealismus. A rendkívüli; a részletekben való gazdálkodás; az egyszerűség, mely a tárgyakat megnagyobbítja209
Ösztönszerű vagy megfontolt transactiók a tanok közt. A realista idelaismus és az idealista realismus219
A műalkotás egyéni jelleme, bármily iskolához tartozzék is a művész. Egyénisége a megválasztásban, hajlamaiban, benyomásaiban, eljárásában, az életről s a vilgáról való felfogásában nyilvánul. A mi bennük közös, az a természetnek állandó, szerető tanulmányozása232

Cherbuliez Viktor

Cherbuliez Viktor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Cherbuliez Viktor könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Művészet és természet Művészet és természet Művészet és természet Művészet és természet Művészet és természet Művészet és természet Művészet és természet Művészet és természet

A gerinc javított, a borító kissé foltos. Az előlapon tulajdonosi bejegyzés található. Belülről megerősített példány.

Állapot:
5.480 Ft
2.740 ,-Ft 50
14 pont kapható
Kosárba