Módszer | |
Dogmatikus nézőpont és hiányai | 3 |
Természettudományi nézőpont és előnyei | 4 |
A két nézőpont szembeállitva | 5 |
A pozitív társadalmi tudományok néhány tanulsága | 6 |
Feladatunk pontosabb körülírása | 7 |
Összefoglalás | 8 |
Az erkölcs lényege és szerepe a társadalomban | |
Az erkölcsi szabályok vátozékonysága | 13 |
Az erkölcs egyértelműen a társadalomra hasznos | 14 |
Vallási, jogi és erkölcsi szabályok kevertsége a korai fokon | 15 |
Erkölcsi szabályok létrejöttének vagy megváltozásának egyedüli oka bizonyos előnyök vagy hátrányok belátása | 16 |
A félelem-elméletek bírálata | 17 |
Pikler belátásos elmélete. - Érdemei és hiányai | 19 |
Az erkölcs oly eljárási módok szabályzata, melyek megfelelő végrehajtására a társadalomban az általános készség még hiányzik | 22 |
A jogi szabályok is végeredményükben erkölcsi természetűek | 24 |
A vallási parancsolatok tekintélye is eredetében erkölcsi jellegű | 25 |
Az erkölcsi szabályok elkülönböződése a jogiaktól és vallásaiktól | 27 |
A hasznosság mérlegelése csak az erkölcs keletkezésének elemi folyamata, nem pedig az erkölcsi érzület alapja | 30 |
Új erkölcsi felfogás keletkezésének példája a jelenben | 31 |
Az erkölcsi elvek rétegezettsége. - Az elkülönítés és ez egységesítés irányában működő erők | 32 |
Az erkölcs belső elemei: szándék, kötelességérzet, lelkiismeret | 35 |
Az alturista cselekedetek tagadása, az öröm és a fájdalom alaptörvénye alapján. - E tan cáfolata | 38 |
Az alturista cselekedetek tagadása az "emberi természet változatlansága" alapján. - E tan cáfolata | 42 |
A társadalmi szolidaritás morálja | 44 |
Hasznos és erkölcsös. - Nem minden erkölcsi szabály hasznos | 46 |
Visszaélés az erkölccsel. - Álerkölcs. - Loria elmélete: az erkölcs mint társadalmi narkotikum. - E tan bírálata | 48 |
Hasznos és erkölcsös. - Csak az a hasznos erkölcsös, melynek követésére még az általános készség hiányzik | 51 |
Az erkölcs áldozati eleme: küzdelem a társas együtlét érdekében az egoizmus ellen | 53 |
Az erkölcsi fejlődés jövő iránya megállapitásának lehetősége | 55 |
Az emberi fejlődés két jellegzetes iránya | 57 |
A liberális írók az erkölcsi érzület emelkedését tanítják | 59 |
A szocialista írók tagadják az erkölcsi érzület erősbödését | 60 |
A két állapot összeegyeztetése | 63 |
A jövő erkölcsi kódexe a társadalmi összeműködés és az egyelősülési folyamat egy magasabb fokát fogja elősegíteni | 63 |
A művészet lényege és szerepe a társadalomban | |
Kant, Spencer, Ribot elméletei, melyek szerint a művészeti szükséglet kielégitése további haszonnal nem jár | 71 |
A művészet és a szépérzés keletkezése. - Darwin és Allen nemi kiválasztási elméletei | 73 |
A nemi kiválasztás elméletének tarthatatlansága | 75 |
Lazarus pihenési és Spencer játékelmélete | 78 |
Groos új alapokra helyezi a játékelméletet | 80 |
Gross elméletének bírálata | 83 |
A művészeti tevékenység organikus szükséglet kielégitése | 86 |
Az energia-többlet elméletének előnyei | 87 |
A szépérzés keletkezése. - Abszolut és relativ szépelméletek | 91 |
A szépfogalmak relativitása | 93 |
A szépfogalmak közös és mindenütt feltalálható eleme a gyönyörködtetés | 94 |
Öröm és fájdalom. - Spence és Marshall tanai | 95 |
Az öröm- és fájdalomelméletek hiányai | 98 |
Állami esztétika | 100 |
A színérzék keletkezése és fejlődése. - Allen kutatásai. - A színérzék utolsó biológiai ténye | 106 |
A hang által keltett örömérzetek magyarázata | 111 |
A szag-, hang- és színbeli örömérzeteknek ugyanegy az eredete | 113 |
A "geometriai rajzokban" és a szimmetriában nyilvánuló örömérzetek forrása | 114 |
A ritmikus széphatások hasznossági eredete Bücher szerint | 114 |
Az asszociativ szép magyarázata. - A kezdetleges népek és napjaink tömegitéleteiben is fellelhető az ősi hasznossági elem | 125 |
A szép körének kitágulása a hasznostól az eddig közömbös irányában. - A csunya. - A szép hozzávetőleges meghatározása | 130 |
A tulajdonképpeni esztétikai hatások vizsgálata | 134 |
Csúnya-elemek a szép hatásokban. - Az asszociativ szép alaptörvénye ugyanaz, mint az érzékié | 137 |
A szép szerepe a föltünési vágyban | 139 |
A szép élvezete az illető lelki életnek főirányában folyik le | 141 |
Az esztétikai élvezetkör a vegetativ működések irányában tágul az intellektuálisak irányába szükül | 144 |
A szép jelenségeinek konzervativizmusa. - A szép és a vegetativ élet. - A szép végleges meghatározása. - A szép birodalmának egysége | 147 |
Az esztétikai érdekmentesség tanának birálata | 153 |
Esztétika és hedonika. - A művészet, mint a szép fejlesztője. - Az esztétikai örömök rendkivüli intenzitásának magyarázata | 156 |
A művészeti öncélúság | 158 |
A művészetek eredetének hasznossági elmélete | 160 |
A művészetek eredetének hasznossági elmélete (Folyt.) | 163 |
A művészetek eredetének hasznossági elmélete (Befelyezés.) | 167 |
Az energia-fölösleg elméletének végleges igazolása. - A művészet lényegének meghatározása | 170 |
A művészeti örömök természetének vizsgálata | 174 |
Wallace tanitása a művészetek transcedentalis fejlődéséről. - E tan cáfolata | 178 |
Néhány ellenvetés birálata | 182 |
A művészetek fejlődése. - Ribot szerint a művészet az individualizmus irányában halad. - E tan biálata. - A művészeti élet két típusa: a kollektiv és a deszpotikus | 184 |
A művészetek fejlődése. - Haladás az embertől a temészet felé. - A esztétikai élvezetkör kibővülése. - Haladás az egoizmustól a rokonszenv irányában. | 190 |
A művészetek fejlősése. - Haladás a nemzeti partikularizmusból az általános emberi irányában és az egyéniségek mind teljesebb kifejlődése felé. - Összefoglalás | 192 |
A művészet és az erkölcs viszonya egymáshoz | |
A vizsgálódás körének körülhatárolása | 199 |
Szabály: Összhang a művészet és az erkölcs között | 201 |
A művészet támadása bizonyos erkölcsi elvek ellen új, fejlődő erkölcsi elvek érdekében | 203 |
A művészet ellentéte a nemi erkölcscsel csak látszólagos | 204 |
Az erotikus és a vérengző művészet némileg kivételes helyzete a művészet és az erölcs közötti viszonyban | 208 |
Általános bizonyítékok a művészet és az erkölcs között összhangra | 214 |
A művészet- s főleg az irodalomtörténet tanulságai | 218 |
A képzőművészetek történétének tanulságai | 225 |
A kor erkölcsi szinvonalának megállapitása a művészeti alkotásokból | 236 |
A művészeti termékek rendszerint csak koruk szükségleteit képesek kielégiteni. - az "örök" mesterművek magyarázata | 239 |
Valamely kor erkölcsi állapotában mértéke | 243 |
A kor erkölcstelensége és a nagy művészeti fellendülés közötti állitólagos összfüggés. - E tan birálata | 248 |
A kor erkölcstelensége nagy művészetet nem hoz létre a császári Rómában és Bizancban | 252 |
A renaissance erkölcsi állapota | 262 |
A görög művészet erkölcsi talaja | 266 |
Erotikus művészet a társadalom hanyatlásával jár együtt. - Ezen összefüggés lélektani szükségszerűsége | 272 |
A XIX. század erkölcsi mérlege | 277 |
A XIX. század művészeti eredményei. - Az épitészet és a dráma pangásának magyarázata | 285 |
A prerafaelizmus tanulságai | 291 |
A ruskinizmus tévedései. - A műipar problémája | 295 |
Művészet és demokrácia. - A jövő művészete | 299 |
A művészeti nagyság és az erkölcstelenség közötti összefüggés tanának eredete | 306 |
Ruskin tanitása a müvészet és az erkölcs viszonyáról | 307 |
A művészet hatása az erkölcsre. - Módszertani nehézségek | 310 |
A művészet gyönyörködtető természete, egyszersmind legfontosabb erkölcsi hatása | 315 |
Oly képzeleti társadalom rajza, melyben a művészeti erők a jelenleginél teljelsebben érvényesülnek | 324 |
A művészet mint a létért való küzdelem hevességének mérséklője | 330 |
A művészet szerepe a szerzett tulajdonságok átöröklődése szempontjából | 331 |
Az esztétikai nevelés fejleszti az erkölcsi itélet erejét | 334 |
A művészet, mint az emberi szolidaritás fejlesztője. - Guyau tanítása | 335 |
Guyau elméletének bírálata | 336 |
A művészetek, főleg az irodalom összefüző ereje | 342 |
A képirás hatása | 343 |
Spencer tanitása a zene erkölcsi értékéről. - A zene nem fejez ki határozott érzelmeket, még kevésbbé gondolatokat | 345 |
Ama tan eredetének magyarázata, mely a zenét a lelki élet közvetlen visszatükrőződésében tartja | 349 |
A zene kivételes hatalma és elterjedtsége. Az esztétikai örömök összeszövődöttségének és helyettesithetőségének magyarázata | 350 |
A zene novumot az erkölcsi világban nem hoz létre. - Hatása csak erősítő és finomito. - Gyönyörködtető szerepének magyarázata | 355 |
A művészet az állam szolgálatában. - Az építészet hatása | 361 |
A művészet mindenha állást foglalt a kor küzdelmeineben. - A probléma szerepe és jogosultsága a művészetben | 364 |
Bizonyítékok a művészet politikai állásfoglalására. - A művészet politikai szerepének fontossága | 367 |
A művészet erkölcsi tartalmában lépést tart az erkölcsi eszmék fejlődésével | 379 |
Művészeti politika és egyéb következmények | |
Javulás a művészetekben a nemi erkölcs terén. - A borzalmasságok hedonikájának kikopása | 385 |
Tények, melyek a nemi erkölcs javulását igazolják a művészetekben | 390 |
Az állam beavatkozása a művész erkölcstelen termékeinek kiirtására már általános lélektani szempontokból is aggályos | 395 |
Az erkölcsnemesitő kényszerpolitika kivihetetlensége | 398 |
Macaulay példái az erkölcsnemesitő kényszerpolitika eredménytelenségéről | 402 |
Az állam politikája oly művészeti alkotásokkal szemben, melyek új erkölcsi elvekért küzdenek | 404 |
A művészeti szabadság politikájának igazolása | 408 |
A művészeti szabadság a művészeti fejlődés sine qua non-ja | 409 |
Az állam politikájának közvetve kell a művészet színvonalát emelni | 412 |
Rokonvonás a művészet és az erkölcs fejlődésében | 421 |
Az erkölcsi fejlődés mértéke | 424 |
A művészeti fejlődés mértéke | 432 |
Végeredmény | 437 |
A könyvben idézett írók jegyzéke | |