1.063.113

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Művészet és erkölcs

Szerző
Budapest
Kiadó: Politzer Zsigmond és Fia kiadása
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 379 oldal
Sorozatcím: Társadalomtudományi Könyvtár
Kötetszám: 5
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Első kiadás! A Magyar Tudományos Akadémia által Gorove-díjjal jutalmazott pályamunka. Révai és Salamon könyvnyomdája nyomtatta Budapesten.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A könyv, kell, hogy az iró helyett beszéljen s elmondjon mindent, a mit az iró akart s ne csak elmondjon mindent, de az olvasó kiérezze belőle: mit tart az iró fontosnak, mit mellékesnek, mit uj... Tovább

Előszó

A könyv, kell, hogy az iró helyett beszéljen s elmondjon mindent, a mit az iró akart s ne csak elmondjon mindent, de az olvasó kiérezze belőle: mit tart az iró fontosnak, mit mellékesnek, mit uj eredménynek s mit csak már ismert igazságok közlésének. Egész munkámban erre törekedtem s igy az előszó jogát csak egy pár oly szempont kifejtésére akarom érvényesiteni, mely bár a tárgyon kivül áll, de e munkára befolyással volt.
Ez a könyv feleletet igyekszik adni a Magyar Tud. Akadémia által kitüzött, "A művészet és az erkölcs viszonya egymáshoz" czimü pályakérdésre. Közel három éve annak, hogy e munkával elkészültem a nélkül, hogy azt kiadtam volna. Ugyanis az akadémiai pályázat eldöntése után már más dolgozattal voltam elfoglalva, melyet nem akartam befejezése előtt félretenni. Igy meglehetősen huzamos idő telt el addig, mig e munkának sajtó alá rendezéséhez foghattam. Ekkor azonban hamar beláttam, hogy felfogásom - különösen a történelmi materializmus tanainak hatása alatt - néhány fontos kérdésben annyira módosult, hogy a könyvet lényeges átdolgozás nélkül nem adhatom ki... Vissza

Fülszöveg

Néhány módszertani kérdést kell tisztába hozni. Meg kell vizsgálni: melyik út az, mely megnyugtató eredményekhez vezethet?
A kiindulási pont nem lehet más, mint az, hogy feladatunkat lehetőleg világosan körülírjuk. Csak pontosan látva czélt, kereshetjük az utakat, a melyek hozzá elvezetnek.
Problémánkat főleg két nézőpontból lehet felfogni. Az egyiket dogmatikusnak nevezhetjük. Abban áll, hogy a művészetre és az erkölcsre, mint valami elemi erőre, véglegesre és abszolutra gondolnak, úgy ahogy az a kor legkiválóbbnak elismert műremekeiben, illetőleg az uralkodó társadalom erkölcsi kódexében jelentkezik. Megállapítani igyekszenek azután az eszthétikusok és moralisták theoriái alapján felállított törvényekből a viszonyt, a melyben a művészet az erkölcshöz és viszont áll. Ennek a nézőpontnak veszélyei és hibái szembeszökők. Az író a szerint, a mint benne az erkölcsi vagy a művészeti érzék a túlnyomó, könnyen egyoldalúságba esik s inkább az ügyét védő szónok, mint az igazságot kutató... Tovább

Fülszöveg

Néhány módszertani kérdést kell tisztába hozni. Meg kell vizsgálni: melyik út az, mely megnyugtató eredményekhez vezethet?
A kiindulási pont nem lehet más, mint az, hogy feladatunkat lehetőleg világosan körülírjuk. Csak pontosan látva czélt, kereshetjük az utakat, a melyek hozzá elvezetnek.
Problémánkat főleg két nézőpontból lehet felfogni. Az egyiket dogmatikusnak nevezhetjük. Abban áll, hogy a művészetre és az erkölcsre, mint valami elemi erőre, véglegesre és abszolutra gondolnak, úgy ahogy az a kor legkiválóbbnak elismert műremekeiben, illetőleg az uralkodó társadalom erkölcsi kódexében jelentkezik. Megállapítani igyekszenek azután az eszthétikusok és moralisták theoriái alapján felállított törvényekből a viszonyt, a melyben a művészet az erkölcshöz és viszont áll. Ennek a nézőpontnak veszélyei és hibái szembeszökők. Az író a szerint, a mint benne az erkölcsi vagy a művészeti érzék a túlnyomó, könnyen egyoldalúságba esik s inkább az ügyét védő szónok, mint az igazságot kutató gondolkozó szerepét viszi. A művészetet és az erkölcsöt valami eleminek és változatlannak tekintve, könnyen lesz hajlandó muló áramlatokban törvényeket látni, s korának ítéleteit alapokul elfogadni. Így jönnek létre azok a theoriák, melyek - az író érzülete és nevelése szerint - olyan szélsőségekben mozognak, mint a "l'art pour l'art" és az az irány, mely a művészetet teljesen az erkölcs szolgálatába akarja helyezni. Vissza

Tartalom

Módszer
Dogmatikus nézőpont és hiányai3
Természettudományi nézőpont és előnyei4
A két nézőpont szembeállítva5
A pozitív társadalmi tudományok néhány tanulsága6
Feladatunk pontosabb körülírása7
Összefoglalás8
Az erkölcs lényege és szerepe a társadalomban
Az erkölcsi szabályok vátozékonysága12
Az erkölcs egyértelműen a társadalomra hasznossal13
Vallási, jogi és erkölcsi szabályok kevertsége a korai fokokon13
Erkölcsi szabályok létrejöttének vagy megváltozásának egyedüli oka bizonyos előnyök vagy hátrányok belátása15
A félelem-elméletek bírálata16
Pikler belátásos elmélete. - Érdemei és hiányai19
Az erkölcs oly eljárási módok szabályzata, melyek megfelelő végrehajtására a társadalomban az általános készség még hiányzik20
A jogi szabályok is végeredményükben erkölcsi természetűek22
A vallási parancsolatok tekintélye is eredetében erkölcsi jellegű23
Az erkölcsi szabályok elkülönböződése a jogiaktól és vallásaiktól26
A hasznosság mérlegelése csak az erkölcs keletkezésének elemi folyamata, nem pedig az erkölcsi érzület alapja27
Új erkölcsi felfogás keletkezésének példája a jelenben28
Az erkölcsi elvek rétegezettsége. - Az elkülönítés és ez egységesítés irányában működő erők30
Az erkölcs belső elemei: szándék, kötelességérzet, lelkiismeret33
Az alturista cselekedetek tagadása, az öröm és a fájdalom alaptörvénye alapján. - E tan cáfolata36
Az alturista cselekedetek tagadása az "emberi természet változatlansága" alapján. - E tan cáfolata38
A társadalmi szolidaritás morálja40
Hasznos és erkölcsös. - Nem minden erkölcsi szabály hasznos42
Visszaélés az erkölccsel. - Álerkölcs. - Loria elmélete: az erkölcs mint társadalmi narkotikum. - E tan bírálata44
Hasznos és erkölcsös. - Csak az a hasznos erkölcsös, melynek követésére még az általános készség hiányzik46
Az erkölcs áldozati eleme: küzdelem a társas együtlét érdekében az egoizmus ellen47
Az erkölcsi fejlődés jövő iránya megállapitásának lehetősége49
A liberális írók az erkölcsi érzület emelkedését tanítják51
A szocialista írók tagadják az erkölcsi érzület erősbödését52
A két állapot összeegyeztetése53
A jövő erkölcsi kódexe a társadalmi összeműködés és az egyelősülési folyamat egy magasabb fokát fogja elősegíteni55
A művészet lényege és szerepe a társadalomban
Kant, Spencer, Ribot elméletei, melyek szerint a művészeti szükséglet kielégitése további haszonnal nem jár61
A művészet és a szépérzés keletkezése. - Darwin és Allen nemi kiválasztási elméletei63
A nemi kiválasztás elméletének tarthatatlansága64
Lazarus pihenési és Spencer játékelmélete67
Groos új alapokra helyezi a játékelméletet69
Groos elmélenek bírálata71
A művészeti tevékenység organikus szükséglet kielégitése74
Az energia-többlet elméletének előnyei75
A szépérzés keletkezése. - Abszolut és relativ szépelméletek77
A szépfogalmak relativitása79
A szépfogalmak közös és mindenütt feltalálható eleme a gyönyörködtetés81
Öröm és fájdalom. - Spence és Marshall tanai82
Az öröm- és fájdalomelméletek hiányai84
Állami esztétika86
A színérzék keletkezése és fejlődése. - Allen kutatásai. - A színérzék utolsó biológiai ténye91
A hang által keltett örömérzetek magyarázata95
A szag-, hang- és színbeli örömérzeteknek ugyanegy az eredete97
A "geometriai rajzokban" és a szimmetriában nyilvánuló örömérzetek forrása98
A ritmikus széphatások hasznossági eredete Bücher szerint101
Az asszociativ szép magyarázata. - A kezdetleges népek és napjaink tömegitéleteiben is fellelhető az ősi hasznossági elem107
A szép körének kitágulása a hasznostól az eddig közömbös irányában. - A csunya. - A szép hozzávetőleges meghatározása111
A tulajdonképpeni esztétikai hatások vizsgálata115
Csunya-elemek a széphatásokban - Az asszocziativ szép alaptörvénye ugyanaz, mint az érzékié117
A szép szerepe a föltünési vágyban119
A szép élvezete az illető lelki életnek főirányában folyik le121
Az eszthétikai élvezetkör a vegetatív működések irányában tágul, az intellektuálisak irányában szűkül124
A szép jelenségeinek konzervativizmusa. - A szép és a vegetativ élet. - A szép végleges meghatározása. - A szép birodalmának egysége126
Az esztétikai érdekmentesség tanának birálata131
Esztétika és hedonika. - A művészet, mint a szép fejlesztője. - Az esztétikai örömök rendkivüli intenzitásának magyarázata133
A művészeti önczélúság136
A művészetek eredetének hasznossági elmélete137
A művészetek eredetének hasznossági elmélete (Folyt.)139
A művészetek eredetének hasznossági elmélete. (befejezés)143
Az energia-fölösleg elméletének végleges igazolása. - A művészet lényegének meghatározása146
A művészeti örömök természetének vizsgálata150
Wallace tanitása a művészetek transcedentalis fejlődéséről. - E tan cáfolata153
Néhány ellenvetés bírálata156
A művészetek fejlődése. - Ribot szerint a művészet az individualizmus irányában halad. - E tan biálata. - A művészeti élet két típusa: a kollektiv és a deszpotikus158
A művészetek fejlődése. - Haladás az embertől a temészet felé. - A esztétikai élvezetkör kibővülése. - Haladás az egoizmustól a rokonszenv irányában.163
A művészetek fejlősése. - Haladás a nemzeti partikularizmusból az általános emberi irányában és az egyéniségek mind teljesebb kifejlődése felé. - Összefoglalás165
A művészet és az erkölcs viszonya egymáshoz
A vizsgálódás körének körülhatárolása171
Szabály: Összhang a művészet és az erkölcs között173
A művészet támadása bizonyos erkölcsi elvek ellen új, fejlődő erkölcsi elvek érdekében175
A művészet ellentéte a nemi erkölcscsel csak látszólagos175
Az erotikus és a vérengző művészet némileg kivételes helyzete a művészet és az erölcs közötti viszonyban179
Általános bizonyítékok a művészet és az erkölcs között összhangra184
A művészet- s főleg az irodalomtörténet tanulságai188
A képzőművészetek történétének tanulságai194
A kor erkölcsi szinvonalának megállapitása a művészeti alkotásokból203
A művészeti termékek rendszerint csak koruk szükségleteit képesek kielégiteni. - az "örök" mesterművek magyarázata206
Valamely kor erkölcsi állapotában mértéke210
A kor erkölcstelensége és a nagy művészeti fellendülés közötti állitólagos összfüggés. - E tan birálata 213
A kor erkölcstelensége nagy művészetet nem hoz létre a császári Rómában és Bizancban217
A renaissance erkölcsi állapota226
A görög művészet erkölcsi talaja229
Erotikus művészet a társadalom hanyatlásával jár együtt. - Ezen összefüggés lélektani szükségszerűsége234
A XIX. század erkölcsi mérlege238
A XIX. század művészeti eredményei. - Az épitészet és a dráma pangásának magyarázata245
A prerafaelizmus tanulságai251
A ruskinizmus tévedései. - A műipar problémája254
Művészet és demokrácia. - A jövő művészete258
A művészeti nagyság és az erkölcstelenség közötti összefüggés tanának eredete263
Ruskin tanítása a művészet és az erkölcs viszonyáról265
A művészet hatása az erkölcsre267
A művészet gyönyörködtető természete, egyszersmind legfontosabb erkölcsi hatása271
Oly képzeleti társadlaom rajza, melyben nincs művészet.273
Oly képzeleti társadalom rajza, melyben a művészeti erők a jelenleginél teljelsebben érvényesülnek279
A művészet mint a létért való küzdelem hevességének mérséklője284
A művészet szerepe a szerzett tulajdonságok átöröklődése szempontjából285
Az esztétikai nevelés fejleszti az erkölcsi itélet erejét288
A művészet, mint az emberi szolidaritás fejlesztője. - Guyau tanítása289
Guyau elméletének bírálata290
A művészetek, főleg az irodalom összefüző ereje295
A képirás hatása296
Spencer tanitása a zene erkölcsi értékéről. - A zene nem fejez ki határozott érzelmeket, még kevésbbé gondolatokat297
Ama tan eredetének magyarázata, mely a zenét a lelki élet közvetlen visszatükrőződésében tartja300
A zene kivételes hatalma és elterjedtsége. Az esztétikai örömök összeszövődöttségének és helyettesithetőségének magyarázata302
A zene novumot az erkölcsi világban nem hoz létre. - Hatása csak erősítő és finomító. - Gyönyörködtető szerepének fontossága306
A művészet, mint a politikai hatás eszköze. - Művészet a vallás szolgálatában307
A művészet az állam szolgálatában. - Az építészet hatása311
A művészet mindenha állást foglalt a kor küzdelmeineben. - A probléma szerepe és jogosultsága a művészetben313
Bizonyítékok a művészet politikai állásfoglalására. - A művészet politikai szerepének fontossága316
A művészet erkölcsi tartalmában lépést tart az erkölcsi eszmék fejlődésével326
Művészeti politika és egyéb következmények
Javulás a művészetekben a nemi erkölcs terén. - A borzalmasságok hedonikájának kikopása333
Tények, melyek a nemi erkölcs javulását igazolják a művészetekben338
Az állam beavatkozása a művész erkölcstelen termékeinek kiirtására már általános lélektani szempontokból is aggályos342
Az erkölcsnemesitő kényszerpolitika kivihetetlensége344
Macaulay példái az erkölcsnemesitő kényszerpolitika eredménytelenségéről348
Az állam politikája oly művészeti alkotásokkal szemben, melyek új erkölcsi elvekért küzdenek349
A művészeti szabadság politikájának igazolása352
A művészeti szabadság a művészeti fejlődés sine qua non-ja354
Az állam politikájának közvetve kell a művészet színvonalát emelni356
Rokonvonás a művészet és az erkölcs fejlődésében364
Az erkölcsi fejlődés mértéke367
A művészeti fejlődés mértéke374
Végeredmény378
A könyvben idézett irók jegyzéke

Jászi Oszkár

Jászi Oszkár műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Jászi Oszkár könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Művészet és erkölcs Művészet és erkölcs Művészet és erkölcs Művészet és erkölcs Művészet és erkölcs Művészet és erkölcs Művészet és erkölcs Művészet és erkölcs

A borító sarkai kopottak, belső oldalán ex-libris címke, a címlapon tulajdonosi pecsét található. Az előzéklap hiányzik.

Állapot:
2.940 ,-Ft
15 pont kapható
Kosárba