Műveltség Útja 1930. július 1.

Előszó

Részlet a könyvből:

Üljünk képzeletben Wells időgépére s repüljünk néhány évtizeddel előre az időben. Állapodjunk meg a kétezredik évben és nézzünk körül.
Bizony sokat változott és haladt a világ e hetven esztendő alatt. Különösen a gyakorlati természet tudományok és műszaki találmányok, újítások terén. De valamennyi közül megragadja figyelmünket egy ÚJ mesterséges érzékszerv : tökéletes villamos szem. A telefón és a rádió, mely nemcsak hallja, hanem látja is a sok száz, ezer és tízezer kilométer távolságban lejátszódó eseményeket..
Odalépünk a telefonkészülék mellé s összeköttetést létesítünk valakivel. Valakivel, aki a szomszéd uccában ül egy felhőkarcoló irodájában. Avagy a Föld másik oldalán, egy ausztráliai város előkelő vendéglőjében étkezik s hívásunk asztala mellett, ebéd közben találja. Vagy valahol egy bánya fenekén, egy, a sarki jég alatt rohanó búvárhajón vagy történetesen egy óceáni repülőgépen vagy Zeppelin-expresszen tartózkodik, melynek csavarai üvöltve fúrják Grönland ködös levegőjét. És amint hangja megcsendül a kagylóban, egy fehér tejüveglapon beszélő, mosolygó arcát is megpillantjuk.
Más kép. Rádiókészülék-szerű kazetta áll előttünk az asztalon. Egyik falán a hangszóró nyílásai ; mellette homályos üveglemez. Avagy egy kis nyílás, melyből fény szűrődik egy vele szemben felállított vászonernyőre. Vissza