Művelődéstörténeti szöveggyűjtemény II/1 (1945-1990)

Előszó

E szöveggyűjtemény előzménye - az első rész - az államalapítástól a második világháborúig eltelt több mint 1000 esztendő művelődéstörténeti funkciójú és értékű írásaiból válogatott. Az oktatási célok teljesítésén túl tárgyszerű - ugyanakkor élményszerűen eleven - nemzeti kulturális-eszmetörténeti fejlődéskép érzékeltetésének igényével fogtam hozzá mind ama, mind pedig e mostani összeállítás szerkesztéséhez. A három évvel ezelőtt, 1994 nyarán fogalmazott előszóban részletesen írtam a vállalkozás szerkesztői kockázatairól, objektív és szubjektív korlátairól; ezek igazak - talán "még igazabbak" - a közelmúlt félévszázadot bemutató eme gyűjteménnyel kapcsolatban is. Már akkor jeleztem: a Jelszabadulástól a rendszerváltozásig terjedő 45 év művelődéstörténetét még nehezebb hitelesen felidézni egy dokumentumválogatás segítségével, mint a magyar államiság 1000 és 1945 közötti kultúráját. Nemcsak a közelmúlt félévszázad és a ma közötti eleven átjárás, a személyi-történelmi-politikai érdekeltség, folyamatosság és érzékenység miatt van ez így, hanem a biztos rálátás és a korszak megítélésével kapcsolatos szakmai konszenzus hiánya miatt is. Az 1945-1990-es korszak megírandó művelődéstörténete nagyon sok tényező elemzésének szintézise kell majd legyen. Az első rész előszavában röviden bemutattam a kultúra Jogalmára, és a művelődéstörténet értelmezésére vonatkozó szakmai-módszertani vitákat; az ott leírtak érvényesek az 1945-1990-es időszakra is. Jóllehet ebben a félévszázadban a korábbiakhoz képest - közelsége miatt is - magától értetődőbbnek látszik a politika, a művelődéspolitika túlsúlyos szerepe a művelődés, a kultúra folyamatainak alakításában (maga a kor bevallottan, meghirdetetten is átpolitizált volt), a művelődéstörténet e periódusban is lényegesen tágabb horizontú. Úgy vélem: elsődlegesen a társadalom (benne a családok) objektív kulturális-életmódbeli változásainak az analízisére van szükség: a művelődési viszonyok átalakulásának (a szociális mobilitás kulturális tényezőinek, illetve a kulturális mobilitás szociális összetevőinek), a köz- és szakműveltség, a normatív, a réteg- és ellenkultúrák dimenziójának, a reprezentatív művészeti és tudományos alkotások társadalmitudat-alakító szerepének, valamint a kulturális fogyasztás trendjeinek elemzése a művelődéstörténet talán legfontosabb feladata. Vissza