Művelődésszociológiai szöveggyűjtemény I.

Kézirat/Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Szerző

Budapest

'Józsa Péter: Művelődésszociológiai szöveggyűjtemény I. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1976
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	208 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Megjelent 828 példányban, 3 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi szám: J 2-469.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Jelen művelődésszociológiai szöveggyűjtemény egy — mindinkább hiányzó, de még készülőben sem levő - hasonló tárgyú jegyzetet (tankönyvet) lenne hivatva pótolni. Pótolni illetve helyettesiteni — amennyire ezt műfajából és terjedelméből eredő korlátai között megteheti. Elkészültének legfőbb indoka, hogy egyetemi oktatói éveim során mindinkább be kellett látnom, az adott tárgyú jegyzet illetve szöveggyűjtemény hiánya az oktatás szinvonalának tényét is befolyásolja. Egyetemi hallgatók — elsősorban levelező és kiegészitő tagozatosok — sokszor a legjobb szándék mellett — és kellő igyekezettel sem — tudnak hozzájutni olyan alapvető tanulmányokhoz, vizsgálati anyagokhoz, melyek segitségével az órákon hallottakat feldolgozhatnák, újraolvashatnák, kritikailag végiggondolhatnák. Tudom, hogy ilyen gondokkal más egyetemeken és főiskolákon oktató kollégáim is küszködnek, s a népművelők képzésének kiterjesztésével ezek a gondok csak növekedni fognak, így — remélem — e kötet az ő munkájukban is segitségül fog szolgálni.
Tény, hogy jelen szöveggyűjtemény gondolati felépitése és a benne található tanulmányok mindenekelőtt a magam ötéves oktatói tapasztalatát, pontosabban: a müvelődésszociológiáról való saját elképzelésemet tükrözik. Azt is csak részben, mert terjedelmi korlátok miatt számos olyan kérdéskört kihagynom kellett (esetleg gondolati modellekkel, táblázatokkal szerepeltetni csupán),amelyeknek az óráimon teret és időt szánok. Sőt, az intézményes művelődés kérdésköreit (az iskola kivételével)— mindenekelőtt a "művelődési házak" szociológiájának kérdését szinte — egészében egy következő kötetbe utaltam.
Le kellett mondanom azokról a (kritikai) észrevételekről is — a szöveggyűjtemény-jelleg miatt —, melyek némely itt közölt tanulmányt illetően pl. előadásaimban hangot kapnak. Csak utalnék ezek közül néhányra: azonos-e a kulturszociológia a müvelődésszociológiával?; a műveltség (köz)gazdasági (oktatás -gazdaságtani) értelmezése hogyan viszonylik az általános műveltség fogalmához?; valójában milyen is a kollektiv és az egyéni mobilitás dialektikája, s van-e köztük hangsúlykülönbség kapitalista és szocialista társadalmi viszonyok között?; az empirikus vizsgálatokon alapuló tanulmányok milyen metodológiai észrevételeket kivánnak? stb-stb. Vissza

Tartalom

Bevezető megjegyzések 3
I. A müvelődésszociológia tárgya, fogalmai
Józsa Péter: A müvelődésszociológiáról 5
W. Strzelewicz — H. D. Raapke - W. Schulenberg: Műveltség és társadalmi tudat 12
: Műlveltségképzetek profiljai 27
II. Művelődés és gazdaság; a "humán capital" elmélete
Theodore W. Schultz : Beruházás az emberi tőkébe 28
Jánossy Ferenc: Munkaerő és fejlődés 44
: A különböző tipusu és fokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak megoszlása a szocialista szektorban, népgazdasági ágak szerint (férfi és nő együtt, szellemiek) 68
: A különböző tffxisu és fokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak megoszlása a szocialista szektorban, népgazdasági
ágak szerint (férfi és nő együtt, szellemiek) 69
: Kiemelt egyéni foglalkozású aktiv keresők foglalkozási viszony szerint (nemenként, fizikaiak) 70
III. Az iskola szociológiai kérdéseihez
Ferge Zsuzsa: A társadalmi struktura és az iskolarendszer közötti néhány összefüggés 71
Hedwig Ortmann: Munkáscsalád és társadalmi felemelkedés 82
: Az aktiv keresők állományának iskolai végzettség szerinti összetétele 1960. és 1970. január 1-én 92
: Az átlagos tanulmányi eredmények és a "jó tanulók" arányának alakulása a főbb rétegek gyerekeinél, évfolyamonként 93
: A pályairányulás szociológiai determináltsága (modell) 94
: Gyermekek pályairányulási jellemzői, foglalkozási csoportokként 95
IV. A szabad idő szociológiájához
Joffre Dumazedier: Munka és szabad idő 96
Szalai Sándor: Idő a mérlegen 109
: D. Riesman: A magányos tömeg c. könyvének gondolatköre (modell) 123
: A szabadidő-tevékenységek strukturája szocialista és kapitalista társadalmakban 124
V. A művelődő cselekvés szociológiájához
R. Barker — R. Escarpit: Olvasási szokások 125
Theodor W. Adorno: A-zenével kapcsolatos magatartás tipusai 146
Mérei Ferenc:Az izlésélmény elemzése 162
: A könyvolvasás gyakorisága Magyarországon, nemek, iskolai végzettség és lakóhely szerint 172
: A könyvolvasás inditéka Magyarországon iskolai végzettség szerint; igény és hatástipusok 173
: Zenei műfajok kedvelése az iskolai végzettség szintje szerint; a környező hangzásvilág észlelése és a komoly zenéhez való viszony 174
: Képzőművészeti alkotások csoportjai, választásuk indokai és a választók jellemzői 175
: A fotózás tevékenységének meglétét vagy hiányát befolyásoló tényezők (modell) 176
: Tiz müvészfotó tetszés-nem-tetszés indokai tartalmi megoszlása 177
VI. A felnőttképzés szociológiájához
Rudolf Feig: Motiváció-struktruák a felnőttképzésben 178
Fogalom meghatározások 203