Előszó
A kötet tanulmányai a különböző magyarországi iskolatípusok és -fokozatok adott időhatárok között kiadott tanterveinek történetével foglalkoznak. Tehát nem a tantervtörténet átfogó, szisztematikus kifejtését nyújtják, bár egyes részterületeinek kidolgozásával - reményeink szerint - ebbe az irányba egyengetik az utat. A magyarországi tantervek történetének monografikus jellegű, teljes feldolgozása - amelyre pedig mind a (nevelés)tudomány, mind a pedagógiai gyakorlat fejlődése érdekében nagy szükség lenne - még mindig várat magára. Egyes tantárgyak tanterveinek történetéről készültek már ugyan átfogó hazai elemzések, „A tantervelmélet forrásai" sorozat kötetei is a történeti megközelítést képviselik és szolgálják, de hiányzik még a hazai tantervtörténet szintézise.
A tantervek történetének művelése a neveléstörténet szerves része, ugyanakkor sajátos válfaja is. Mivel tartalma rendkívül összetett és kapcsolatban áll a pedagógia számos lényeges elméleti és gyakorlati kérdésével, eredményei, tanulságai is gazdagíthatják a neveléstörténet minden területét, sőt visszahatnak mind a neveléstudomány, mind más tudományterületek diszciplínáinak fejlődésére is.
A tantervek ugyanis - kidolgozásuk, elfogadásuk, megvalósításuk során - kapcsolódtak az adott korszakok társadalmához, ideológiájához, uralkodó értékeihez, oktatás- és művelődéspolitikájához, törvénykezéséhez, iskolarendszeréhez, tudományához, kultúrájához, civilizációjához, az iskolákban alkalmazott módszerekhez, tankönyvekhez és más taneszközökhöz.
A kötet tanulmányai - az 1868-1945 közötti időszakot felölelve, utalva az előzményekre is - ennek a komplexitásnak a feltárására törekedtek.
Az első tanulmány a népiskolák arculatára, tanterveire mindenkor nagy hatást gyakorló tanítóképzés tantervi dokumentumait tárgyalja. E munka a kezdetektől az ötévfolyamos rendszer kialakulásáig és általánossá válásáig, a XX. század közepéig tárja fel a tantervi problémákat és azok megoldásait, a népiskola igényeinek érvényesítését, megmutatva a tantervek és utasítások művelődéspolitikai összefüggéseit, eszmei hátterét, a korabeli tantervelméleti koncepciók hatásait (Tóth Gábor).
A fővárosi helyi tanterveket tárgyaló tanulmány témáját átfogó tantervi rendszer „logikai hálójába" illesztve vizsgálja a különböző szintek jellemzőit és kapcsolatait a központi, fenntartói, regionális tantervektől a tanítói, tanári tanmenetekig, rávilágítva a fővárosi oktatásügy történetileg kialakult státusára a magyar közoktatáson belül.
Vissza