Fülszöveg
Ősrégészeti pályafutása során Norbert Casteret több olyan barlangot fedezett fel, amelyekben történelem előtti sziklarajzokat talált. A legszenzációsabb felfedezése: a három agyagszobor, amelyeket a montespani barlangban talált. Ezek egyike medvét, a másik kettő oroszlánt ábrázol.
Az ősember lakóhelyeinek, tűzhelyeinek átkutatása, kiásása a szerző mélyrehatóan megismerkedett a kőkorszak civilizációjával, s megfejtette annak számos rejtélyét.
Minthogy életének nagy részét a föld alatt hasonló környezetben töltötte el, mint az ősember, nagy erővel tudja megjeleníteni azt a korszakot, amikor az embernek meg kellett küzdenie a hideggel, az ismeretlentől való félelemmel és a vadállatokkal.
A "Muta, a barlang lánya" ennek a vad korszaknak igazi eposza.
A kötetben közreadott másik regény: A föld kéreg-akció ugyancsak Norbert Casteret barlangkutatói ismeretének szintézise. 1953-ban - nevezetes évszám- az alpinisták meghódítják a Mount Everest csúcsát, a barlangászok pedig lehatolnak a...
Tovább
Fülszöveg
Ősrégészeti pályafutása során Norbert Casteret több olyan barlangot fedezett fel, amelyekben történelem előtti sziklarajzokat talált. A legszenzációsabb felfedezése: a három agyagszobor, amelyeket a montespani barlangban talált. Ezek egyike medvét, a másik kettő oroszlánt ábrázol.
Az ősember lakóhelyeinek, tűzhelyeinek átkutatása, kiásása a szerző mélyrehatóan megismerkedett a kőkorszak civilizációjával, s megfejtette annak számos rejtélyét.
Minthogy életének nagy részét a föld alatt hasonló környezetben töltötte el, mint az ősember, nagy erővel tudja megjeleníteni azt a korszakot, amikor az embernek meg kellett küzdenie a hideggel, az ismeretlentől való félelemmel és a vadállatokkal.
A "Muta, a barlang lánya" ennek a vad korszaknak igazi eposza.
A kötetben közreadott másik regény: A föld kéreg-akció ugyancsak Norbert Casteret barlangkutatói ismeretének szintézise. 1953-ban - nevezetes évszám- az alpinisták meghódítják a Mount Everest csúcsát, a barlangászok pedig lehatolnak a világ legmélyebb zsombolyának a fenekére, a bathyscaphe az óceán mélységeit kutatja. 1963-ban az emberek már a holdutazkásokról is beszélnek. És ugyanakkor még mindig úgy beszélhetünk a Földről, mint ismeretlen bolygóról.
Különösen a földkéreg belsejét nem ismerjük teljesen, még a legmerészebbek is, csak "jelentéktelen" mélységekig hatoltak le, de a kutatófúrások mélysége is alig nagyobb ötezer-hatezer méternél, s a köpenyt elérő szupermély fúrások jórészt a tervezés stádiumában vannak. Az ember azonban kíváncsi arra, hogy mi van a talpa alatt. Eszközeivel és fantáziával is megpróbál választ adni magának. Sokan írtak e témáról. Az ember azt hihetné, hogy nehéz e tárgykörről újat írni. Norbert Casteret sikeresen küzdött meg ezzel a nehéz feladattal. A barlangászat és a Föld belsejének a kikutatása között csak akkora a távolság, mint a közvetlen kísérletezés és a tudomány által vezérelt képzelet között.
Norbert Casteret átugrotta ezt a távolságot. Felhasználva rengeteg tapasztalatát, nagy barlangászati ismereteit, több ezer kilométeres föld alatti utazásra viszi magával hőseit, amelyet az utasok a "Tatu" nevű kéregjáróban tesznek meg.
Vissza