Műszaki tudományok

Előszó

A mérnök tevékenységét megalapozó tudományokat nevezzük műszaki (mérnöki) tudományoknak. Jellegében sok eltérést mutat a "tiszta" tudományokhoz képest, ami megnehezíti a terület áttekintését és megítélését. Ezért nem haszontalan valamiféle definíciót ajánlani, még akkor sem, ha ez távolról sem lesz teljes körű és pontos.
A műszaki tudományok feladata egyrészről a részvétel az alapvető természettudományok (fizika, kémia és biológia) és a matematika törvényeinek megismerési folyamatában, másrészről és főként pedig azok alkalmazásával olyan korszerű eljárások, módszerek kidolgozása, amelyekkel az emberiség javát szolgáló eszközök, építmények, berendezések, gépek állíthatók elő és üzemeltethetők, valamint a legkülönbözőbb (gyakran nagy területekre vonatkozó) fejlesztések végezhetők el. Az alkalmazások során ma már számos, fontos integráló jellegű elv érvényesül. ilyen például az alapanyagok és a természeti erőforrások "optimális" felhasználása, ami többek között tartalmazza a gazdaságosságra, a zárt anyagciklusok megvalósítására, a környezet megóvására és a fenntartható fejlesztésre való törekvést.
Vissza

Fülszöveg

1996 májusában az MTA javaslatára átfogó tudománypolitikai reform kidolgozása indult meg Magyarországon. A Tudománypolitikai Kollégium május 22-én állást foglalt egy hosszú távú terv és egy cselekvési program kidolgozásáról. A Tudománypolitikai Kollégiumnak az Akadémia elnöke az érintett tárcákkal egyeztetve november 13-án előterjesztette a rövid távú cselekvési programot, amely többek között tartalmazta a magyarországi állami fenntartású kutatóbázis áttekintését és konszolidálását (többek között az akadémiai és a tárcák kezelésében lévő kutatóintézetek áttekintését és későbbi időpontban diszciplínánként, a tanszéki kutatóbázis átvilágítását). Tartalmazta a program a finanszírozási rendszer felülvizsgálatát, s ennek részeként a költségvetési ráfordítás hanyatlásának megállítását. Emellett szólt a program a fiatal kutatók helyzetének megvizsgálásáról, a kutatói és egyetemi bérrendszer reformjáról, tudomány és társadalom viszonyának felülvizsgálatáról és általában a magyar tudomány és kutatásszervezet nemzetközi beágyazottságának elősegítéséről.
1996 decemberében állást foglalt az országgyűlés a tudomány kiemelt költségvetési támogatásáról, és megbízta a Magyar Tudományos Akadémiát azzal, hogy tízéves távlatban, folyamatos munkával vizsgálja felül a magyarországi tudomány helyzetét, és fogalmazzon meg javaslatokat a tennivalókra.
Az MTA közgyűlése 1997 decemberében állást foglalt három tudománypolitikai program megindítása érdekében:
1. Készüljön el egy helyzetértékelés és annak vitája.
2. Kerüljön sor a Magyarországon művelt tudományágak helyzetértékeléseire (diszciplínaviták).
3. Készüljön el a magyarországi kutatóbázis katasztere.
1998 tavaszára elkészült a helyzetértékelés és a piacgazdaság viszonyai között mozgó tudománypolitika alapelveinek tisztázó vitairata. (Tudománypolitika az ezredforduló Magyarországán. Budapest, 1998.) És megindultak a tudománypolitika kérdéseiről a viták (ezek eredményeiként 2002-ben jelenik meg a Tudománypolitika és kutatásszervezet Magyarországon című kötet). 2000-ben pedig elkészült a magyarországi kutatóbázis katasztere (Magyarországi kutatóhelyek. Budapest, 2001).
1999-ben és 2000-ben lefolytatták a diszcíplínavitákat. E viták eredményeként készültek el az elmúlt esztendőben az egyes diszciplínákat értékelő tanulmányok, amelyeket a jelen füzetsorozatban adunk közre. Vissza