A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Műszaki statisztika

Műszaki statisztika
Szerző
Budapest
'Dr. Héja László: Műszaki statisztika ' összes példány
Kiadó: Statisztikai Kiadóvállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 100 oldal
Sorozatcím: A szocialista statisztika könyvtára
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az ipar vizsgálata terén a statisztikát érdeklő központi kérdés maga az ipari termelés. A termelési folyamat alapvető, leglényegesebb termelő ereje és legfontosabb tényezője: a munkaerő. Az... Tovább

Előszó

Az ipar vizsgálata terén a statisztikát érdeklő központi kérdés maga az ipari termelés. A termelési folyamat alapvető, leglényegesebb termelő ereje és legfontosabb tényezője: a munkaerő. Az iparstatisztikai megfigyelések középpontjában ennélfogva a termelés és a munkaerő vizsgálatának kell állnia. A szocializmus építésének kezdetén az iparstatisztika meg is elégedett azzal, hogy a termelés és a munkaügy legfontosabb kérdéseinek átfogó jellemezesét adta. Ebben az időszakban a szocialista iparstatisztika nem vállalkozhatott ezen túlmenő egyéb feladatok megoldására, mivel ekkor még az ipar előtt csak az az egyetlen fontos feladat állt, hogy minél többet és többet termeljen. A szocializmus építésének folyamán azonban az iparstatisztika nem elégedhetett meg csupán ezeknek a feladatoknak megoldásával, mivel a párt és a kormány egyre több célkitűzést állított az ipar elé. Jelenleg az ipar fontos feladatai a termelés mennyiségének fokozása mellett az anyagtakarékosság, az önköltségcsökkentés, a minőség javítása, a gépek jobb kihasználása, a beruházások megtakarítása, a forgóeszközök csökkentése, a műszaki fejlesztés stb. Az iparnak ezeket a feladatokat előre megállapított tervek szerint kell végrehajtania és a feladatok végrehajtását a statisztikának kell ellenőriznie. Ezért terjesztettük ki a megfigyelést a fajlagos anyagfelhasználás, az önköltség, a minőség és a műszaki fejlesztés kérdéseire is. A műszaki statisztika komoly tudományos kiépítése 1952-ben kezdődött meg, bár bizonyosfokú műszaki statisztikával már 1951-ben is rendelkeztünk. A Népgazdasági Tanács ugyanis már 1950-ben elrendelte, hogy 1951. évre a Központi Statisztikai Hivatal és az egyes ipari minisztériumok az úgynevezett műszaki-gazdasági mutatószámokat is vonják be a megfigyelés körébe. Ez az intézkedés azt eredményezte, hogy a rendszeresített fajlagos mutatószámokon keresztül az ipar termelését alaposabb műszaki-gazdasági elemzésnek lehetett alávetni és meg lehetett tenni az első lépést a műszaki normák kialakítása felé. Vissza

Tartalom

Előszó 3
Tartalom 5
I. A műszaki-gazdasági mutatószámok 7
A műszaki-gazdasági mutatószámok fogalma 7
A műszaki-gazdasági mutatószámok csoportosítása 8
II. A műszaki fejlesztés statisztikája 10
III. Műszaki-szervezési intézkedések 12
Az intézkedések fogalma, osztályozása és forrásai 12
Az intézkedések megfigyelési köre 14
Az intézkedések megfigyelésének gyakorisága 19
A műszaki-szervezési intézkedések megvalósításának ellenőrzése 20
A megvalósított intézkedések hatékonysága 23
Az intézkedések által elért megtakarítások pénzértéke 28
Az intézkedések által elért megtakarítások gyakorlati kiszámítása 32
Az intézkedés bevezetésének költsége 37
A műszaki-szervezési intézkedések beszámolójelentése 38
A műszaki-szervezési intézkedések bizonylatai 41
IV. A nehéz fizikai és munkaigényes munkák gépesítése 42
A nehéz fizikai és munkaigényes munkák gépesítésének jelentősége és fogalma 42
A nehéz fizikai és munkaigényes munkák gépesítése számbavételének feladatai 43
A gépesítés színvonalának megállapítása 45
A munkaráfordítás és a gépesítés hatékonyságának számbavétele 46
A gépek számbavétele 48
A nehéz fizikai és munkaigényes munkák beszámolójelentésének bizonylatai 49
V. Új gyártmányok termelése 52
VI. Fontosabb tudományos kutató és kísérleti munkák 54
VII. Szabványosítási munkák 57
VIII. A kapacitás fogalma, meghatározása és mérése 59
A kapacitás fogalma 59
A kapacitás meghatározása 59
A kapacitás mérése 61
A szűk keresztmetszetek 66
IX. A kapacitás kihasználásának mérése 68
A kapacitás elemei 68
A berendezés kihasználásának mutatói 68
A berendezés egyes csoportjaiba sorolt gépek számának megállapítása 69
A dolgozó gépek számának megállapítása 69
A berendezés egyéb csoportosításai 70
A berendezés csoportjai arányának elemzése 70
A berendezés munkaidő-alapja kihasználásának mutatószámai 72
A műszak-együtthatók 76
A berendezés megterhelésének mutatószámai 78
A kapacitás-kihasználás integrális mutatószáma és elemzése 79
X. A műszaki statisztika anyagfelhasználási mutatószámai 81
A nyersanyag-felhasználás mutatószámai 81
A nyersanyag-felhasználás számbavételének néhány kérdése 83
A tüzelőanyag-felhasználás mutatószámai 86
A segédanyag-felhasználás mutatószámai 87
XI. A műszaki statisztika termelékenységi mutatószámai 88
XII. A minőség és a választék mutatószámai 92
A minőség és a választék mutatószámainak csoportosítása 93
A minőség mutatószámai a mérés módja szerint 93
A minőség mutatószámai a minősítés módja szerint 97
A választék mutatószámai 99
Irodalom 100

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem