1.062.618

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Műszaki mérések

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar részére

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Műegyetemi Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 155 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 45067.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A mérés története az emberi kultúra bölcsőjéig nyúlik vissza, már az egyiptomiak rendelkeztek a három alapvető mennyiség: a hossz, a tömeg és az idő mérésére szolgáló eszközökkel. Mérőpálcájuk már i.e. 1500-ban volt, a XXI. dinasztia idejéből maradt fenn sziklarajz egy kétkarú mérlegről, és az idő mérésére vízórát (klepszidra) használtak. Az ókori görögök a templomok gondosan őrzött szentélyeiben tárolták hosszúság- és súlymértékeiket.
A legegyszerűbb értelmezés szerint a mérés egy fizikai (kémiai, biológiai, stb.) mennyiség nagyságának (számértékének) meghatározása, adott mértékegység rendszer mellett, kísérleti úton. Ebből az egyszerű értelmezésből kiolvasható, hogy a mérés végrehajtásához megfelelő módszereknek és technikai eszközöknek kell a rendelkezésünkre állni: e módszerek és eszközök a méréstechnika tárgykörének részét képezik.
A mérés, a technikai lebonyolításon túl, egy számítási (jelfeldolgozási) folyamatot is tartalmaz. A jelfeldolgozás módszerei jórészt függetlenek... Tovább

Fülszöveg

A mérés története az emberi kultúra bölcsőjéig nyúlik vissza, már az egyiptomiak rendelkeztek a három alapvető mennyiség: a hossz, a tömeg és az idő mérésére szolgáló eszközökkel. Mérőpálcájuk már i.e. 1500-ban volt, a XXI. dinasztia idejéből maradt fenn sziklarajz egy kétkarú mérlegről, és az idő mérésére vízórát (klepszidra) használtak. Az ókori görögök a templomok gondosan őrzött szentélyeiben tárolták hosszúság- és súlymértékeiket.
A legegyszerűbb értelmezés szerint a mérés egy fizikai (kémiai, biológiai, stb.) mennyiség nagyságának (számértékének) meghatározása, adott mértékegység rendszer mellett, kísérleti úton. Ebből az egyszerű értelmezésből kiolvasható, hogy a mérés végrehajtásához megfelelő módszereknek és technikai eszközöknek kell a rendelkezésünkre állni: e módszerek és eszközök a méréstechnika tárgykörének részét képezik.
A mérés, a technikai lebonyolításon túl, egy számítási (jelfeldolgozási) folyamatot is tartalmaz. A jelfeldolgozás módszerei jórészt függetlenek az adott speciális szakterülettől, e közös módszerek közül mutatunk be néhányat.
A könyv végén bepillantást nyújtunk a digitális jelfeldolgozás kérdéskörébe. A jelenleg tanulmányait végző mérnökgeneráció túlnyomórészt már digitális működésű mérőeszközökkel fog találkozni pályája során, ezért az alapok megismerése után - esetleg a teljes matematikai apparátus ismerete nélkül is - az érdeklődő hallgatók képet alkothatnak a tárgykörről. Vissza

Tartalom

Bevezetés5
A mérés8
A mérés mint folyamat, fogalmak8
Fontosabb mérés- és műszertechnikai fogalmak14
Mérési hibák28
Mérési hibák csoportosítása eredetük szerint28
A hibák megjelenítési formái29
A hibák csoportosítása jellegük szerint33
A mérőeszközök statikus és dinamikus tulajdonságai38
A statikus és a dinamikus kalibrálás célja38
Statikus kalibrálás, a jelleggörbe felvétele40
Dinamikus és tranziens jelenségek44
Érzékenység és kapcsolódó fogalmak47
A 2. fejezet irodalma49
Valószínűségszámítási módszerek51
Alapfogalmak51
Nevezetes eloszlások57
A nagy számok törvénye60
A központi határeloszlás-tételek61
Mérési hibák megfogalmazása valószínűségszámítási eszközökkel63
A 3. fejezet irodalma63
Állandó mennyiség közvetlen mérése65
A mérési sorozat állaga65
A mérési sorozat jellemzése a tapasztalati sűrűségfüggvénnyel67
Alkalmazás: sorozatgyártású tűgörgő átmérőjének jellemzése68
Konfidencia intervallum becslése, ha a szórás ismert70
Konfidencia intervallum becslése, ha a szórás nem ismert73
Alkalmazás: csavarszivattyú elméleti folyadékszállításának meghatározása75
Adott pontossághoz tartozó mérésszám becslése76
Alkalmazás: adott pontossághoz tartozó mérésszám becslése78
A 4. fejezet irodalma79
Közvetett mérések, hibaterjedés80
Rendszeres mérési hiba terjedése81
Alkalmazás: a színusz-emelő rendszeres hibája84
A véletlen hibák terjedése közvetett mérésnél89
A mérési eredmény megadása91
Alkalmazás: átmérő mérés optiméterrel95
Az 5. fejezet irodalma101
A változók közötti kapcsolat vizsgálata102
Korrelációs együttható103
Alkalmazás: A korrelációs együttható használata108
A legkisebb négyzetek módszere109
Korrelációs index117
Alkalmazás: polinomiális közelítés a legkisebb négyzetek módszerével118
Abraham Wald módszere120
Alkalmazás: egyenes együtthatóinak becslése Wald módszerével122
Konfidencia sávval jellemzett simító spline124
Alkalmazás: kiegyenlítő spline és konfidencia sáv meghatározása130
A 6. fejezet irodalma133
A digitális méréstechnika alapjai134
Meghatározások134
Az egyenletes kvantálás szabályai137
A kódolás és a kvantálási hiba viszonya138
A közvetlen és a közvetett A/D átalakítás néhány megvalósítási módja139
Jellegzetes gépipari digitális működésű eszközök145
A mintavételezés modellje, a tartótag szerepe146
Mintavételezés nulladrendű tartótaggal148
A mintavételezés feltételei150
A 7. fejezet irodalma155
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem