Műszaki mechanika I.

A kinematika elemei/Egyetemi tankönyv

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Dr. Sályi István: Műszaki mechanika I. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1960
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	238 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	291 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi szám: 44239/I.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Történeti áttekintés
1. A tapasztalás szerint a mozgás minden anyag alapvető tulajdonsága. A mechanika keretében a filozófiai értelemben vett mozgás sokféle formája közül a mechanikai mozgás, vagyis a mozgásnak az a formája áll az érdeklődés középpontjában, amely az anyag, az anyagi testek helyváltoztatásában nyilvánul meg. A természetben lejátszódó mechanikai mozgások jelentős része az emberi érzékszervek által közvetlenül érzékelhető. Természetes tehát, hogy az ilyenfajta, kezdetben önkéntelen érzékelésekből már korán, sok ezer évvel ezelőtt rendszeres megfigyelés, majd fokozatosan tudatos kutatás alakult ki, különösen olyan mechanikai mozgások tekintetében, amelyek az emberi társadalom életében jelentős, nemegyszer döntő szerepet játszottak. Ennek a sok ezer éves szellemi tevékenységnek gyümölcse a mechanika tudománya, amelynek egyik ága, a kinematika a mechanikai mozgások leírásával foglalkozik, másik ága pedig, a dinamika azokat az okokat kutatja, amelyek az anyagi test mechanikai mozgását vagy - határesetben - nyugalmi állapotát, nyugvását előidézik. A dinamika feladatának e kettősségét tükrözi felbontása: a kinetika a mozgó, a statika a nyugvó anyagi testek dinamikája.
Az alábbiak rövid, történeti áttekintést nyújtanak a mechanika tudományának fejlődéséről.
2. A mozgásoknak egyik csoportja, amely az ember érdeklődésének bizonyára már ősidők óta középpontjában állott, az égitestek mozgása. Az ember életét, a társadalom tevékenységét befolyásoló külső tényezők között jelentős szerepe van a nappal és az éjszaka szabályos váltakozásának, az évszakok törvényszerű ismétlődésének. A történelem előtti idők homályában ered az a felismerés, hogy a nappal és az éjszaka váltakozása a Nap járásával függ össze, valamint az a megfigyelés is, hogy különböző évszakokban más és más csillagzatok jelennek meg éjszaka a csillagos égbolton. Az ókori kultúrákban - a történelmi adatok tanúsága szerint - a csillagászat, amennyiben az égitestek mozgásának leírására, vagyis az égitestek kinematikájára vonatkozott, megérdemelte már a tudomány elnevezést, mert a megfigyeléseket rendszerbe foglalta, belőlük egyes törvényszerűségeket többé-kevésbé hűen kihámozott olyan mértékben, hogy az égitestek mozgását - bizonyos keretek között - évekre előre is tiszteletre méltó pontossággal tudta számítani. Vissza

Tartalom

Bevezető a műszaki mechanikához
1. §. Történeti áttekintés 3
Kinematika
I. Alapfogalmak 13
2. §. A mozgások relativitása. Helymeghatározás. Időmérés 13
3. §. Anyagi test. Anyagi pont 18
II. A pont kinematikája 19
A) A. mozgás kinematikai jellemzői 19
4. §. Mozgástörvény 19
5. §. Térgörbék 20
6. §. Sebesség és gyorsulás 28
7. §. Foronómiai görbék 31
B) A mozgás vizsgálata derékszögű koordináta-rendszerben 33
8. §. Vetületi mozgások 33
9. §. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás 38
10. Az egyenletesen gyorsuló mozgás 45
11. §. A szabad esés. A hajítás 54
12. §. A körmozgás 68
13. §. Harmonikus lengő mozgás 75
C) Mozgások vizsgálata hengerkoordináta-rendszerben 85
14. §. Hengerkoordináták 85
15. §. Mozgás közönséges csavarvonalon 88
D) Mozgások vizsgálata különböző kinematikai jellemzők alapján 91
16. §. Mozgások vizsgálata az idő függvényeként megadott sebességek alapján 91
17. §. Mozgások vizsgálata a mozgó pont helyzetének függvényeként megadott sebességek alapján 101
18. §. Mozgások vizsgálata az idő vagy a sebesség függvényeként megadott
gyorsulások alapján 110
19. §. Mozgások vizsgálata a mozgó pont helyzetének függvényeként megadott
gyorsulások alapján 118
20. §. A bolygók mozgása 128
III. A merev test kinematikája 128
A) A merev test mozgásállapota 128
21. §. A merev test sebességállapota 128
22. §. A merev test gyorsulásállapota 147
B) Mozgásjellemzők egymáshoz képest mozgó koordináta-rendszerekben 155
23. §. A relatív mozgás 155
C) A merev test mozgása 175
24 §. A merev test mozgásának szabadságfoka. A mozgások osztályozása 175
25. §. A merev test legfontosabb mozgásai 177
Függelék
A vektor- és tenzorszámítás elemei 186
A) Vektoralgebra 186
1. §. Bevezetés 186
2. §. A vektor értelmezése 190
3. §. Összeadás. Kivonás 192
4. §. Szorzás 194
5. §. Vektorok felbontása 200
6. §. Derékszögű vektorkoordináták 202
7. §. Néhány egyszerű geometriai alkalmazás 203
B) Tenzoralgebra 208
8. §. Lineáris függvények 208
9. §. Tenzorok 215
10. §. Diadikus szorzatok. Diádok 217
11. A tenzor mátrixa 221
12. §. Különleges tenzorok 223
13. §. A tenzor főtengelyei 225
C) Vektor-skalár és tenzor-skalár függvények 230
14. §. Folytonos vektor-skalár és tenzor-skalár függvények 230
15. §. Differenciálható vektor-skalár és tenzor-skalár függvények 232
16. §. Vektor-skalár és tenzor-skalár függvények integrálása 235

Témakörök

Dr. Sályi István

Dr. Sályi István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Sályi István könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem