Műszaki kémia

Tartalom

1. ENERGIAHORDOZÓK ÉS TÜZELÉSTECHNIKA 11
1.1 Energiahordozók és fejlődésük 11
1.2 Energiaforrások 15
1.3 Energiagazdálkodás 13
1.4 Tüzeléstechnika 21
1.4.1 Tüzeléstechnikai alapfogalmak 21
1.4.2 Az égési reakció termotechnikai paraméterei 21
1.4.2.1 Égéshő és fűtőérték 21
1.4.2.2 Égéshő és fűtőérték meghatározása méréssel 22
1.4.2.3 Égéshő és fűtőérték meghatározása számítás útján 22
1.4.2.4 Égési hőmérséklet 24
1.4.2.5 Hőmérsékletmérés 26
1.4.3 Az égés folyamata 27
1.4.4 Az égéstermékek és a légfelesleg 30
1.4.5 Tüzelési veszteség 35
1.4.6 Robbanóelegyek 36
1.4.7 Belsőégésű motorok égési folyamatai és
égéstermékei 37
1.5 Tüzelőszerkezetek (Nem kötelező tananyag) 42
1.5.1 Szilárd tüzelőanyagok tüzelőszerkezetei. 42
1.5.2 Cseppfolyós tüzelőanyagok tüzelőszerkezetei 46
1.5.3 Gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok tüzelőszerkezetei 48
1.5.4 Vegyes tüzelés : 49
2. SZENEK KÉMIAI TECHNOLÓGIÁJA (Nem kötelező tananyag) 51
2.1 A kőszén jelentősége és felhasználásának fejlődése 51
2.2 A szenek alkotói 51
2.2.1 Nedvességtartalom 51
2.2.2 Széntartalmú alkotórészek 52
2.2.3 A szén szöveti szerkezete és ennek technológiai jelentősége 52
2.2.4 Kén- és nitrogéntartalom 53
2.2.5 Szervetlen alkotórészek (hamu) 53
2.3 Szenek felosztása 53
2.3.1 Szénelőfordulások 54
2.4 Szénelőkészítés 55
2.5 A szén feldolgozása 57
2.5.1 Szénelgázosítás 57
2.5.1.1 Generátorgáz- és vízgázgyártás. 59
2.5.2 Szénlepárlás (kigázosítás) 60
2.5.2.1 Nagyhőmérsékletű szénlepárlás.. 62
2.5.2.2 Kishőmérsékletű szénlepárlás... 66
2.5.2.3 Városigáz 67
2.5.3 A szén cseppfolyósítása 68
2.5.3.1 Széncseppfolyósítás hidrogénezéssel 69
2.5.3.2 Fischer-Tropsch szintézis 73
3. KŐOLAJ-ÉS FÖLDGÁZ IPAR 75
3.1 Bevezetés 75
3.2 A kőolaj és a földgáz összetétele és csoportosítása 77
3.2.1 A kőolaj összetétele és csoportosítása... 77
3.2.2 A földgáz összetétele és csoportosítása 78
3.2.3 A világ legfontosabb kőolaj és földgáz előfordulásai 79
3.3 A kőolaj feldolgozása és termékei 80
3.3.1 A kőolaj desztillációja 80
3.3.2 Motorhaj tó anyagok 80
9.3.2.1 Autóbenzin 82
3.3.2.2 Petróleum 87
3.3.2.3 Gázolaj 88
3.3.3 Destruktív eljárások 91
3.3.4 Korszerű motorhajtó anyagok gyártása... 92
3.3.4.1 Nagy oktánszámú benzinek előállítása 92
3.3.4.2 Reaktív motorok üzemanyagának gyártása 95
3.3.4.3 Gázolajok előállítása 96
3.3.5 A pakura vákuumdesztillációja 96
3.3.5.1 Fűtő- és tüzelőolajok 96
3.3.6 Kenőanyagok 97
3.3.6.1 A tribológia, a kenéstechnika alapjai 97
3.3.6.2 A kenőanyagok előállítása 99
3.3.6.3 Kenőolajok 99
3.3.6.4 Zsírosított és adalékolt olajok 100
3.3.6.5 Kenőzsírok 101
3.3.6.6 Szilárd kenőanyagok 103
3.3.6.7 Szintetikus kenőanyagok 103
3.3.7 Kenőolajok tulajdonságai és beosztása.. 103
3.3.7.1 Orsóolaj 104
3.3.7.2 Gépolaj 104
3.3.7.3 Motorolaj 104
3.3.7.4 Kenőolaj-adalékok 107
3.3.7.5 Hengerolajok 108
3.3.7.6 Hűtő-kenő folyadékok 108
3.3.8 Bitumen 110
3.3.8.1 Bitumenek összetétele 110
3.3.8.2 Bitumenek tulajdonságai 111
3.3.8.3 Bitumenek előállítása 112
3.3.8.4 Bitumenek felhasználása 112
3.4 Földgázipar 113
4. A VÍZ KÉMIAI TECHNOLÓGIÁJA 115
4.1 A víz mint nyersanyag 115
4.1.1 A vízben lévő szilárd é» oldott anyagok 119
4.1.1.1 Oldott gázok 121
4.1.1.2 Oldott sók 121
4.1.1.3 Lebegő szennyezések 122
4.1.2 A víz keménysége és lúgossága 123
4.1.3 Vízforrások 125
4.1.3.1 Felszíni vizek 125
4.1.3.2 Csapadékvíz 126
4.1.3.3 Felszín alatti víz 126
4.1.4 Hazánk vízügyi helyzete 128
4.2 Vízelőkészítés 129
4.2.1 A víz lebegőanyag-tartalmának eltávolítása 130
4.2.2 A víz gáztalanítása 130
4.2.3 A víz vastalanítása 130
4.2.4 A víz mangántalanítása 131
4.2.5 A víz szilikátmentesítése 131
4.2.6 A víz olajtalanítása 131
4.2.7 A víz fertőtlenítése 132
4.3 Vízlágyítás 134
4.3.1 Csapadékos vízlágyítás 134
4.3.1.1 Termikus vízlágyítás 134
4.3.1.2 Meszes (mész-szódás) vízlágyítás 135
4.3.1.3 Trinátrium-foszfátos vízlágyítás 138
4.3.2 Ioncserélő vízlágyítás 139
4.4 A víz teljes sótalanítása ioncserélőkkel 143
4.5 Kazánvíz 146
4.5.1 Kazánkő eltávolítása 148
4.5.2 Kazánok vízoldali korróziója 149
4.6 Hűtővíz 150
4.6.1 Járművekben használt hűtővizek 151
4.7 Szennyvíz és szennyvíztisztítás 154
5. A KERÁMIA 163
5.1 Hagyományos és újabb kerámiai termékek ipara. 165
5.1.1 Kerámiaipari műveletek 166
5.1.1.1 A nyersanyag megválasztása 166
5.1.1.2 Aprítás 167
5.1.1.3 Az anyag plassticitása 167
5.1.1.4 Formázás
5.1.1.5 Szárítás 168
5.1.1 .6 Égetés 168
5.1.1.7 Égető berendezések 168
5.1.1.8 Égetés utáni megmunkálás 169
5.1.2 Tégla és cserép 169
5.1.3 Tűzálló anyagok
5.1.3.1 A tűzálló anyagok tulajdonságai 171
5.1.4 Porcelán 171
5.1.5 Fajansz 175
5.1.6 Kőagyag 175
5.1.7 Szteatitalapú anyagok 176
5.1.8 Szintetikus kerámiai anyagok 176
5.1.9 Fémkötésű kerámiai anyagok 176
5.1.10 Atomreaktorok kerámiai anyagai I77
5.1.11 Hőszigetelő anyagok I77
5.1.11.1 Hőszigetelő anyagok tulajdonságai 177
5.1.11.2 Szervetlen (szilikát) alapú
hőszigetelő anyagok 178
5.1.11.3 Kerámiai kötésű köszörűszerszámok 179
5.2 Az üveg 180
5.2.1 Az üveg szerkezete és tulajdonságai 180
5.2.2 Az üveggyártás nyersanyagai 183
5.2.3 Az üveggyártás technológiája 185
5.2.4 Az üvegek formázása 187
5.2.5 Síküveggyártás 188
5.2.5.1 Húzási módszerek 188
5.2.5.2 öntött üveg 189
5.2.5.3 Táblaüveg 190
5.2.5.4 Úsztatott üveg (flotaüveg) 190
5.2.5.5 Néhány különleges síküvegfajta. 190
5.2.6 öblösüveg gyártás 191
5.2.7 Műszaki üvegtermékek 191
5.3 Zománcipar 193
5.4 Építőipari kötőanyagok (Építőgépész hallgatók részére) 193
5.4.1 Hidraulikus kötőanyagok 194
5.4.1.1 A portlandcement 195
5.4.1.2 A cementgyártás technológiája.. 195
5.4.1.3 A cementekhez adagolt vegyszerek 199
5.4.1.4 Egyéb hidraulikus kötőanyagok.. 200
5.4.2 Nem hidraulikus kötőanyagok 200
5.4.3 A beton és alapanyagai 202
KORRÓZIÓ ÉS KORRÓZIÓVÉDELEM 205
6.1 Korrózió 205
6.1.1 A korrózió fogalma és jelentősége 205
6.1.2 A korrózió megjelenési formái 206
6.1*2.1 Egyenletes korrózió 207
6.1.2.2 Lyukkorrózió 207
6.1.2.3 Kristályszerkezeti korrózió 208
6.1*2.4 Korróziós kifáradás 209
6.1.2.5 Különleges korróziófajták 210
6.1.3 Korróziós alapfolyamatok 210
6.1.3.1 Kémiai korrózió 211
6.1.3.2 Elektrokémiai korrózió 212
6.1.3.3 Átmeneti jellegű korróziós folyamatok 213
6.1.4 Atmoszferikus és talajkorrózió 214
6.1.4.1 Atmoszferikus korrózió 214
6.1.4.2 Talajkorrózió 214
6.1.4.3 Kóboráram okozta korrózió 215
6.1.5 A fontosabb ipari fémek korróziója 216
6.1.5.1 A vas ötvözeteinek korróziója... 216
6.1.5.2 Az alumínium és ötvözeteinek korróziója 217
6.1.5.3 Színesfémek (Cu, Zn, Sn, Cr, Ni) korróziója 218
6.2 Korrózióvédelem 218
6.2.1 Konstrukciós védelem 219
6.2.2 Korrózióvédelem bevonatokkal (passzív vádelem) 219
6.2.2.1 A felület előkészítése 219
6.2.2.2 Fémes bevonatok 221
6.2.2.3 Nem fémes szervetlen bevonatok.. 224
6.2.2.4 Szerves bevonatok 225
6.2.3 Korrózióvédelem aktív eljárásokkal 230
6.2.3.1 Inhibitorok alkalmazása 230
6.2.3.2 Katódos védelem 230
6.2.2.3 Komplex védelem 232
MŰANYAGOK
7.1 A műanyagok jelentősége és felhasználásuk fejlődése 233
7.2 Műanyagok nyersanyagai és előállításuk 234
7.3 Műanyagok csoportosítása 234
7.4 A műanyagok tulajdonságai 236
7.5 Fontosabb műanyagok 240
7.5.1 Hőre lágyuló műanyagok 240
7.5.2 Hőre keményedő műanyagok 246
7.5.3 Újabb műanyagok 265
7.6 Műanyagok feldolgozása 266
7.6.1 Előkészítő műveletek 266
7.6.2 Extrudálás 267
7.6.3 Fröccsöntés 267
7.6.4 Kalanderesés 270
7.6.5 Nyomás nélküli alakítás 271
7.6.6 Kisnyomású formázás, mélyhúzás, vákuumformázás 271
7.6.7 Nagynyomású formázás, sajtolás 272
7.7 Gumiipar 274
7.7.1 A gumi jelentősége 274
7.7.2 Gumiipar nyersanyagai 275
7.7.3 Gumigyártás 279
8. A KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPJAI 285
9. KÉMIAI SZÓTÁR 287

Témakörök