Műszaki kémia

Előszó

Kenőanyagok vizsgálata
Laboratóriumi gyakorlatok
gépész- és közlekedésmérnök hallgatók számára
A mérés célja: a kenéstechnikai alapfogalmak, a kenőanyagok szerkezetének és kiválasztási módszereinek megismerése. Az egyszerű vizsgálati módszerek elsajátítása.
Bevezetés
A kenőanyagok konzisztenciájuk szerint három csoportba oszthatók:
- folyékony (kenőolaj),
- konzisztens (pl. gépzsír),
- szilárd (grafit) kenőanyagok.
Kenőolajok
A kenőolaj feladata:
- súrlódás csökkentése,
- kopáscsökkentés,
- súrlódási hő elvezetése.
A kenőolajok különböző felhasználási helyéből, az eltérő kenési körülményekből következik, hogy minőségüket nem lehet egységes laboratóriumi vizsgálati módszerekkel értékelni. Az előzőeknek megfelelően néhány, kenéstechnikai szempontból alapvető jellemző kivételével (pi. viszkozitás, lobbanáspont), a vizsgálatokat mindig az adott kenőolaj felhasználási körülményeinek figyelembevételével kell kialakítani. Lobbanásponton azt az 1013 hPa nyomásra átszámított legkisebb hőmérsékletet értjük, amelyen megszabott körülmények között a kőolajtermékből annyi gőz keletkezik, hogy az a fölötte levő levegővel elegyedve, láng közelítésére a vizsgált anyag egész felületére kiterjedően ellobban.
A lobbanáspont az ásványolajtermék párolgására, összetételére, a motorolaj hígulásira és tűzveszélyességére jellemző érték, s így ismerete egyrészt az illető ásványolajtermék felhasználhatósága szempontjából, másrészt üzembiztonsági okokból szükséges. Kenőolajoknál a lobbanáspont meghatározása ún. nyíltterű készülékben történik. Vissza