Műszaki hidrológia III.

Fülszöveg

A Műszaki Hidrológia I. kötetében a műszaki hidrológia elméleti alapját a víz földi körforgási folyamatait, azaz az általános hidrológiát tárgyaltuk. A Műszaki Hidrológia II. kötetében pedig a műszaki hidrológia gyakorlati alkalmazásának alapját, a víz földi körforgását jellemző numerikus adatok észlelését, mérését és elemzését, azaz „vízrajzi tevékenységet" tárgyaltuk. A Műszaki Hidrológia ezen harmadik kötetében az emberi élet legjelentősebb műveletének a vízgazdálkodásnak alapját, a vízművek hidrológiai méretezését ismertetjük.
Az Ószövetségi szentírásból már 3000 éve ismert, hogy az emberiséget az árvizek rettenetesen veszélyeztetik. Az árvizek elleni védekezés alapja a maximális árvízhozamok és árvízi vízállások ismerete, amelyek alapján a nagy folyók árvédelmi töltéseinek koronaszintjeit kell méretezni. Az árvédelmi katasztrófákat azonban nem az árvédelmi töltés koronaszintjét áthágó, hanem a töltést átszakító árvizek okozzák. Ezért tehát az árvizek úgynevezett árvédelmi... Tovább

Fülszöveg

A Műszaki Hidrológia I. kötetében a műszaki hidrológia elméleti alapját a víz földi körforgási folyamatait, azaz az általános hidrológiát tárgyaltuk. A Műszaki Hidrológia II. kötetében pedig a műszaki hidrológia gyakorlati alkalmazásának alapját, a víz földi körforgását jellemző numerikus adatok észlelését, mérését és elemzését, azaz „vízrajzi tevékenységet" tárgyaltuk. A Műszaki Hidrológia ezen harmadik kötetében az emberi élet legjelentősebb műveletének a vízgazdálkodásnak alapját, a vízművek hidrológiai méretezését ismertetjük.
Az Ószövetségi szentírásból már 3000 éve ismert, hogy az emberiséget az árvizek rettenetesen veszélyeztetik. Az árvizek elleni védekezés alapja a maximális árvízhozamok és árvízi vízállások ismerete, amelyek alapján a nagy folyók árvédelmi töltéseinek koronaszintjeit kell méretezni. Az árvédelmi katasztrófákat azonban nem az árvédelmi töltés koronaszintjét áthágó, hanem a töltést átszakító árvizek okozzák. Ezért tehát az árvizek úgynevezett árvédelmi töltésterheléseit kell ismerni. Ezen tényezők a vízjárás valószínűségi folyamatát jellemzik, amelyek meghatározása alapvető hidrológiai statisztikai feladat. E könyvben részletesen, pontosan ismertetjük a különböző vízfolyások, a nagy folyók, a kis vízfolyások és a közepes nagyságú folyók maximális árvízhozamainak és az árvédelmi töltésterheléseknek a Cramér/Leadbetter metszékmódszerrel meghatározott pontos, elméleti valószínűségi eloszlásfüggvényeit.
A mezőgazdasági öntözésnek, az ipari- és ivóvíz hasznosításnak a jellemzésére is a Cramér-Leadbetter módszerrel meghatározott elméleti valószínűségi eloszlásfüggvényeket ismertetjük, amellyel tökéletesen jellemezhető a vízfolyások hasznosítható vízkészlete.
A kisvízfolyások árhullámai okozta pusztítások ellen csak árvízcsökkentő tározókkal lehet védekezni. Az ország területének vízkészleteit pedig ugyancsak elsősorban vízhasznosítási tározókból lehet felhasználni. Könyvünkben igen részletesen tárgyaljuk a nemzetközileg elismerten hazánkban a legmagasabb szinten kidolgozott, matematikailag kiválóan pontos tározóméretezési módszereket, amelyeket Amerikában és Angliában is publikáltak. Vissza