Műszaki elektrodinamika

Előszó

Az elektromosság és mágnességtan a fizika az eddigiben megismert fejezeteitől /mechanika, thermodinamika/ lényegesen eltér. Noha a thermodinamika makroszkopikus leírásában szerepelnek nem mechanikai fogalmak pl. hőmérséklet, azonban láttuk, hogy az anyag atomos szerkezetéhez jobban illő mikroszkopikus tárgyalásban /kinetikus gázelmélet/ nem szerepel a hőmérséklet és elegendő mechanikai fogalmakat alkalmaznia. Pusztán a részecskék igen nagy száma miatt válik lehetetlenné a thermodinamikának mechanikai leírása merőben más a helyzet az elektromosságtanban. A fizika fejlődése során a villamos mennyiségeket megkísérelték kapcsolatban hozni a mechanikai fogalmakkal. Ez természetesen definíciószerűen megtehető, azonban az ily módon mechanizált fogalmak egységei nem feleltek meg a gyakorlat igényeinek egyrészt az egységek nagysága, másrészt pedig amiatt, hogy éppen a gyakorlatban ritkábban előforduló elektrostatikus jelenségekhez kapcsolódtak. Azonkívül méretük /dimenziójuk/ is nehezen kezelhető. Ezért a gyakorlat elég hamar megalkotta a maga külön egységeit, amelyekről a gyakorlati mechanikai egységekre /fc.Kgs.seo/ való áttérés jelentett nehézséget.
Ez indokolja a Gioxgi-fele mértékrendszer kialakítását, amely a már ismert MKS-rendszert tekintve alapnak egy kimondottan elektromos fogalomnak az áramerősségnek az egységét definiálja, és teszi azt alap mennyiséggé.
Ez az MKSA rendszer már nem fog tartalmazni törtkitevős hatvány u alapmennyiségeket és minden más elektromos mennyiség belőle levezethetővé válik. Természetesen az elektromos jelenségek mechanikai és egyéb jelenségekkel való kapcsolatát, ez a megválasztás nem befolyásolja fizikailag, ellenben a régi, az elektromos mennyiségednek a kimondottan mechanikai, erőfogalommal való kapcsolata helyébe, a sokkal általánosabb energia fogalom lép. Vissza