Előszó
Részlet a könyvből:
"A görbe vonal a mérnöki gyakorlatban igen sok területen és formában
szerepel. Felülettel kapcsolatban mint él, mint síkmetszet, mint kontúr stb.
Továbbá mechanizmusok mozgó...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"A görbe vonal a mérnöki gyakorlatban igen sok területen és formában
szerepel. Felülettel kapcsolatban mint él, mint síkmetszet, mint kontúr stb.
Továbbá mechanizmusok mozgó pontjai által leirt pályák, áramlási vonalak,
az erőtereket jellemző un. erővonalak, fontos gyakorlati vonatkozású függvények grafikus képe stb., stb., mind-mind általában görbe vonalak. Jelen
esetben néhány alapvető geometriai tulajdonságukat (nem analitikusan) tárgyaljuk.
A görbe vonalak lehetnek sík- és térgörbék. A síkgörbe minden pontja
ugyanarra a síkra illeszkedik, pl. a kör, ellipszis, ... Ez nem mondható a
térgörbékre. Térgörbe pl. a csavarvonal.
A síkgörbe (térgörbe) közönséges érintőjén a szelő határhelyzetét értjük. Legyen ugyanis a L görbe E pontján átmenő teszoleges dupleszelő, mely
a görbét az E ponton kivül még egy F pontban is metszi - (1. ábra). Ha az F
pontot gondolatban közelitjük a görbén az E ponthoz, akkor a szelő az E pont
körül elfordul és amidon az F pont az E pontba kerül, a szelőből érintő lesz.
Úgy is mondhatjuk, hogy az érintőt a görbe két "szomszédos" pontja határozza
meg."
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal