A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Műszaki ábrázolás

Szerző
Lektor
Győr
Kiadó: Universitas-Győr Kht.
Kiadás helye: Győr
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 194 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Napjainkban a technikai jellegű ismeretek nemcsak az iparban, hanem az élet szinte minden területén (háztartás, közlekedés, egészségügy, ...) nélkülözhetetlenné váltak. Az ábrákat is tartalmazó... Tovább

Előszó

Napjainkban a technikai jellegű ismeretek nemcsak az iparban, hanem az élet szinte minden területén (háztartás, közlekedés, egészségügy, ...) nélkülözhetetlenné váltak. Az ábrákat is tartalmazó műszaki tartalmú dokumentációk (prospektusok, kezelési útmutatók, ...) megértése minden ember számára fontos lett, a vizuális kommunikáció alapjai ma már az általános műveltség részét képezik.
A szakemberek számára a műszaki gondolatok közlésének és rögzítésének sajátos eszköze a rajz. A műszaki rajz hibát és félreértést nem tűrő okmány. Készítésének szabályait nemzetközileg rögzítették, ezért mondhatjuk, hogy a műszaki rajz világnyelvvé vált a szakemberek számára.
A műszaki rajz elvonatkoztat a valóságos látási módtól, és szabványokban rögzített szabályoknak megfelelően ún. vetületekben ábrázol. Ezek alapján kell a munkadarabot elképzelni, a méreteit és jellemzőit megállapítani, esetleg egyéb szakmai ismeretünkre támaszkodva az elkészítés műveleteit és a sorrendiségét is megtervezni. Mindez a rajz szakszerű elolvasását jelenti.
A szakszerű rajzolvasáshoz azonban nem elegendő a rajzi szabályok mechanikus elsajátítása, gazdag és egyben reális térelképzelő készségre, térszemléletre is szükségünk van.
Vizuális adottságaink születésünktől fogva meghatározottak, de intuitív térszemléletünk egzakttá fejlesztése életünk során folyamatos, amiben segítségünkre lehet az ábrázoló geometriai ismeretek elsajátítása. Az ehhez kapcsolódó feladatok megoldása elengedhetetlen a megfelelő rajzolási, szerkesztési készség kialakulásához.
A jegyzet tartalmazza még a rajzok készítésének általános előírásait, a tárgyak műszaki ábrázolásának lehetőségeit és a gépelemek valósághű, egyszerűsített, ill. jelképes ábrázolásának módszereit, valamint az elkészítéshez szükséges méretek, a felületre és alakra vonatkozó előírások megadásának módjait.
A műszaki ábrázolás eredményes tanulása - a többi tárggyal egyetemben - fontos feltétele a szaktudás megszerzésének, amellett, hogy egy nemzetközi kommunikációs lehetőség, amelynek segítségével kapcsolatot teremthetünk. Ehhez kíván segítséget nyújtani ez a jegyzet is.

Munkájához sok sikert kívánunk!
A szerzők Vissza

Tartalom

1. A TANANYAG FELDOLGOZÁSÁNAK MÓDJA 9
2. A MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI 10
2.1. A szabványosítás szerepe 10
2.2. Nemzetközi és európai szabványosítás 10
2.3. Nemzeti szabványosítás 11
2.4. A szabvány fogalma 13
3. A MŰSZAKI RAJZOK ALAKI KÖVETELMÉNYEI 14
3.1. Rajzlapok kialakítása és méretei 14
3.2. Feliratmező, darabjegyzék 16
3.3. Tételszámok 17
3.4. A műszaki rajzok vonalai 18
3.4.1. Rajzolási szabályok 18
3.5. A műszaki rajzok feliratai 20
3.6. A műszaki rajzok méretaránya 23
3.7. Műszaki rajzok módosítása 23
3.7.1. Közvetlen rajzmódosítás 23
3.7.2. Közvetett rajzmódosítás 26
4. TÁRGYAK MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁSA 27
4.1. Merőleges vetítés 27
4.1.1. Első térnegyedbeli vetítési mód 28
4.1.2. Harmadik térnegyedbeli vetítési mód 30
4.1.3. A nézési irányt mutató nyíl módszere 31
4.2. Képies ábrázolás 32
4.2.1. Axonometrikus ábrázolás 32
4.2.2. Perspektivikus ábrázolás 34
4.2.3. Átlátszó nézet 36
4.2.4. Robbantott ábra 37
4.3. Ábrázolás metszetekkel 38
4.3.1. A metszeti ábrázolás elve 38
4.3.2. A metszetek jelölése 40
4.3.3. A metszetek fajtái 41
4.3.4. Szelvények rajzolása 44
4.3.5. Metszet kerülése 47
4.4. Géprajzi egyszerűsítések és különleges ábrázolások 48
4.4.1. Áthatások egyszerűsített ábrázolása 48
4.4.2. Részvetületek alkalmazása 50
4.4.3. Különleges ábrázolási módok 53
5. méretmegadás műszaki rajzokon 55
5.1. A méretmegadás általános előírásai 55
5.2. A méretmegadás elemei 55
5.2.1. Méretsegédvonalak, méretvonalak és mutatóvonalak 56
5.2.2. Méretvonal-határoló, végpont és kiindulási pont ábrázolása 56
5.2.3. Méretek jelölése a rajzon 57
5.2.4. Alakhoz kapcsolódó méretek 60
5.3. Különleges méretmegadások és egyszerűsítések 60
5.4. Kúpos és lejtős tárgyrészek méretmegadása 67
5.5. A mérethálózat felépítése 69
5.5.1. Bázistól induló méretezés 69
5.5.2. Láncszerű méretmegadás 71
5.5.3. Méretezés koordinátákkal 71
5.5.4. Kombinált méretmegadás 72
5.5.5. Gyakorlati szempontok 72
6. Felületminőség 76
6.1. A felületminőség alapfogalmai 76
6.2. A felületi érdesség 77
6.3. A felületi érdesség megadása 80
6.3.1. Az érdesség jelölése 80
6.3.2. A rajzjelet kiegészítő előírások 81
6.3.3. Az érdesség jelének és számértékének elhelyezése a rajzon 84
6.3.4. Egyszerűsítések az érdesség megadásában 87
7. Tűrések és illesztések 92
7.1. A mérettűrések 92
7.1.1. A tűrésmező 92
7.1.2. A tűrés nagysága 94
7.1.3. A tűrésmező elhelyezkedése 95
7.1.4. A tűrésezetlen méretek pontossága 97
7.1.5. A felüleri érdesség és a tűrés összefüggése 98
7.1.6. A mérettűrések megadása 99
7.1.7. A mérettűrések mérése 102
7.2. Alak- és helyzettűrések 104
7.2.1. Az alak- és helyzettűrések megadása 104
7.2.2. A tűrésezett elemek 107
7.2.3. Bázisok 108
7.2.4. Korlátozó előírások 110
7.2.5. Elméletileg pontos méretek 111
7.2.6. Kilépő tűrésmező 112
7.2.7. A tűrések értelmezése 113
7.3. Illesztések 119
7.3.1. Az illesztések alapfogalmai 119
7.3.2. Laza illesztés 121
7.3.3. Szilárd illesztés 121
7.3.4. Átmeneti illesztés 122
7.3.5. Illesztési rendszerek 122
7.3.6. Illesztésválaszték 124
7.3.7. Az illesztések megadása a rajzon 124
7.4. Tűréstechnikai számítások 125
7.4.1. A tűréstechnikai számítások alapfogalmai 125
7.4.2. Eredő és összetevő méret számítása 125
7.4.3. Az összetevők összeadásából adódó eredő 126
7.4.4. Az összetevők kivonásából adódó eredő 127
7.4.5. A keresett összetevő az első összetevő és az ismert eredő összege 127
7.4.6. A keresett összetevő az ismert eredő és az első összetevő különbsége 128
8. JELKÉPES ÁBRÁZOLÁSI MÓDOK 130
8.1. A csavarmenetek ábrázolása és jelölése 130
8.1.1. A csavarvonal, csavarmenet 130
8.2. A csavarmenetek rajzai 133
8.2.1. A csavarmenetek részletes ábrázolása 133
8.2.2. A csavarmenetek jelképes ábrázolása 133
8.2.3. A csavarmenetek méretmegadása 136
8.2.4. Csavarmenetek tűrésének és illesztésének jelölése és megadása 138
8.3. Bordás tengelykötés ábrázolása 140
8.4. Fogaskerekek ábrázolása 145
8.5. Rugók egyszerűsített ábrázolása 153
8.6. Hegesztett kötések 156
8.7. Csavarkötések 163
8.8. Rögzítő elemek 169
8.8.1. Szegek és csapszegek 169
8.8.2. Csapszegek 170
8.8.3. Ékek 171
8.8.4. Reteszek 172
Felhasznált irodalom 176
Gyakorló feladatok 175
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem