Munkavédelmi ismeretek 2.

Tartalom

XII. fejezet
AZ ELEKTROMOSSÁG BIZTONSÁGTECHNIKAI KÉRDÉSEI
Összeállította: Baranyai József
Bevezetés 211

A fontosabb villamossági alapfogalmak 211
Áramló villamosság 211
Vezetők 211
A villamos áram hatásai 212
Áramerősség 212
Áramsűrűség 212
Ellenállás, fajlagos ellenállás 212
Feszültség, feszültségesés, Ohm törvénye 213

Ellenállások párhuzamos és soros kapcsolása
Kirchoff törvények 213

Az egyenáram és a váltakozó áram hatásainak összehasonlítása 214

Az elektromos áram élettani hatása 215

Villamos áramütések 215
Fiziológiai, élettani hatás 215
Az áramütés mechanizmusa 215
Elengedési áramerősség 215
Érzékküszöb 216
Megengedhető érintési feszültségek 216
Az áramütés időtartama 217
Különböző áramerősségek hatása az emberi szervezetben 217

Villamos sérülések 217
Égési sebek 218
A villamos jelek 218

Érintésvédelem 218
Az érintésvédelem fogalma, célja 218
Az érintési feszültség fogalma 219
Mikor kell érintésvédelmet alkalmazni 219

Az érintésvédelmi módszerek csoportosítása 220
Védőföldelés 220
Nullázás 221
Hibalehetőségek 222
Védőkapcsolás 222
Áram védőkapcsolás 222
Törpefeszültség 223
Védőelválasztás 223
Elkerítés , burkolás 224

Ideiglenes villamos berendezések
Ideiglenes villamos berendezésekkel szemben támasztott követelmények 224

Transzformátorházak, kezelőhelyiségek biztonsági előírásai 224

Hely is égek osztályozása
- Jellegük szerint és az azokra vonatkozó biztonsági előírások 227
Száraz helyiségek 227
Időszakosan nedves helyiségek 227
Nedves helyiség 227
Meleg helyiség 227
Marópárás (marógőzös) helyiség 228

Tűz- és robbanásveszély szempontjából az azokra vonatkozó biztonsági előírások 228
Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes ("A") 228
Tűz- és robbanásveszélyes ("B") 229
Tűzveszélyes helyiségek ("C") 230
Mérsékelten tűzveszélyes ("D") 231

Villamos fogyasztóberendezések, szerelvények 232
Hordozható és helyváltoztató villamos készülékek 232
I. osztályú készülékek (földelés érintésvédelem) 232
II. osztályú készülékek (kettős vagy megerősített szigetelés) 232
III. osztályú készülékek (törpefeszültségű berendezés) 232

Villamos berendezéseken végzett munkák 232
Feszültség alatt levő villamos berendezéseken végzett munkák 232
Feszültség alatt levő berendezés közeiében végzett munkák 233

Feszültségmentesített villamos berendezésen végzett munkák 234
A feszültségmentesített hálózat feltételei 234
A hálózat feszültségmentesítés ér sorrendje 234

Földelésmérés, ellenőrzés; különböző érintésvédelmi módok 235
A villamos balesetek megelőzése 235

Jegyzőkönyv az érintésvédelem ellenőrzéséről 243

Elsősegélynyújtás villamos baleseteknél 244
Elsősegélynyújtás kisfeszültség okozta baleseteknél 244
Elsősegélynyújtás nagyfeszültség okozta baleseteknél 244
Villamos baleseteknél égési sérülések is előfordulnak 246

XIII.. fejezet
A VILÁGÍTÁSTECHNIKA MUNKAVÉDELMI KÉRDÉSEI
Összeállította: Baranyai József
Bevezetés 251
A fény 251
Fénytani alapfogalmak 252
A fényerősség 252
Fényvisszaverés 252
Fényelnyelés 252
Fényátbocsátás 253
Fényforrások 253

Belső helyiségek világításának ellenőrzése 254
Hatásfokmódszer 254

Szabad területek világításának ellenőrzése 255
Pontról pontra módszer 255

A jó világítás kellékei 256
Megfelelő árnyékhatás 257
Káprázás mentesség 257
Térbeli egyenletesség 257
Időbeli egyenletesség 258
Megfelelő színhatás 258
Az egészségre való ártalmatlanság 258

A lámpatestek kiválasztásának irányelvei 259

Épületek természetes világításának ellenőrzése 261
A természetes világítás jellemzői 261
Megvilágítási erősség 262

XIV. fejezet
GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA
Összeállította: Dr. Tóth Ferenc
Bevezetés 267
Általános előírások 267
Tervezés 273
Létesítés - telepítés 273
Óvórendszabály alóli mentesítés feltételei 274
Üzembehelyezés 275
Üzemi technológiák 276
Karbantartás 277
Előírások 278
A gépek munkavédelmi ellenőrzése 278
Gépek munkavédelmi minősítése 280

XV. fejezet
SZENDINAMIKA
Összeállította: Dr. Tóth Ferenc
A szín fogalma és osztályozása 285
Munkakörnyezet és színek 286
Színharmónia 289
Munkavédelmi színek 289

XVI. fejezet
ZAJELHÁRÍTÁS
Összeállította: Graffjódi Sándor
Hangtani alapfogalmak 295
Üzemi zajvizsgálatok 297
Megengedhető zajszintek 299
Zajelhárítási módszerek 300

XVII. fejezet
ÜZEMI BALESETEK
Készítette: Dr. Harmath Károly
A baleset fizikai és biológiai fogalma és lényeges ismérvei 307

Az üzemi baleset jogi fogalmának meghatározása 308

Üzemi baleset 308

Egyéb (nem üzemi) baleset 309

Az üzemi baleset jogszabályi meghatározásának értelmezése 309

Feladatok az üzemi baleset bekövetkezésekor 312
Bejelentés 312
Az üzemi balesetek bejelentésének időbeli és formai kötöttsége 314

A sérült és az anyagi javak mentése 315
Elsősegélynyújtás 316
Az elsősegélynyújtás fontosabb és gyakoribb esetei 316

A baleseti helyszín biztosítása 319

A balesetkivizsgálás folyamatrendszere 320
A balesetkivizsgálás tényezői és módszerei 320
A balesetkivizsgálás résztvevői és feladatai 321
A szövetkezet meghatározott beosztású dolgozói a balesetek kivizsgálásában hogyan vesznek részt 322
Intézkedések a balesetek ismétlődésének megelőzésére 323

Üzemi baleseti jegyzőkönyv 324

Üzemi baleseti nyilvántartás 326

Havi összesítő kimutatás 329

Az üzemi balesetek statisztikai feldolgozása 330

Statisztikai viszonyítási módszerek 331

Az üzemi balesetből eredő anyagi és termelési veszteségek, erkölcsi hátrányok 332

Az üzemi balesetből eredő károk megtérítése 333
Károk és károsultak 333
A sérült munkatársának felelőssége 334

A szövetkezet kártérítési kötelezettsége a társadalombiztosítási baleseti ellátásért 335

A szövetkezet és a sérült anyagi felelőssége az üzemi balesetekért 336

A szövetkezetnek a tagsági viszony, illetőleg munkaviszony keretében fennálló felelőssége, mint a kártérítés jogalapja 337
A szövetkezet kimentése a kárfelelősség alól 338

A szövetkezet működési körének fogalma 340
Elháríthatatlanság 341
Működési körön kívüli (külső) elháríthatatlan ok 341
Működési körön kívüli (külső), de elhárítható ok 342
A dolgozó elháríthatatlan kizárólagos magatartása 342
A dolgozó vétkes közrehatása 344
Más szövetkezethez, vállalathoz kirendelt dolgozó balesete 344

A foglalkozási betegséggel kapcsolatos felelősség 345

A kár összegének megállapítása 345
A szövetkezet felhívási kötelezettsége a sérülést szenvedett dolgozó kártérítési igényének érvényesítése érdekében 348
A kárigény elévülése 348

Az állami.biztosító kártérítésével összefüggő eljárási kérdések 349

Az üzemi baleset és a foglalkozási betegség alapján járó társadalombiztosítási ellátás 350

Baleseti ellátás 352
Baleseti táppénz 352
Baleseti járadék 353
A baleseti járadék összege 353
Baleseti rokkantsági nyugdíj 355
Özvegyi nyugdíj 357
Árvaellátás 358
Szülői nyugdíj 358
Mellékletek (1-13 tábla) 361

XVIII. fejezet
A DOLGOZÓ FIATALKORÚAK VÉDELME
Összeállította: Szabados Dénes
A fiatalkorúak 383
A fiatalkorúak orvosi vizsgálata 383
Alkalmazási feltételek 384
A munkaidőbeosztás 384

Jegyzék azokról a munkakörökről és munkahelyekről, amelyekben nem szabad 18 éven aluliakat foglalkoztatni 386

XIX. fejezet
A DOLGOZÓ NŐK VÉDELME
Összeállította: Szabados Dénes
Általános rendelkezések 392

A dolgozó nők védelme 392
A terhes és gyermekes anyák védelme 392
Áthelyezés 392

Munkavégzés, munkaidőbeosztás 393

Túlmunka (készenlét) 393

Jegyzék azokról a munkakörökről és munkahelyekről, amelyekben nem szabad nőket foglalkoztatni 395

XX. fejezet
A CSÖKKENT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓKRÓL VALÓ GONDOSKODÁS, A REHABILITÁCIÓ
Összeállította: Szabados Dénes
Átmeneti rehabilitációt igényelnek 399
Véglegesen rehabilitálandók 399
A csökkent munkaképességű dolgozók rehabilitációjával kapcsolatos szövetkezeti
feladatok 401
A csökkent munkaképességűeket foglalkoztató bizottságok szervezése és
működése 402
A munkaképesség-csökkenés mértékének megállapítása 403
A csökkent munkaképességű dolgozók szakmai képzése 403
A felmondás korlátozása 404
A rehabilitációs tevékenység anyagi támogatása 406
Szociális segélyezés 407
Átmeneti segély 407
Rendszeres szociális járadék 408
Rendszeres szociális segély 409

Témakörök