Munkavédelem

Tartalom

MUNKAVÉDELEM
a) A munkavédelem oktatásának szükségessége
b) A munkavédelem fogalma
A) A MUNKAVÉDELEM TÖRVÉNYESSÉGE
1. Törvények és rendeletek
2. Rendszabályok és szabályzatok
3. Munkavédelmi szabványok
4. A munkavédelem szabályozásának rendszere
5. A tervezési cs kivitelezési munkát érintő hatósági és társadalmi szervek tevékenysége
B) A MUNKAVÉDELEM ELVI KÉRDÉSEI
1. A munkavédelem, mint az emberi társadalom létének alapja
2. A munkavédelem megvalósításának eszközei
2.1 A munkavédelem műszaki és higiénés eszközei
2.2 A munkavédelem jogi és igazgatási eszközei
2.2.1 Az államigazgatási szervek jogi-igazgatási tevékenysége
'2.2.2 Vállalati szervek jogi-igazgatási tevékenysége
2.3 A szakszervezetek munkavédelmi tevékenysége
2.3.1 A szakszervezetek ellenőrző tevékenysége
2.3.2 A felvilágosító- és nevelőmunka
- Munkavédelmi propaganda és agitáció fogalma
C) BIZTONSÁG, KORSZERŰ MUNKAFELTÉTELEK
1. A munkavégzés személyi feltételei
2. Munkaszervezési előírások
3. Az épületek tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos biztonsági kérdések
3.1 Munkavédelmi nyilatkozat
3.2 A generáltervező és altervező munkavédelmi kapcsolata
3.3 Új létesítmények tervezésének biztonságtechnikája
3.4 Munkavédelmi feladatok rekonstrukciók tervezésénél
3.5 Üzemi-, házi tervezések munkavédelme
3.6 Tervek munkavédelmi jóváhagyása, jóváhagyatása
3.7 Gyakorlati tervezések munkavédelme 27
3.8 Az építéskivitelezés tervezésének munkavédelme
3.9 A tervek kiviteli megvalósítása és az üzembehelyezés
Létesítményekre vonatkozó előírások
4.1 Az épületek területen belüli elhelyezése
4.2 Épületek közötti távolságok
4.3 Épületek helyszükséglete
4.3.1 Üzemi helyiségek belmagassága
4.3.2 Üzemi helyiségek belső közlekedési útjai
4.3.3 A folyosók kialakításának elvi szempontjai
4.4 Veszélyes üzemrészek és ártalmas munkafolyamatok elhatárolása
4.5 Pince és alagsori helyiségek
4.6 Karzatok
4.7 Üzemi alagutak és csőcsatornák
4.7.1 Járható alagutak
4.7.2 Szerelvényalagutak
4.7.3 Bújható alagutak
4.7.4 Fedhető és befűző csatornák
4.8 Biztonságos közlekedés
4.8.1 Közlekedési helyiségek méretezése
4.9 Az anyagok és létesítmények tűzrendészeti osztályozása
4.9.1 Az anyagok éghetősége
4.9.2 Tűzveszélyességi osztályok
4.9.3 Tűzállósági fokozat
D) AZ ÜZEMI ÉPÜLETEK BIZTONSÁGOS KIALAKÍTÁSÁRA
VONATKOZÓ ELVI SZEMPONTOK
1. Teherhordó és térelhatároló szerkezetek
2. Padló- és falburkolatok
3. Lépcsők
3.1 Vészlétrák és tűzlétrák
3.1.1 Vészlétra
3.1.2 Tűzilétra
4. Nyílászáró szerkezetek
4.1 Kapuk
4.2 Az üzemi ajtók
4.3 Ablakok
4.3.1 Ablakok nyitásmódja
4.3.2 A helyes megvilágítás
4.4 Felülvilágítók
4.4.1 Páramennyezetek
4.5 Üvegbeton felületek
4.6 Árnyékvető szerkezetek
4.7 Szellőző rácsok
E) AZ ÉPÍTÉSI MUNKA FOKOZOTTAN VESZÉLYES TERÜLETEI
1. Az anyagmozgatás biztonságtechnikája
1.) Az anyagmozgatás biztonsági követelményei
1.1.1 Belső anyagmozgatás - külső szállítás
1.1.2 Az anyagmozgatás és a munkavédelem összefüggései
1.1.3 Követelmények az anyagmozgató dolgozók irányában
1.1.4 Anyagmozgatási normák
1.1.5 Az anyagmozgatási útvonal és a szállító pálya fogalma
1.2 Anyagtárolási létesítmények
1.2.1 Szabadtéri tárolás
1.2.2 Fedett tárolás
2. Az építésgépesítés hatása a munkavédelemre
2.1 A gépesítés fejlesztése
2.2 Az automatizálás és a veszélymentes technika
2.3 A munkaszervezés és technológia korszerűsítése
2.3.1 Az építési folyamat jellege
2.3.2 Az építési folyamat tömegszerűsége
2.3.3 Az építési munkahely elrendezési formája az építési módszer függvényében
2.3.4 Az építési folyamat összetettsége
2.3.5 Az építés időbeni lefolyása
3. Földmunkák kivitelezésének biztonságtechnikai kérdései
3.1 Munkagödör dúcolása
3.1.1 Vízszintes pallózatú dúcolás
3.1.2 Függőleges pallózatú dúcolás
3.2 A dúcolás minőségi követelményei
3.3 Épületek mellett végzett földmunka
3.4 Csővezetékek fektetése
4. Épületek bontásának biztonsági kérdései
4.1 A bontás biztonsági kérdései
4.2 A környezet védelme a bontás hatásától
4.2.1 A dolgozók egyéni védelme
4.3 A munkahelyi fölszerelések és berendezések védelme
5. Állványozási munkák biztonsági kérdései
5.1 Belső állványok
5.2 Külső állványok
5.2.1 Falra támaszkodó állvány
5.2.2 Szabadon álló állvány
5.2.3 Kidugóállvány
5.3 Gördülő állványok
5.4 Létra állványok
5.5 Csőállványok
5.5.1 Belső csőállványok
5.5.2 Külső csőállványok
5.6 Függő állványok
5.7 Konzolos állványok
5.8 Az állványok munkába vétele előtti vizsgálata
6. Hegesztési munkák biztonságtechnikája
6.1 A lánghegesztés biztonsági kérdései
6 1.1 A hegesztő gáz jellemző tulajdonságai
6.1.2 A lánghegesztési munkák egyéni védőeszközei
6.2 A villamos hegesztés biztonsági kérdései
6.2.1 Hegesztőáram
6.2.2 Hegesztő készülékek
6.2.3 A villamos hegesztésnél alkalmazott egyéni védőeszközök
7. A villamos áram felhasználásának biztonsági kérdései
7.1 A villamos áram élettani hatása
7.1.1 Villamos áramütések
7.1.2 Villamos sérülések
7.2 Az elsősegélynyújtás alapelvei villamos baleseteknél
7.3 A villamos érintésvédelem módjai
7.3.1 Elkerítés vagy burkolás
7.3.2 Védőszigetelés
7.3.3 Védőföldelés
7.3.4 Nullázás
7.3.4.1 Védőhálózat
7.3.5 Törpefeszültség
7.3.6 Védőelválasztás
7.3.7 Védőkapcsolások
7.3 7.1 Feszültségvédő kapcsolás
7.3.7 2 Áram-védőkapcsolás
F) ERGONÓMIA
1 Mozgások biztonsága
1.1 Tapintási jelzések
2. Munkahelyi berendezések, munkaeszközök és gépek alkalmassága
2.1 Az emberi test méretei
2.2 Munkazónák
2.3 Mozgási utak és mozgásidők
2.4 A munkasík
2.5 Testhelyzetek
2.6 Munkatermek berendezése
2.7 Gépek alkalmassága
G) MUNKAÉLETTAN
1. Fizikai munka
1.1 Energiaszükséglet a fizikai munkában
1.2 Az energiaforgalom meghatározása az oxigénfogyasztás mérése alapján
1.2.1 Kalóriatáblázatok felhasználása a munkafolyamatok energetikai elemzésére
1.2.2 Megengedett munkasebesség nehéz fizikai munkában
1.3 Statikus erőkifejtés hatása a szervezetre
1.3.1 Statikus erőkifejtés formái
1.3.2 Munkaracionalizálás szempontjai
2. Felsőbb idegi tevékenység
2.1 Feltételes reflex
2.2 Feltétlen reflex
2.3 Gátlások
2.3.1 Külső gátlás
2.3.2 Védő- és differenciáló gátlás
3. Munkakörnyezet
3.1 Testhőmérséklet szabályozása
3.2 Só-, vízháztartás szabályozása
3.3 A munkahely megvilágítása
3.3.1 A nem kielégítő világítás hatása
3.3.2 A megvilágítás és a színek szerepe
3.3.3 A szem alkalmazkodóképessége
3.3.4 A színek hatása és jelentősége
3.3.5 A gépek és a környezet színezése
3.4 A munkahelyi klíma
H) MUNKAEGÉSZSÉGTAN
1. Foglalkozási megbetegedések
1.1 A megelőzés általános módszerei
1.2 Egyéni védőeszközök
1.3 Elsősegélynyújtás heveny mérgezéseknél
2. Fizikai ártalmak
2.1 Rázkódás - vibráció
2.2 Zajártalom
2.3 Sugárzások ártalmai
2.3.1 Hősugárzás
2.3.2 Ionizáló sugárzás
2.4 A szervezet egyoldalú igénybevételéből származó ártalmak
2.5 Nagy légnyomáson végzett munka
2.6 Porártalmak
2.6.1 Szilikózis
2.6.2 Azbesztózis
2.6.3 Az alumínium
3. Mérgezést okozó fontosabb ipari anyagok
3.1 Az ólom
3.2 Oldószerek
3.3 Műanyagok
4. Rákos megbetegedést okozó anyagok
5. Foglalkozási neurózis
6. Egészségügyi rehabilitáció
6.1 A munkarehabilitáció
7. Üzem egészségügyi létesítmények
7.1 Öltözők, mosdók stb.
7.2 Üzemi étkező helyiségek
1) MUNKABIZTONSÁG LÉLEKTANA
1. A munkabiztonságot befolyásoló személyi tényezők
1.1 A dolgozó fizikai adottsága
1.2 A dolgozó szellemi adottsága
1.3 Munkaszeretet (hivatásérzet)
2. Munkapszichológia
3. A munkabiztonság lélektanának alapfogalmai
3.1 Az idegrendszer és pszichikum
3.2 Munkabiztonság és alkalmazkodás
3.3 Igénybevétel, megterhelés és baleseti veszély
3.4 Balesetlélektan
3.4.1 A véletlen és a szükségszerűség dialektikája a balesetek keletkezésében
3.4.2 A balesetet előidéző és kiváltó okok
3.4.3 A manifeszt és a potenciális veszélyforrások
3.4.4 A veszélyforrások kiiktatása
3.5 Az egyéni baleseti veszélyeztetettség
3.5.1 Az egyéni védettség
3.5.2 Veszély tudat - veszélyérzet
4. Az egyéni tulajdonságok szerepe a munkabiztonságban
4.1 Az érzékelés és gondolkodás szerepe a tevékenység szabályozásában
4.2 Értelmi képességek - intelligencia
4.3 Ügyesség, mozgási intelligencia
4.4 A figyelem szerepe a tevékenység szabályozásában
4.5 Az érzelmi élet és a temperamentum
4.6 Az akarati folyamatok és a jellem
4.7 A szakmai rátermettség alapja
4.7.1 A szakmai érdeklődés kialakulása
4.7.2 A szakmai beállítottság
5. Az emberismeret szerepe a munkavédelemben
6. Az alkoholizmus és a baleset
6.1 Túlzott alkoholfogyasztás és baleseti veszélyeztetettség
6.2 Különböző mértékű alkoholfogyasztás hatása az emberre
J) A MUNKAVÉDELEM JOGI KÉRDÉSEI
1. A Magyar Népköztársaság társadalmi-gazdasági és jogi rendje
1.1 A MNK társadalmi rendje, osztályszerkezete és politikai alapja
1.2 Társadalmunk államszervezetének felépítése
1.2.1 Államhatalmi szervek
1.2.2 Államigazgatási szervek
1.2.3 A bíróság
1.2.4 Az ügyészség
1.2.5 A gazdálkodó szervek
2. Egyes jogi alapfogalmak
2.1 A jogviszony
2.2 A jogalanyiság
2.3 A jogviszony tárgya és tartalma
2.4 Tárgyi-jog és alanyi-jog
2.5 Jogérvényesítés lehetősége
2.6 Jogszerű és jogellenes magatartás: szankciók
3. A munkajog tárgya és alapelvei
3.1 Munkajogunk legfontosabb alapelvei
4. A munkavédelmi szabályok megszegésének jogkövetkezményei
4.1 A büntetőjogi felelősség
4.1.1 A munkavédelmi szabálysértések
4.1.2 Munkavédelmi bűntettek
4.2 Fegyelmi felelősség
4.2.1 A munkavédelem szabályainak megszegése, fegyelmi vétség
4.2.2 Fegyelmi büntetések
4.2.3 A fegyelmi eljárás egyes szabályai
4.2.4 A fegyelmi büntetés és az egyéb joghátrányok viszonya
4.3 Az anyagi felelősség szabályai
4.3.1 A vállalat megtérítési kötelezettsége
4.3.2 A vállalat kártérítési felelőssége
4.3.3 A kár megtérítése
4.3.4 A dolgozótárs balesetét, vagy foglalkozási betegségét okozó dolgozó felelőssége
5. Társadalombiztosítási szolgáltatások
5.1 Társadalombiztosítási szolgáltatások betegség, üzemi baleset és foglalkozási betegség
esetén
5.1.1 Betegségi szolgáltatások
5.1.2 Baleseti járadék
5.1.3 Rokkantsági nyugdíj
5.2 A csökkent munkaképességű dolgozók védelme
5.2.1 Megfelelő munka biztosítása
6. A dolgozó nők és fiatalkorúak védelme
6.1 A dolgozó nők fokozott védelmének biztosítása
6.1.1 A dolgozó nők testi alkatának védelme
6.1.2 A terhes, a szoptató és a gyermeküket gondozó nők anyai hivatását védő
különleges rendeletek
6.2 A fiatalkorú dolgozók védelme
6.2.1 Alkalmazási és foglalkoztatási tilalmak
6.2.2 Előzetes és időszakos orvosi vizsgálat
6.2.3 Az éjszakai munka és túlmunka tilalma
6.2.4 A törvényes képviselő megszüntetési joga
6.2.5 Pótszabadság és üdülés

Témakörök