Munkaügyi kézikönyv

Tartalom

1. MUNKAJOGI SZABÁLYOK 15
ELSŐ RÉSZ 15
I. FEJEZET 15
1. A törvény hatálya 15
2. A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályai 15
3. A hátrányos megkülönböztetés tilalma. Az előnyben részesítés kötelezettsége 16
4. A jognyilatkozatok alakja, az intézkedések közlésének módja 17
5. Az érvénytelenség 17
6. Az elévülés 18
7. A munkaviszonyra vonatkozó szabályok 19
MÁSODIK RÉSZ
A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK 19
I. FEJEZET
AZ ORSZÁGOS ÉRDEKEGYEZTETÉS 20
II. FEJEZET
A SZAKSZERVEZETEK 20
a) A szakszervezetek jogai 20
b) A működés feltételeinek biztosítása 21
c) A szakszervezeti tagság illetve tisztségviselők munkajogi védelme 21
III. FEJEZET
A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS 22
a) Kollektív szerződést kötő felek 22
b) Ágazati kollektív szerződés 23
c) A kollektív szerződés hatálya 23
d) A kollektív szerződés megkötése és kihirdetése 24
e) A kollektív szerződés hatályon kívül helyezése 24
IV. FEJEZET
A MUNKAVÁLLALÓK RÉSZVÉTELI JOGA. AZ ÜZEMI TANÁCS 24
1. Az üzemi tanács választása 24
2. Az üzemi tanács működése 26
3. Az üzemi tanács hatásköre 26
4. Az üzemi tanács megszűnése 27
HARMADIK RÉSZ
A MUNKAVISZONY 28
I. FEJEZET
A MUNKAVISZONY KELETKEZÉSE 28
1. A munkaviszony alanyai: a munkáltató és a munkavállaló 28
2. A munkáltatói jogkor gyakorlója 28
3. Alkalmazási feltételek, tilalmak 29
II. FEJEZET 30
1. A munkaviszony létesítése 30
a) A munkaszerződés alakja 30
b) A munkaszerződés tartalma 30
c) A munkaviszony kezdete 30
d) A munkaviszony időtartama 30
e) A próbaidő 31
2. Pályázat 31
3. A tanulmányi szerződés 31
III. FEJEZET
A MUNKASZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 33
1. Közös megegyezéssel való módosítás 33
2. A munkaszerződés módosulása 33
3. Jogszabály alapján bekövetkező módosítás 34
IV. FEJEZET
A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE 35
1. A munkaviszony megszűnése 35
2. A munkaviszony megszüntetése 35
a) A munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel 35
b) A rendes felmondás 35
ba) A munkáltatói felmondás indoklása 36
bb) A felmondási tilalmak 36
bc) Felmondási korlátozás 36
bd) A felmondási idő 36
be) Felmentés a munkavégzés alól 37
bf) Végkielégítés 37
c) Rendkívüli felmondás 37
ca) A rendkívüli felmondás feltételei 37
cb) A rendkívüli felmondás alkalmazásának határideje 38
cc) A rendkívüli felmondás következményei 38
3. Eljárás a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén 38
4. A munkaviszony jogellenes megszüntetése és annak jogkövetkezménye 39
V. FEJEZET
A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI 39
1. A munkáltató általános kötelezettségei 40
a) A munkavállaló foglalkoztatása és munkával való ellátása 40
b) A munkavégzés feltételeinek biztosítása 41
c) A munkavégzés irányítása és ellenőrzése 41
d) A munkavállalók szakmai ismeretének fejlesztése 42
2. A munkavállaló általános kötelezettsége 42
a) Az előírt helyen és időben való megjelenés kötelezettsége 42
b) A munkára képes állapot 42
c) A munkaidő munkában töltése 43
d) A munkavégzés módja 43
e) A megfelelő magatartási kötelezettség 43
f) A munka személyes ellátásának kötelezettsége 44
g) A titoktartási kötelezettség 44
h) A munkakör szerinti, valamint a munkakörön kívüli munkavégzés 45
3. Az utasítási jog 46
4. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól 46
5. A munkavégzés helye 48
6. Többes munkaviszony 49
7. A munkavállaló vétkes kötelezettségszegésének egyéb jogkövetkezményei 49
VI. FEJEZET
A MUNKAIDŐ ÉS PIHENŐIDŐ 49
1. A munkaidő fogalma és rendszere 49
2. A teljes (rendes) munkaidő 49
3. A munkaidő beosztása (Munkarend) 50
4. A pihenőidő és fajtái 51
a) Munkaközi szünet 51
b) Napi pihenőidő 51
c) Heti pihenőnap 51
d) Munkaszüneti nap 52
5. A rendkívüli munkaidő és korlátai 52
a) Túlmunka 52
b) A készenlét 53
6. A rendes szabadság 53
7. Pótszabadságok 54
8. A szabadság kiadása 54
9. Betegszabadság 55
10. Egyéb munkaidő-kedvezmények 55
a) Születési szabadság 55
b) Fizetés nélküli szabadságra jogosultság 55
VII. FEJEZET
A MUNKA DÍJAZÁSA 56
1. A munkabér 56
2. Munkabérrendszerek 56
3. Bérpótlékok 57
4. Munkában nem töltött időre járó díjazás 59
5. Átlagkereset 59
6. Költségtérítések 60
7. A munkabér elszámolása és kifizetése 60
8. Levonás a munkabérből 61
9. Szociális juttatások 62
VIII. FEJEZET
A MUNKAVÁLLALÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE 62
1. A munkavállaló vétkességén alapuló kártérítési felelőssége 63
2. A munkavállaló megőrzési felelőssége 65
a) Az általános megőrzési felelősség 65
b) A pénztárosok, pénz- és értékkezelők felelőssége 66
c) A leltárhiány miatt fennálló felelősség 66
3. Több személy együttes károkozása 67
4. A kártérítési igény érvényesítése 68
a) Az igény bíróság előtti érvényesítése 68
b) A munkavállaló közvetlen kártérítésre kötelezése 68
IX. FEJEZET
A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE 69
1. A munkáltató kártérítési felelősségének jogalapja 69
2. A munkáltató mentesülése a felelősség alól 70
3. A munkavállaló vétkes közrehatása 71
4. Vétkességen alapuló felelősség 71
5. A kártérítési igény fajai 72
6. Az igény érvényesítése 75
7. Felelősség a munkavállaló által a munkahelyre bevitt ingóságokban keletkezett kárért 76
X. FEJEZET
A VEZETŐ ÁLLÁSÚ MUNKAVÁLLALÓRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ
RENDELKEZÉSEK 76
NEGYEDIK RÉSZ
A MUNKAÜGYI VITA 78
I. FEJEZET
KOLLEKTÍV MUNKAÜGYI VITA 78
II. FEJEZET
A MUNKAÜGYI JOGVITA 78
2. FOGLALKOZTATÁS - MUNKAERŐGAZDÁLKODÁS 81
BEVEZETŐ 81
2.1. A MUNKAERŐPIAC SZEREPLŐI ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE 82
2.1.1. A munkaerőpiac fogalma 82
A szakmák szerinti és a területi részpiacokról 84
2.1.2. A munkaerőpiac működése 86
A munkaerőpiac működési zavarai 88
2.1.3. A munkaerőpiac intézményrendszere 89
Az Érdekegyeztető Tanács Munkaerőpiaci Bizottsága 89
A megyei munkaügyi tanácsok 89
Országos Munkaügyi Központ 90
Megyei (fővárosi) munkaügyi központok 90
Országos Képzési Tanács 91
Munkaerőfejlesztő és -képző központok 91
Magánmunkaközvetítők 91
Munkaügyi tanácsadást, szolgáltatást végző szervezetek 92
Foglalkoztatást segítő alapítványok 92
Foglalkoztatási Társaság 92
A munkanélküliek és álláskeresők egyesületei 93
2.1.4. Munkáltatói stratégiák a munkaerőpiacon 93
2.1.5. A munkavállalói stratégiák és a munkaerőpiac 96
2.1.6. Az érdekképviseleti szervek szerepe 97
2.1.7. Az önkormányzatok fontosabb foglalkoztatási funkciói 99
2.1.8. A közvetlen munkaerőpiaci szereplők viselkedésének egymásrahatása 100
2.1.9. A munkaerőpiaci folyamatok és a vállalati munkaerőgazdálkodás 101
2.1.10. A gazdasági recesszió és a vállalati munkaerőgazdálkodás 103
2.1.11. A csődtörvény érvényesülésének várható munkaügyi, munkaerőgazdálkodási
hatásai 105
2.1.12. A privatizációs folyamat és a vállalati munkaerőgazdálkodás 106
2.2. A FOGLALKOZTATÁSI TÖRVÉNY ÉS A VÁLLALATI MUNKAÜGYI
TEVÉKENYSÉG 108
2.2.1. A törvény megalkotásának célja és hatása a vállalati munkaügyi tevékenységre 108
2.2.2. A munkaadói és a munkavállalói járulékfizetési kötelezettség 109
2.2.3. A munkáltatók és a megyei munkaügyi központok kapcsolatai 109
2.2.4. A munkáltatók feladatai az igazoló lapok kitöltésében és vezetésében 110
2.2.5. A munkáltatók bejelentési kötelezettsége a létszám leépítés esetén 110
2.2.6. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök és a vállalat munkaerőgazdálkodás
lehetőségei 111
A munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése 111
A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások 112
Munkahelyteremtés támogatása 113
Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása 113
Korengedményes nyugdíj átvállalása 114
2.2.7. Az ún. passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása 114
2.2.8. A foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer finanszírozása 117
A Foglalkoztatási Alap felosztásának főbb arányai és módszerei 1992-ben 118
2.2.9. A törvényben szereplő lehetőségek és eszközök kihasználásának feltételei 120
3. A BÉRMEGHATÁROZÁSI RENDSZER
1992. ÉVI VÁLTOZÁSAI 123
3.1. A KOLLEKTÍV TÁRGYALÁSI ÉS MEGÁLLAPODÁSI RENDSZER
SZERKEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 123
3.1.1. A kollektív tárgyalások és megállapodások lehetséges szintjei 123
3.1.2. A különböző szintű kollektív tárgyalások és megállapodások jellemzői,
illetve kapcsolatai 125
3.1.2.1. Az ÉT bérmegállapodásai és ajánlásai 125
3.1.2.2. A középszintű bértárgyalások és -megállapodások kiépítése, kapcsolata
a vállalkozásoknál kötött kollektív szerződésekkel 126
3.1.2.3. A vállalkozásoknál kötött helyi kollektív megállapodások 127
3.2. AZ ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS 1992. ÉVI BÉRMEGÁLLAPODÁSAI
ÉS AZ AZOKHOZ KAPCSOLÓDÓ KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK 128
3.2.1. Az éves keresetnövelések ajánlott mértékei 128
3.2.2. Az 1992. január 1-jétől érvényes minimális bér 130
3.2.3. Megállapodás a vállalkozási szféra egyszerűsített ágazatközi munkaminősítési
és besorolási rendszerének a bevezetéséről 131
3.2.4. A központi bérszabályozás előfeltételhez kötött megszüntetése 1992-ben 133
4. AZ 1992. ÉVI BÉRSZABÁLYOZÁS 135
4.1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 135
4.1.1. Általános tudnivalók 135
4.1.2. A bérszabályozás jogi háttere 135
4.1.3. A társasági adóról szóló törvény és a bérszabályozás 135
4.1.4. Az adóköteles bérnövekmény megállapításáról szóló rendelet hatályát
érintő kérdések 136
4.1.4.1. Kikre terjed ki a bérszabályozás? 136
4.1.4.2. Kikre nem érvényesül a bérszabályozás? 136
4.1.5. A 2/1992. (I. 13.) MüM - ún. korrekciós - rendelet 137
4.1.6. A KSH Munkaügyi Statisztikai Fogalmak című kiadványa 137
4.1.6.1. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak statisztikai állományi
létszámának számítása 137
4.1.6.2. Átlagbér - átlagkereset 138
4.2. A BÉRSZABÁLYOZÁS MECHANIZMUSA 139
4.2.1. A szabályozás lényege 140
4.2.2. A bérszabályozás "felfüggesztett" jellege 140
4.3. BÁZIS-MEGÁLLAPÍTÁS KORREKCIÓS ÚTON 140
4.4. AZ ÁTLAGKERESET (MUTATÓ) BÁZISA 141
4.4.1. A mutató bázisának kialakítása a dec. 31-i teljes munkaidősök egyéni adataiból . 141
4.4.1.1. Részleg bázisévi kiválása önállósulása 142
4.4.1.2. Bázisévi részleg kiválások átalakulás előtt és után is 143
4.4.1.3. Bázisévi megszűnés utáni szétválás 143
4.4.1.4. Bázisévben az átalakulással egyidejű részlegkiválás 143
4.4.2. A mutató bázisának kialakítása vállalati szintű adatokból 144
4.4.2.1. Bázisévben szervezeti változásban nem érintett vállalat 144
4.4.2.2. Báziséven létrejött új vállalat 144
4.4.2.3. Báziséven (csupán) átalakult vállalat 144
4.4.2.4. Vállalatok bázisévi összevonása 145
4.4.2.5. Bázisévi összevonás, majd átalakulás 145
4.4.3. A tárgyévi szervezeti változások miatti bázis korrekciók 145
4.4.3.1. A mutató bázisa a tárgyév jan. 1-jén átalakult és összevont vállalatnál 146
4.4.3.2. Tárgyévi évközi megszűnés és átalakulás 146
4.4.3.3. Részleg kiválása és önállósulása a tárgyévben 147
4.4.3.4. Vállalat szétválása a tárgyévben évközben 148
4.5. AZ ADÓKÖTELES BÉRNÖVEKMÉNY KISZÁMÍTÁSA 148
4.5.1. A képzett összlétszám 149
4.5.2. Az adóköteles bérnövekmény összege 149
4.6. PÉLDÁK 149
A SZAKKÉPZÉS SZEREPE A MUNKAERŐFEJLESZTÉSBEN 157
5.1. BEVEZETÉS 157
5.2. A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER 158
5.3. A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS 160
5.4. KÉPESÍTÉSEK, TANANYAGOK 161
5.5. SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEK 163
5.6. A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS ÉS A SZAKKÉPZÉSI ALAP 165
6. A SZEMÉLYÜGYI TEVÉKENYSÉG MAI FELADATAI GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKNÉL 167
6.1. RÖVID VISSZATEKINTÉS 167
6.1.1. Hatékony személyügyi szervezetek kialakulása 168
6.1.2. A személyügyi politika értelmezése 169
6.2. A SZEMÉLYÜGYI MENEDZSMENT SZERVEZETEN BELÜLI ILLESZKEDÉSE 169
6.3. AZ EGYÉNI ENERGIÁK SZERVEZETEN BELÜLI ÖSSZEHANGOLÁSA 170
6.4. MILYEN GYAKORLATI FELADATOKAT KELL ELLÁTNIA
A SZEMÉLYÜGYI SZAKEMBEREKNEK 170
6.4.1. A személyügy stratégiai funkciói 171
6.5. A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ÚJ ÉRTELMEZÉSE
A SZEMÉLYÜGYI MUNKÁBAN 172
6.5.1. Munkaerőpiaci válságkezelés és a munkaügyi kapcsolatok mikroszervezeten
belüli rendszere 172
6.5.2. A gazdálkodó szervezet munkaerő tervezése 173
6.5.3 Bérezési, ösztönzési rendszerek formái 174
6.6. AZ EMBERI ERŐFORRÁSTERVEZÉS ÉS FEJLESZTÉS FŐBB
TERÜLETEI ÉS ÖSSZETEVŐI 175
6.7. KIVÁLASZTÁS ÉS FELVÉTEL MÓDSZEREI 176
6.7.1. Hogyan lehet a megfelelő személyt kiválasztani? 176
6.7.2. Az önéletrajz jelentősége és fő elemei 177
6.8. MUNKAÉRTÉKELÉS ÉS MINŐSÍTÉS 179
6.9. SZEMÉLYZETFEJLESZTÉS 179
6.10 PÁLYAFUTÁS TERVEZÉS 181
6.11. A LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSEK VÁLLALATI KEZELÉSE 181
6.12. INFORMÁCIÓS VÉLEMÉNY A DOLGOZÓKRÓL 182
6.13. A SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER 182
IRODALOMJEGYZÉK 182
7. PSZICHOLÓGIAI SZEMPONTOK A SZEMÉLYÜGYI TEVÉKENYSÉGBEN 183
7.1. A SZEMÉLYZETI VEZETŐ KÖRNYEZETE, IRODÁJÁNAK BERENDEZÉSE, MEGJELENÉSE 184
7.1.1. A környezet 184
7.1.2. Milyen legyen az iroda megvilágítása? 184
7.1.3. Berendezés 184
7.1.4. A székek 185
7.1.5. Tárgyaljunk-e az íróasztalnál? 185
7.1.6. Kellemesebb az íróasztal nélkül 185
7.1.7. Többszemélyes asztalok 186
7.1.8. A négyzet alakú asztal 186
7.1.9. A téglalap alakú asztal 186
7.1.10. A kerek asztal 186
7.1.11. Az öltözködés 187
7.2. INFORMÁCIÓ KÖZLÉS SZAVAK NÉLKÜL 187
7.2.1. Mit és hogyan figyeljünk 187
7.2.2. A távolság jelentősége a kapcsolatokban 189
7.3. A TEST KISEBB JELZÉSEI 189
7.3.1. A fej szerepe a testi jelekben 189
7.3.2. Miről beszél a tenyér szavak nélkül? 190
7.3.3. Mit jelezhet, ha kezünket az arcunkhoz tesszük? 191
7.3.4. A védekezés és bizonytalanság gesztusai 191
7.3.5. A láb védekezései 192
7.4. A KIMONDOTT SZAVAK NÉHA MÁST JELENTENEK 193
7.4.1. Olvassunk a sorok között 193
7.5. HOGYAN KÉRDEZZÜNK ÚGY, HOGY PARTNERÜNK SZÍVESEN
VÁLASZOLJON? 195
7.5.1. A kérdések fajtái 195
Zárt kérdések 195
Nyitott kérdések 196
Hibák a kérdésfeltevés közben 196
7.5.2. Az őszinte figyelem nagy segítség 197
7.5.3. Hogyan segíthetjük elő a folyamatos beszélgetést? 198
7.6. NEHÉZ HELYZETEK 198
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM 200
8. A MUNKÁLTATÓ MUNKAVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEI 201
8.1. MUNKAHELY LÉTESÍTÉSE 202
8.2. A TERMELŐESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ MUNKAVÉDELMI
KÖVETELMÉNYEK 203
8.2.1. Minőségtanúsítás 203
8.2.2. Minősítés 203
8.2.3. Különleges minősítések 204
8.2.3.1. Egyéni védőeszközök 204
8.2.3.2. Hatósági felügyelet alá vont gépek 205
8.2.3.3. Egyes villamossági termékek 205
8.2.3.4. Sújtólég- és robbanásbiztos villamos gyártmányok 205
8.2.3.5. Kórház- és orvostechnikai termékek minősítése 205
8.3. A MUNKAVÉGZÉSHEZ HASZNÁLT ANYAGOKRA VONATKOZÓ
MUNKAVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK 206
8.4. A MUNKAHELYEKRE VONATKOZÓ MUNKAVÉDELMI
KÖVETELMÉNYEK 206
8.5. AZ ALKALMAZÁS MUNKAVÉDELMI FELTÉTELEI 207
8.5.1. Alkalmazási tilalmak 208
8.5.2. Az egészségügyi alkalmasság vizsgálata 208
8.5.3. Pályaalkalmassági vizsgálat 209
8.6. A FOGLALKOZTATÁS MUNKAVÉDELMI FELTÉTELEI 209
8.6.1. A munkavégzés időtartamának korlátozása 209
8.6.2. A munkavédelmi oktatás 211
8.6.3. A munkavédelmi vizsgáztatás 213
8.6.4. Munkaszervezési követelmények 214
8.6.5. Az egyéni védelem eszközei 215
8.6.6.1 Egyéni védőfelszerelés biztosítása 215
8.6.5.2. Bőrvédő készítménnyel való ellátás 216
8.6.5.3. Védőital juttatás 216
8.6.6. Elsősegélynyújtás, üzemegészségügyi szolgálat 217
8.7. A MUNKAVÉDELMI SZERVEZET 217
8.8. A FOGLALKOZÁSI BALESETEK KIVIZSGÁLÁSA, BEJELENTÉSE,
NYILVÁNTARTÁSA 217
8.9. A MUNKÁLTATÓ ELLENŐRZÉSI KÖTELEZETTSÉGE 219
9. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 221
9.1. BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 221
9.2. AZ EGYES TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK VÁZLATOS ÁTTEKINTÉSE 221
9.2.1. A betegségi és anyasági ellátások 222
a) A temetési segély 222
b) Az anyasági segély 222
c) A táppénz 222
d) A terhességi-gyermekágyi segély 223
e) A gyermekgondozási díj 223
9.2.2. A nyugdíj legalapvetőbb feltételei 223
a) Az öregségi nyugdíj 223
b) A rokkantsági nyugdíj 225
c) A nyugdíjra jogosító szolgálati idő 227
d) Az özvegyi nyugdíj 228
e) A végkielégítés 229
f) Az árvaellátás 230
g) A szülői nyugdíj 230
9.2.3. A baleseti ellátások 230
a) A baleset táppénz 231
b) A temetési segély 231
c) A baleseti járadék 231
d) A baleseti rokkantsági nyugdíj 232
e) Hozzátartozói baleseti nyugellátások 232
9.2.4. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság 1992. július 1-jétől 232
9.3. JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 235
9.3.1. Az alkalmazott utáni társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség 235
9.3.2. A biztosítottak egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége 237
9.3.3. A járulékfizetési kötelezettség teljesítése 239
A járulék bevallása 239
Bejelentési jegyzék 239
Összesítő elszámolás 240
9.4. MEGÁLLAPODÁS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSRA 241
9.5. ADATVÉDELEM - NYILVÁNTARTÁS 242
Az 1990. december 31-ig szerzett ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító idő felvezetése 247
A nyilvántartó lapok tárolása, lezárása 248
A nyilvántartó lapok beküldése 248
A biztosítottak bejelentése 249

Témakörök