Munkássors-munkásgond 1919-1944

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Kővágó László: Munkássors-munkásgond 1919-1944 ' összes példány

Kiadó:	MTA Történettudományi Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1962
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	352 oldal
Sorozatcím:	A Magyar Történelmi Társulat és a Hazafias Népfront Könyvtára
Kötetszám:	5
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

E kötetben egykorú iratok segítségével igyekeztünk bemutatni ipari- és bányamunkásainknak az ellenforradalmi renszer alatti munka- és életviszonyait. A munkássors alakulásának teljes ábrázolása huszonöt év változó politikai és gazdasági viszonyai között - úgy, hogy az egyes iparágakban, az ország más-más vidékén dolgozó, eltérő szakképzettségű, s a szervezettség különböző fokát elért munkások minden, vagy lehető legtöbb problémájára kiterjedjen -, a rendelkezésre álló viszonylag szűk terjedelem keretei között természetesen nem lehetett feladatunk. Azt a célt tűztük tehát magunk elé, hogy a munkások munka- és életviszonyaink fő problémáira irányítsuk a figyelmet, s ezek változásait mutassuk be az ország lehetőleg minél nagyobb területén, minél több szakmában. Az egyes időszakokból, iparágakból közlésre kerülő iratok mennyiségének arányait a rendelkezésre álló, felhasználható iratok is meghatározóan befolyásolták, de arra is törekedtünk, hogy ne csak a fehérterror inflációs éveinek és világgazdasági válságának közismerten súlyos viszonyait bizonygassuk, hanem a föllendülések, konjunktúrák éveiből is közöljünk minél több dokumentumot. Így akartuk elősegíteni, hogy a fellendülések és válságok éveinek munkás sorsáról minél reálisabb összkép alakuljon ki.
Eltérően a "Parasztsors-parasztgond" c. kötettől, kevesebb egyedi munkáslevelet közlünk. Munkásszervezetek jelentéseit, valamint ellenséges forrásból eredő (rendőrségi, csendőrségi, stb.) jelentéseket is felhasználtunk, mert ezzel több oldalról megvilágított, átfogóbb képet kapunk a munkások helyzetéről. De éppen ezért talán nem lesz felesleges, ha figyelmeztetünk arra, hogy a különböző forrásból származó iratok tartalmát megfelelően kell értékelnünk.
Végül szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a közölt iratok mindenekelőtt a munkásság gazdasági helyzetére vonatkoznak, s így e könyv mintegy kiegészítője a Párttörténeti Intézet által kiadott dokumentum köteteknek, amelyek elsősorban a munkásosztály politikai helyzetét és harcait világítják meg. Vissza

Tartalom

Bevezető	3
Kővágó László: A munkásosztály helyzete a két világháború között. 1919-1939.	5
1919-1923. Fehérterror, az ellenforradalmi rendszer kiépülése	25
1919. A Szakszervezeti Értesítő a Tanácsköztársaság leverése utáni helyzetről	25
1919. szeptember 9. A Rimamurányi-Salgótarjni Vasmű Rt. ózdi vas- és acélgyára igazgatóságának jelentése az ellenforradalmi rend biztosítása érdekében folytatott tárgyalásáról	26
1919. szeptember 24. A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szövetsége közli a szervező bizottságokkal a Vasművek és Gépgyárak Országos Szövetsége által a Tanácsköztársaság bukása után megszabott munkabéreket	28
1920. január. Francsics Gyula tüzér főtörzsőrmester a Szociáldemokrata Párt titkárságától kéri a Somogy megye tabi járásában elkövetett fehérterrorista vérengzések kivizsgálását	29
1920. február 17. A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szövetségének megkeresése a MÁVAG vezérigazgatóságához munkáselbocsátások kérdésében	31
1920. február. A Szakszervezeti Értesítő és ipari tanulók elbocsátásáról	32
1920. április 15. A kereskedelemügyi miniszter a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szövetségéhez a munkáselbocsátások és feketelisták kérdésében	33
1920. június 16. A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének feketelistája	35
1920. július 15. A Proletár közli Horthyék rendeletét, amely meg akarja akadályozni a foglyok kínzásáról szóló hírek kiszűrődését	36
1920. július 30. A Magyaroszági Vas- és Fémmunkások Országos Szövetsége 1920. július 30-án beszámol az Internationale Metallarbeiter Bundnak (Stuttgart) a magyarországi munkásnyomorról és támogatást kér.	38
1920. augusztus 14. A Magyarországi Bánya és Kohómunkások Országos Szövetségének a Kormányzóhoz intézett beadványa a fehérterrorról	40
1920. szeptember 23. A Proletár a fehérterror egéri dühöngéséről	42
1920. december 22. A Vas- és Fémipari Kis- és Középgyárak Szövetségének feketelistája	45
1921. augusztus 13. Perlaki György képviselő interpellációja és Bethlen István gróf miniszterelnök válasza a bányászok ellen alkalmazott terrorintézkedések kérdésében	46
1922. A Szakszervezeti Értesítő a munkások 1922. évi helyzetéről	49
1922. május 17. A Schmidt Viktor és Fiai cukrászati üzem munkásainak bérkövetelése	50
1923. A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szövetségének jelentése az 1923. évi nagy bérharcról	52
1923. január 5. Weisz László cipőipari tanuló ruhasegélyt kér Budapest főpolgármesterétől	55
1923. augusztus 19. A Magyaroszági Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének III. közgyűlésén, 1923. aug. 19-20.án elhangzott felszólalások a munkásellenes terrorról	56
1923. december 13. A Székesfővárosi Műszerüzem ipari tanulóinak ruhasegély iránti kérelme	57
1924-1928. Viszonylagos és ideiglenes stabilizáció
1924. A Szakszervezeti Értesítő a gazdasági élet szanálásának a munkásságra gyakorolt hatásáról	59
1924. A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szövetségének jelentése a munkanélküliség fokozódásáról és a sztrájkolók ellen alkalmazott blokádról	60
1925. január 17. A szombathelyi kerületi rendőr főkapitánynak a belügyminiszterhez intézett jelentése a nyomorról	62
1925. április 3. A Budapesti Községi Szeretetház igazgatója jelenit, hogy Tóth Lajos kertészt elbocsátotta	64
1925. május. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának első negyedévi jelentése a munkaviszonyokról	65
1925. június. Pécsi szénbányászok határozaban tiltakoznak a szanálásnak a munkások terhére való végrehajtása ellen	65
1925. június 20. A szombathelyi kerületi rendőr főkapitány 1925. május jelentéséről	67
1925. szeptember 15. Az államrendőrség Budapestvidéki kerületi főkapitányának jelentése a bányászok kereseti és munkalehetőségeinek rosszabbodásáról	68
1925. szeptember. Az Új Márciusban közölt munkáslevél a munkásokat pusztító tüdővészről	69
1926. A Szakszervezeti Értesítő a munkások helyzetében 1926-ban bekövetkezett bizonyos javulásról ír	70
1926. május. Az Új Március a munkásmozgalomban résztvevők ellen alkalmazott rendszabályokról	72
1926. június 8. Oláh János munkanélküli felesége kéri Budapest Székesfőváros tanácsának IX. ügyosztályát, hogy engedje el csecsemőkelengye kölcsönzési díjának fizetését	74
1926. november 5. Kenderovits Gusztáv munkanélküli engedélyt kér Budapest Székesfőváros tanácsa IX. ügyosztályától, hogy lakásába albérlőt fogadhasson	75
1926. november 20. Kuczi József székesfehérvári rokkant munkanélküli favágónak a polgármesterhez intézett álláskérelme	76
1927. A Szakszervezeti Értesítő a munkások helyzetéről	77
1927. január 7. A minisztertanács határozata magyar munkások törökországi foglalkoztatásáról	78
1928. A Szakszervezeti Értesítő a munkások helyzetének újbóli rosszabbodásáról	79
1928. A Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének jelentése	81
1928. május 1. A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének körlevele	84
1929-1933. A világgazdasági válság évei
1929-1941. A Wolfner Gyula és Társai Rt. újpesti bőrgyára fekete könyvéből	86
1929. június. A rendőrség Szeged kerületi főkapitányának jelentése a könyvkötő munkások sztrájkjáról	88
1929. július. Az Új Március beszámolója a vasipari munkások sztrájkjáról	89
1920. január 24. Az Első Dunagőzhajózási Társaság pécsi bányatelepének fekete listája	91
1930. február 28. A magyar és a francia Franciaországba szerződtetése ügyében létrejött megállapodás	92
1930. április 3. A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete által megállapított gyári munkarend	94
1930. október 6. A Standard Villamossági Rt. munkásainak a kereskedelemügyi miniszterhez intézett kérvénye tömeges munkáselbocsátás ügyében	95
1930. október 22. Kispest megyei város polgármesterének jelentése a munkanélküliségről	97
1931. február 26. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. körrendelete munkabér és illetmény redukcióról	98
1931. április 20. A vasiparban dolgozó nők küldölttközgyűlésének jegyzőkönyve a munkanélküliségről és a bércsökkentésről	99
1931. augusztus 15. A Népszavához beküldött cikk a pétfürdői építőmunkások nyomorúságos viszonyairól	101
1931. szeptember. A Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége a kereskedelemügyi minisztertől kéri a munkanélküli építőmunkások támogatását	102
1931. szeptember 25. Szabolcs vármegye főjegyzőjének jelentése a kőbányákból elbocsátott munkásokról	103
1931. október 9. A Vasas Szakszervezet a Besztárt-hoz intézett levelében a műhelyekben és kocsiszíneken uralkodó állapotok megszünetétését kéri	104
1932. A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szövetségének feljegyzésére a vasipari munkáslétszám csökkenéséről	107
1932. Budapest polgármesterének szükségmunka tervezete a vidéki városokban megszervezett szükségmunkákról	108
1932. február 13. A rendőrség politikai rendészeti osztályának a belügyminiszterhez intézett jelentése a miskolci munkanélküliségről	109
1932. március 31. A békéscsabai rendőrkapitányság jelentése a "Hubertus" békéscsabai kötszövőgyár üzembeszüntetéséről 1932. március 31-én	110
1932. április 17. A miskolci rendőrkapitányság politikai előadójának jelentése a munkanélküliekről	112
1932. június-november. A Wolfner Gyula és Társai Rt. Újpesti Bőrgyára munkásfölvételi és elbocsátási nyilvántartó könyvéből	115
1932. június 4. A Székesfehérvári polgármester jelentése az ínségakcióról	115
1932. július 20. Budapest Közigazgatási Bizottságának 1932. első félévi jelentése a munkanélküliek családjának segélyezéséről	120
1932. szeptember 8. A Vasas Szakszervezet a MÁVAG diósgyőri telepén dolgozó munkások megbízásából a kereskedelemügyi miniszterhez intézet kérvényben intézkedést kér a munkásnyomor enyhítésére	121
1932. november 8. Pajor József a Wolfner bőrgyárban segédmunkási alkalmázást kér	123
1932. december 14. Szegfű József munkanélküli tetőfedő segéd kérelme Horthy Miklósnéhoz	124
1933. Vörös Julianna munkában megrokkant munkásnő kéri a Wolfner bőrgyárba való visszavételét	125
1933. Kerületi iparfelügyelői jelentés	126
1933. február 16. Javaslat szeretetházi felvételre	127
1933. február 27. Rendőrségi jelentés a könyöradományban részesítettek tüntetéséről	128
1933. március 8. A honvédelmi miniszter titkárának válaszlevele Kabók Lajos szociáldemokrata országgyűlési képviselőhöz, a Magyaroszági Vas- és Fémmunkások Országos Szövetségének főtitkárához a szakmunkásoknak napszámos munkára való foglalkoztatásáról	129
1933. március 29. A salgótarjáni bányászok a kereskedelemügyi minisztertől munkát kérnek	131
1933. június 7. Kabók Lajos szociáldemokrata országgyűlési képviselő levele Sipőcz Jenőhöz, Budapest főpolgármesterének egy lakatosműhelyben uralkodó állapotokról	132
1933. június 8. Kabók Lajos levele Kelemen Kornélhoz, a Testnevelési Tanács elnökéhez a Granz hajógyári tanulók leventeoktatásáról	134
1933. július 12. A MÉMOSZ körlevele a munkabércsökkenésről, az építőmunkás mozgalom föllendítésének szükségszerűségéről	136
1933. július 20. A Ganz Villanygyár kizárt munkásainak határozata a bedó-rendszer bevezetése elleni harc továbbfolytatásáról	137
1933. augusztus 6. Az építőipari munkások gyűlésének határozata a munkanélküliségről és az ínségmunkáról	139
1934-1939. Készülődés az új háborúra
1934. május 30. Csendőrségi jelentés május elseje budapesti megünnepléséről	141
1934. június 4. A vasiparban dolgozó nők 1934. évi küldött közgyűlésének jegyzőkönyve	142
1934. december 4. A pápai rendőrkapitányság vezetőjének jelentése a Perutz gyári sztrájkról	143
1934. december 21. Csendőrségi jelentés a munkanélküliek éhségfelvonulásáról	145
1935. január 16. Rendőrségi jelentés a nyíregyházi ínségmunkások ellen indított akcióról	145
1935. január 22. Csendőrségi jelentés a Badacsonyi Bazaltbánya Rt. bányáiban dolgozó munkások helyzetéről	146
1935. január 31. Szabó Júlia kéri a székesfehérvári polgármestert, hogy juttassa munkához	148
1935. február 27. 1935. február 27-én tartott építőipari ankét határozai javaslata az építőipari munkások helyzetéről	150
1935. június 27. Az újpesti kerületi rendőrkapitányság vezetőjének jelentése az újpest asztalosmunkás sztrájkról	152
1935. július 5. Csendőrségi jelentés a pécsi "Sopiana" gépgyár munkásainak a kommunistákkal való szolidaritásáról	153
1935. július 27. Győr város főispánjának a város helyzetéről készített jelentéséből	154
1935. december 7. A csendőrség nyomozó osztályparancsokságának jelentése a budapesti Mechanikai Szövőgyár munkaviszonyairól	155
1936. január 25. Krizsák István állásnélküli asztalossegédnek a Goldberger Sámuel és Fiai Rt. céghez intézett álláskérelme	156
1936. március 30. Kiss Zsigmond munkanélküli álláskérelme Budai Goldberger Leóhoz	157
1936. április 30. Petracsek Lajos országgyűlési képviselő közbenjáró levele Budai Goldberger Leóhoz, Cseri Julianna álláshozjuttatása érdekében	158
1936. június 22. Braunász József gépész álláskérelme a Wolfner Bőrgyárhoz	159
1936. július 7. A székesfehérvári rendőrkapitányság vezetőjének a főispánhoz intézett jelentése az építőmunkások bérmozgalommal kapcsolatos gyűléséről	160
1936. szeptember 3. Csaplár József visszavételét kéri Wolfner Gyula és Társa Rt. újpesti bőrgyárába	163
1936. szeptember 24. A pestszenterzsébeti polgármesternek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjához intézett jelentése a helybeli munkanélküliek érdekében tett intézkedéséről	166
1936. november 13. A győri rendőrkapitányság vezetőjének jelentése a selyemfonodák bérlete munkásnőinek bérmozgalmáról	167
1937. A Magyarországi Építőipari Munkások Országos Szövetségének adatai arról, hogyan akadályozzák meg a hatóságok az építőmunkások szakszervezeti szervezkedését	168
1937. október 15. MÉMOSZ emlékirat a legkisebb munkabérekről hozott rendelet be nem tartásáról	171
1937. január 4. Az Országos Szociálpolitikai Intézet újpesti munkaközvetítőjének levele Magyar Pamutipari Rt. igazgató-főmérnökéhez Kiss József munkanélküli elhelyezése érdekében	173
1937. január 16. Szabó József munkanélküli az iparügyi miniszter közbenjárását kéri, hogy álláshoz jusson	174
1937. február. A Szakszervezeti Értesítő a minimális munkabérekről hozott rendelet általános hatástalanságáról	175
1937. február 12. Az Első Dunagőzhajózási Társaság Pécsi Szénbányája igazgatójának feljegyzése a béremelésről	177
1937. március 1. Győr főispánjának jelentése a győri munkások bérviszonyairól	178
1937. március 22. A székesfehérvári állomásfőnök jelentése a pályafenntartási munkások béréről	180
1937. április 2. Virág Antalné a Goldberger gyárban újraalkalmazását kéri	181
1937. május 26. A soproni iparfelügyelőnek az iparügyi miniszterhez intézet jelentése a Soproni Pamutipar Rt.-ben történt munkabeszüntetésekről	182
1937. június 21. Szviderszky István munkanélküli álláskérelme a Goldberger Sámuel és Fiai Rt-hoz	184
1937. augusztus 25. A Tatatóvárosi MÉMOSZ szervezet vezetőjének beszámolója az építőmunkások nyomoráról	186
1937. október 15. Özv. Hegedűs Istvánné alkalmazást kér a Magyar Pamutipar Rt-tól	187
1938. január 2. Szőcs Istvánnak a Goldberger Sámuel és Fiai Rt-hoz intézett álláskérvénye	188
1938. január 17. Özv. Koller Jánosné elhunyt férje, a gyár volt munksa után járadékot kér a Wolfner bőrgyártól	189
1938. március. A Szakszervezeti Értesítő a fizetéses szabadság bevezetéséről szóló rendelet tényleges hatályáról	190
1938. március 30. A csendőrség nyomozó osztályparancsnokságának jelentése a sümgei bazaltbánya munkásainak sztrájkjáról	191
1938. április 9. Rendőrségi jelentés a ruhaipari munkások helyzetéről és sztrájkhatározatáról	193
1938. május. A Szakszervezeti Értesítő a lakásviszonyokról	194
1938. június. A Szakszervezeti Értesítő az építőipari munkások helyzetéről	195
1938. október 20. Cukrászati dolgozók kérvénye az iparügyi miniszterhez	196
1938. november 23. A Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt. titkári hivatalának intézkedése a priuszlapos munkások elbocsátásáról	198
Tébner Jakab 71 éves korában nyugdíjba ment munkás kéri a Wolfner gyártól kegydíja felemelését	199
1938. december 19. Krizsik János, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt. segédmunkásának előleg kérelme	200
1939. február 15. Feljegyzés Mink Mátyás csepeli munkás részletre vásárolt varrógépe ügyében	202
1939. március 4. Wollner MIklós álláskeresése a Wolfner bőrgyárhoz	203
1939.- április 26. A belügyminiszter megtiltja május elseje megünneplését	204
Pintér István: A munkásosztály helyzete a második világháború alatt. 1939-1944	207
1939-1944. A háború évei
1939. szeptember 1. Gróf Teleki Pál miniszterelnök felhívása Magyarország népéhez a kivételes hatalom életbelépése alkalmából	223
1939. október 2. A Magyarországi Építőipari Munkások Szövetsége titkárának levele Paulheim és Weininger építőmesterekhez a pusztatényői építkezésen előforduló munkásparasztokról	225
1939. november 25. A Népszava közli Kurkó István sütőmunkás levelét a szakma dolgozóinak súlyos helyzetéről	226
1939. december 17. A Népszava közli a székesfehérvári Gerstenfeld-féle "cukorgyár" dolgozóina panaszos levelét az üzemben uralkodó tűrhetetlen állapotokról	228
1940. január 27. Losonc szervezett munkásai emlékiratban kérték a város polgármesterétől a munkaalkalmak teremtését és sérelmeik orvoslását	229
1940. január 29. A farkaslyuki és somsályi bányamunkások súlyos helyzetük megjavítása érdekében írt panaszoslevele az Iparügyi Miniszterhez	231
1940. január 31. A zirci építőmunkások kérvényükben 20%-os munkabéremelést és a 8 órás munkaidő bevezetését követelik az Iparügyi Minisztertől	233
1940. február 15. Az 5. sz. üzemi katonai parancs ismerteti a Budapesti Honvédtörvényszék három hadimunkás ügyében hozott súlyos ítéletét	235
1940. február. A főváros dolgozóinak memoranduma az Iparügyi Miniszterhez, amelyben az állandó fokozódó drágaság miatt a munkabérek sürgős rendezését kérik	236
1940. május 5. A Népszava beszámolója a kilakoltatásokról	239
1940. május 7. Az építőipari munkások szakszervezete a Magyar Tégla- és Agyagárugyárosok Országos Egyesületéhez intézett levelében kérte a téglagyári munkások panaszainak orvoslását	241
1940. május 16. Szakasits Antal, a Szakszervezeti Tanács titkára az üzemstatisztikai felvételek alapján foglalkozik a kis- és nagyipari üzemek egészségügyi helyzetével	244
1940. október 1. A rozsnyói rendőrkapitányság a Belügyminisztérium Közbiztonsági Osztályának küldött jelentésében a város zsír- és szalonnaellátásában mutatkozó súlyos zavarokra hívja fel a figelmet	246
1940. október 7. Vitéz Németh százados részletes jelentése a honvédség vezérkari főnökségéhez az országos bányászsztrájk lefolyásáról	247
1940. október 15. A honvédelmi miniszter a sztrájkoló munkásokhoz intézett - szigorú megtorlást kiláásba helyező - figyelmeztetésével akarja a sztrájkot letörni	249
1940. december 17. A pécsi hadiüzenet katonai parancsnk hirdetményben közli a bányamunkásokkal a bányák hadiüzemmé nyilvánításából származó követelményeket	250
1941. január 23. A Dávid és Kertész kazán- és gépgyár Rt. dolgozói az Igazgatósághoz intézett beadványukban nyolc pontban feltüntetett panaszaik orvoslását kérik	252
1941. március 14. A Népszavában közölt cikk 68 ifjúmunkás adatai alapján dolgozta fel a tanoncok és munkásifjak helyzetét	253
1941. június 11. A Népszava "Rendet kell teremteni a szűcsipar munkaidejében" című cikke a szűcsiparban uralkodó állapotokról, a rendkívül hosszú munkaidőről	256
1941. június 28. Debreceni kerületi csendrőparancsnokság körlevele valamennyi őrsparancsnokságának a baloldali politikai vezetők összeírása tárgyában	258
1941. augusztus 15. A Szakszervezeti Értesítő a textiliparban dolgozók helyzetéről	260
1941. november 24. Knol Ferencné segélykérelme a Goldberger Textilgyár Igazgatóságához	261
1942. január 3. Az újpesti faipari üzemek dolgozóinak helyzetéről, a bérekről, bánásmódról, munkatempóról számol be a Népszava	262
1942. március. A Jutagyár dolgozóinak egységes, szervezett fellépése a gyárvezetés munkabércsökkentő kísérletei ellen sikerrel járt	264
1942. március 15. Az illegális Szabad Nép munkáslevelet közöl az 1942. március 15-i Petőfi szobornál lezajlott antifasiszta, háborúellenes tüntetésről	266
1942. május 8. A Belügyminisztérium VII. res. osztálya körlevélben fordult a bányavidéki törvényhatóságok főispánjához a drágaság és a munkabér aránytalanságát tárgyaló munkásgyűlések megtiltása tárgyában	268
1942. május 8. A csendőrség nyomozó osztályparancsnokságának a baloldali mozgalmakról szóló értesítő jelentése beszámol a szociáldemokrata pártnapon elhangzott, a büntető munkásszázadokba behívott baloldali munkások sorsáról	269
1942. június 2. A Belügyminiszternek küldött bizalmas jelentés a Szociáldemokrata Párt június 2-i pártnapján felmerült panaszokról	270
1942. június 12. A farkaslyuki bányaüzem a túlórázást megtagadó munkások bevonultatását kéri a Bányaüzemi Személyzeti Parancsnokságtól	271
1942. június 21. A rendőrség bizalmi embereinek jelentése a Belügyminiszterhez a szervezett munkásság hangulatáról	272
1942. szeptember 14. A rendőrség diósgyőri kapitányságának vezetője tájékoztatja a Belügyminisztert a diósgyőri vas- és acélgyár "megbízhatatlan" nemzetiségi munkásainak eltávolítására folyamatba helyezett intézkedésekről	273
1942. október 6. Fekete Imre, Ganz Villamossági Gyár segédszerelőjének levele Kállay Miklósnéhoz	274
1942. november 5. Részlet a Kommunisták Magyarországi Pártjának 1942 őszén a magyarországi viszonyokról és a nemzetközi helyzetről szóló jelentéséből	276
1942. december 1. Részlet Kabók Lajos országgyűlési képviselőnek a parlamentben elhangzott felszólalásából	278
1942. december. Földi Zsigmondné hatgyerekes családanya segélytkérő levele a miniszterelnök feleségéhez	280
1942. december 27. Altmann Miklósné, budakeszi lakos levele a MÉMOSZ vezetőségéhez férje bevonulása következtében előállott súlyos helyzetéről	281
1943. február 9. A honvédelmi miniszter tájékoztatja a minisztertanácsot a 2. magyar hadsereg voronyezsi katasztrófájáról	282
1943. február 24. A farkaslyuki bányatelep vezetőségének levele a bányaigazgatósághoz a bányászok rossz élelmezéséről	284
1943. február 27. A herzsabányai bányamunkások levele a belügyminiszterhez sérelmeik orvoslása tárgyában	285
1943. március 26. A marosvásárhelyi X. Csendőrkerületi parancsnokság jelentése a belügyminiszterhez a szentkeresztbányai vasgyár munkavezetőinek magatartásáról és a közellátásról	287
1943. április 5. A pápai Perutz-gyár egyik alkalmazottjának levele a munkásság helyzetéről, magatartásának radikalizálódásáról	288
1943. április 7. Győr megye főispánja a belügyminiszterhez a győri munkásság elégedetlensége tárgyában	291
1943. április 16. Fejér megye főispánjának jelentése a miniszterelnöknek a harctéri események hatásáról és a "cserekereskedelem" növekedéséről	292
1943. május 18. Balázs Károly, a keleti fronton nyomorékká vált honvéd, munkát kérő levele a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű igazgatójához	293
1943. május 21. A Belügyminisztérium Közbiztonsági Osztályának vezetője tájékoztatja a belügyminisztert a három szolnoki fűrésztelep munkásainak sztrájkjáról	294
1943. június 7. Borsod megye főispánja levele a belügyminiszterhez a diósgyőri vasgyárak munkásainak elkeveredéséről	295
1943. június 9. A csendőrség felsőbányai kapitányságának jelentése a bányászok élvezhetetlen lisztellátásáról	297
1943. július 9. A rendőrség diósgyőri kapitánysága vezetője ismételten figyelmezteti a belügyminisztert a vasgyárban uralkodó állapotokra	298
1943. július 21. A csendőrség központi nyomozóparancsnokságának jelentése az árakat és béreket szabályozó kormányrendelet hatásáról	302
1943. augusztus 19. A Weiss Manfréd Acél- és Fémművek R.T. munkaerő-szükségletét honvédelmi munkára való igénybevétel útján biztosítják	304
1943. szeptember 20. A Telefongyár dolgozói béremelést és a jövedelmi adó megszüntetését kérik a gyár igazgatóságától	305
1943. október 1. Jelentés a csepeli gyár munkásainak sztrájkjáról	307
1943. november 16. A Minisztertanács határozata a háborúellenes mozgalmakban résztvevő munkások frontraküldéséről	307
1943. december. Gilaba Jánosné segélykérelme a Goldberger gyár igazgatóságához	309
1944. március 16. Az ózdi Vas- és Acélgyár igazgatósága a műszakmulasztások megakadályozására szigorú pénzbírsággal és élelmiszermegvonással járó büntető rendszabályokat léptetett életbe	310
1944. április. A Békepárt röpirata a szakszervezetek megvédése és illegális harci szervezetek megteremtésére mozgósítja a dolgozókat	311
1944. április 8. A Honvédelmi Minisztérium körlevele szigorú megtorlást helyez kilátásba mindazokkal szemben, akik a bombázás után munkahelyeiket elhagyják és nem hajlandók oda visszatérni	313
1944. április 18. Győri munkás levele a Vasas szakszervezet vezetőségének a vagongyárat ért angol-amerikai bombázás súlyos emberveszteségeiről	314
1944. nyara. A csepeli Weiss Manfréd gyár dolgozóinak panasza az alacsony bérek, rossz élelmezés, ellátás munkafeltételek miatt	315
1944. július 3. Hadügyminiszteri körrendelet a hadiüzemek büntető munkásszállásainak felállításáról	320
1944. július 27. A Weiss Manfréd gyárat 1944. június 27-én ért bombatámadásról kárjelentés	321
1944. augusztus 30. A pécsi csendőrkerületi parancsnokság jelentése a bányamunkások nyomott hangulatáról és rossz ellátásáról	322
1944. október 6. Kabók Lajos képviselő levele a honvédelmi miniszterhez a munkaszolgálatra bevonultatott munkásokkal való embertelen bánásmód ügyében	324
1944. november 9. A hadiüzenet személyzet parancsnokok megbeszélésén a "rendbontók, szabotálók, munkakerülők" ellen hozott határozat	326
1944. november 11. A csepeli alosztályparancsnok javaslata a páncélgránát termelését szabotálók ellen	327
1944. november 24. Az 1944. november 24-én megtartott kiürítési értekezletről felvett jegyzőkönyv	328
1944. december. Az illegális Szabad Nép üzemi ellenállási bizottságok és védőrség alakítására hívja fel a munkásokat	329
1944. december 4. Csepel megtagadta a kiürítési parancs teljesítését	330
1944. december 9 .A honvédvezérkar főnöksége karhatalmat akar igénybe venni a kiürítési parancs teljesítését megtagadó miskolci és ózdi munkássággal szemben	332
Tájékoztató a szövegközlés szempontjairól	333
Rövidítések	335
A felhasznált irodalom jegyzéke	336
Felhasznált sajtóanyag	336