| Előszó | 3 |
| A részvétel fogalma | 7 |
| A munkaadók-munkavállalók részvételének értelmezése | 7 |
| Az üzemi és a vállalati részvétel kérdése | 14 |
| A népgazdasági szintű részvétel problémája | 15 |
| A népgazdasági szintű munkásrészvétel időszerűsége | 19 |
| A munkáltatók viszonya a dolgozók részvételéhez | 23 |
| Az "intézményesített osztályharc" eredete és értelmezése | 27 |
| A koncentrált (összehangolt) akciók eredete és mai értelmezése | 33 |
| A kormány, a szakszervezet és a munkaadók részvétele a koncentrált (összehangolt) akciókban | 37 |
| A koncentrált (összehangolt) akciók korlátai | 39 |
| A munkaadók, munkavállalók részvétele a közigazgatásban | 40 |
| A szakszervezetek és az állam kapcsolatának alkotmányjogi vitája | 43 |
| Az állam és a szakszervezeti részvétel a munka humanizációjában | 47 |
| A munkavállalók részvétele a humanizációs programban | 50 |
| Az EGK országok részvétele a humanizációs programban | 52 |
| A tudomány korlátai a munka világának humanizációjában | 55 |
| A részvétel előtörténetéhez | 59 |
| Az első reformelképzelések (1848-49). A munkás- és üzemi bizottságok megalakulása | 59 |
| A részvétel helyzete az első világháború éveiben és az 1918-as forradalomban | 68 |
| A részvételi formák kialakulása a weimari köztársaságban | 81 |
| A szakszervezeti mozgalom elképzelései a gazdaság demokratizálására a weimari köztársaságban | 97 |
| Politikai és gazdasági reformok a szakszervezeti mozgalom stratégiájában | 103 |
| Az önigazgatási testületek és a szakszervezetek stratégiája | 106 |
| Az érdekképviseleti rendszer szétzúzása a harmadik birodalomban. A szakszervezeti ellenállás formái 1933-1945 között | 119 |
| A gazdasági és politikai fejlődés fő vonásai megszállási övezetekben. Az NSZK létrehozása | 125 |
| A szakszervezeti mozgalom újjáalakulása Németország nyugati megszállási övezeteiben. A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) létrejötte és programja | 130 |
| Az NSZK részvételi rendszerének fejlődése a második világháborútól napjainkig | 135 |
| Az első részvételi intézmények kialakulása a második világháború után | 135 |
| Az 1951-es Részvételi Törvény | 144 |
| A felügyelő tanács fontosabb funkciói | 145 |
| A munkaügyi igazgatói státus | 146 |
| Az első részvételi törvények módosítása | 149 |
| Az 1952-es Vállalati Törvény | 153 |
| Az 1972-es Vállalati törvény és az elfogadását megelőző társadalmi-politikai viszonyok | 156 |
| Az ifjúsági képviselet és az üzemi tanácsok | 159 |
| Az üzemi tanácsok részvételi jogainak típusai az 1972-es Vállalati Törvény szerint | 161 |
| Az üzemi tanács döntési-részvételi jogköre | 161 |
| Az üzemi tanács információs és tanácskozási jogai | 162 |
| Az 1976-os Részvételi Törvény és az elfogadását megelőző társadalmi-politikai viszonyok | 163 |
| Érdekkonfliktusok a részvételi és a politikai szervezetekben | 176 |
| A Mannesmann-botrány 1980-ban | 182 |
| Törekvések a szakszervezeti érdekegyeztetés központosítására | 185 |
| Utószó | 191 |
Folytatás Microsoft-tal