1.072.878

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849-1867

Iratok

Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 534 oldal
Sorozatcím: A Magyar Országos Levéltár kiadványai
Kötetszám: 6
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 18 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés5
Rövidítések jegyzéke15
Iratok17
Forradalom után (1849. március - 1853. február)
Helyzet és hangulat
1849. november 8. - Pest. Báró Geringer Károly, Magyarország polgári ügyekben teljhatalmú császári biztosának első jelentése Bach belügyminiszterhez az országban tapasztalható hangulatról19
1849. december 2. - Szombathely. Vas megye főnökének jelentése a soproni kerületi főispánhoz a megyéjebeli közhangulatról20
1849. december 20. - Ungvár. Villecz Ignác, az ungvári kerület főispánjának jelentése Geringerhez a nép hangulatáról20
1849. december 29. - Székesfehérvár. Dőry Gábor főispán jelentése Geringerhez a székesfehérvári kerületben tapasztalható közhangulatról21
1850. január 22. - Pest. A 3. hadseregparancsnokság átirata Geringerhez a hivatalnokok önkényeskedéseiről22
1850. január 31. - Pécs. Baranya megye főnökének jelentése Augusz Antal tolnai kerületi főispánhoz a nép hangulatáról22
1850. április 2. - Pest. Geringer jelentése Bach belügyminiszterhez az előző havi néphangulatról, különösen a birtokelkülönítések sürgősségéről23
1850. május 7. - Kassa. Swieceny Frigyes kassai ker. miniszteri biztos és Bordolo altábornagy, kassai ker. katonai parancsnok közös jelentése Geringerhez Zemplén megyében tett hivatalos útjuk befejezése után24
1850. augusztus 10. - Debrecen. Uray Bálintnak, a debreceni kerület főispánjának jelentése Geringerhez a közhangulatról26
1850. augusztus 28. - Nagykálló. Északszabolcs megye főnökének jelentése Uray Bálint debreceni ker. főispánhoz az igazgatása alatt álló megye társadalmának osztálytagozódásáról s az egyes osztályoknak a forradalmi mozgalomhoz való viszonyáról26
1850. szeptember 5. - Kassa. A kassai katonai kerület parancsnokának jelentése a hadseregparancsnoksághoz az általános helyzetről, különösen a majorsági zsellérek ellenállásáról27
1850. október 30. - Kecskemét. Pest-Solt megye főnökének jelentése Koller Ferenc pesti miniszteri biztoshoz a csendőrség önkényeskedéséről28
1850. november 6. - Esztergom. A megyefőnök jelenti Koller miniszteri biztosnak, hogy a proletariátus még mindig a forradalmi eszmékért lelkesedik28
1850. november 18. - Székesfehérvár. Petheö Jánosnak, Fejér megye főnökének jelentése Koller miniszteri biztoshoz a nép hangulatáról, különösen az adóterhek miatti elkeseredéséről29
Munkásmozgalmak
1849. szeptember. A maluzsinai rézmunkások bérmozgalma30
1849. december 27. - Pest. Pest város tanácsának fölterjesztése Szentiványi Vince pesti ker. főispánhoz a kézműveslegények munkaidejének szabályozásáról32
A bányászok kéthetenkénti bérfizetésének eltörlése33
1850. március 27. - Pest. Koller Ferenc miniszteri biztos jelentése a katonai kerületi parancsnokságnak, amelyben ellenzi egy hazai munkás svájci tartózkodási engedélyének meghosszabbítását34
1850. május 17. - 1851. november 9. - Bécs. Bach Sándor belügyminiszter rendeletei Geringerhez szocialista munkások szemmeltartásáról36
1850. május 20. - Rónaszék. A rónaszéki bányászok Máramaros megye kormánybiztosától a közmunka és rendkívüli adókötelezettség alóli felmentésüket, vagy munkabérük felemelését kérik37
1850. május 27. - Pest. Pest megye főnökének jelentése Koller miniszteri biztoshoz a napszámbérek szabályozásáról a gödöllői járásban38
1850. június - 1852. július. Külföldi szocialista sajtótermékek terjesztésének meggátlása39
1850. augusztus - 1851. február. A munkások egyesületeinek üldözése41
1850. október 20-21. - Óbuda. Az óbudai városi alkapitányság jegyzőkönyve a hajógyári vasmunkások kihallgatásáról a köztük történt "összeesküvés" tárgyában45
1850. november - 1851. augusztus. Az egyletek fölötti állami ellenőrzés megszigorítása48
1851. március 22. - Sopron. A soproni városi kapitányság jelentése a kerületi főispánhoz a brennbergi bányászok munkamegtagadásáról50
1851. május-július. Az oravicai vasúti munkások mozgalmai51
1851. június - 1852. szeptember. Kísérletek munkás-segélyegyletek alakítására54
1851. július 3-4. - Pest. Protmann pestbudai városkapitány jelentései a helytartósághoz a terézvárosi dohánygyári munkásnők sztrájkjáról56
1851. augusztus 25. - Sopron. A soproni rendőrigazgatóság napijelentése a helytartóságnak egy izgató munkás letartóztatásától57
1851. szeptember-november. A cséplőtársulatok feloszlatása57
1851. október-december. A váci "kapás céh" felélesztésének meggátlása59
1851. december - 1852. január. A budai kartonnyomók segélyegyletének megalakulása60
1852. február-október. A selmeci bányászlázadás62
1852. március-október. Szocialisták elleni perek68
1852. április-augusztus. A félegyházi vasúti munkások mozgalmai72
1852. július - 1853. április. A pesti nyomdászegylet feloszlatása74
1852. október 25. - Balassagyarmat. Nógrád megye főnökének jelentése a helytartósághoz a cselédek megrendszabályozásáról77
Parasztmozgalmak
1849. március 20. - Sopron. Rohonczy Ignác királyi biztos hirdetménye: "Rendelet Sopron és Vas megye lakosai számára"78
1849. március - 1850. január. Mozgalmak Vas megyében80
1849. július 5. - 1850. március. Mozgalmak Nyitra és Trencsén megyékben88
1849. szeptember 12-21. Zemplén megyei községek legelőfoglalása93
1849. szeptember 27-30. Mozgalmak Sopron megyében95
1849. október - 1852. március. Mozgalmak Arad megyében98
1849. november 23. - Szeged. Gaál Ede ker. főispán jelentése Geringernek a Békés megyei földfoglalások elleni eljárásáról100
1849. december 31. - Lőcse. Péchy Imre, a szepesi kerület főispánja jelenti Geringernek, hogy intézkedéseket tett a "törvénytelen" paraszti foglalások megtorlására102
1850. január-július. Mozgalmak az ungvári kerületben102
1850. február-március. Mozgalmak Zala megyében104
1850. március - 1851. augusztus. Túróc megyei községek mozgalmai108
1850. július 31. - Buda. Papp Gábor, a Geringer által felállított ideiglenes úrbéri és adóügyi bizottmány elnökének előadói votuma a földesúri szolgáltatásokat megtagadó több szabolcsmegyei község ügyében113
1850. szeptember - 1851. augusztus. A szentmihályi parasztlázadás115
1850. október 8. - Sátoraljaújhely. Kapy István, Zemplén megye főnöke jelenti a kassai katonai terület miniszteri biztosának, hogy sikerült a majorsági telekesek és zsellérek, meg a Sárospataktól szőlőket bérlő községek ellenállását megtörnie128
1850. október 13. - Glogovácz. Kaba György h. szolgabíró jelenti Arad megye főnökének, hogy Újpanát lakosai kizárták a földesurat a községi legelőről130
1850. október-november. A neszmélyi ellenszegülés131
1850. december 25. - Nagykálló. Bay Ferenc, Északszabolcs megye főnöke jelentése Uray Bálint debreceni ker. főispánnak, az ibronyiak földosztási terveiről135
1850. december 29. - Mándok. Gróf Forgách Lajos földbirtokos levele Bay Ferenchez, Északszabolcs megye főnökéhez a parasztok harcáról a földesúri előjogok ellen135
1851. február-április. Trencsén és Nyitra megyei községek harca az erdők birtokáért137
1851. február - 1852. április. Az ellenszegülő bánkúti dohánykertészek kitelepítése138
1851. május-szeptember. A gyöngyösi szőlősgazdák ellenszegülése143
1851. május 13. - Nagyvárad. A ker. kormányzat jelenti Geringernek, hogy a Szatmár megyei Ricse község lakosai a birtokszabályozás végrehajtása után régi földjeiket erőszakkal visszafoglalták144
1852. január 31. - Pozsony. Attems pozsonyi ker. főispán jelentése Albrecht főherceghez a bordézsma megtagadási esetekről és az ezekben követett eljárásról146
1852. március 16. - Sátoraljaújhely. Zemplén megye főnökének jelentése a ker. kormányzathoz az Isztáncs községben történt nyugtalanságok elfojtásáról147
1852. június 7. - Pest. Báró Sina György bepanaszolja a pestmegyei Dány községet Augusz Antal pesti ker. főispánnál birtokháborítás és jogbitorlás miatt149
1852. június 19. - Sátoraljaújhely. Kapy István, Zemplén megye főnöke jelenti a kassai ker. kormányzatnak, hogy a csáklyói parasztok kontraktuális földjeik után a robotot megtagadták150
1852. december 16. - Pest. Kapy Ede, Pest-Pilis megye főnökének jelentése Augusz Antal ker. főispánhoz a tinnyei zsellérek ellenszegüléséről152
1852. december 31. - Kassa. Az 5. csendőrezred parancsnokságának jelentése a kormányzósághoz a kassai kerület úrbéri viszonyairól152
A Bach-korszak "csendes évei" (1853. február - 1859. május)
Helyzet és hangulat
1853. február 20. - Pest. Protmann rendőrigazgató jelentése a kormányzóságnak a Libényi-féle merénylet hatásáról a főváros közönségének hangulatára157
1853. április 30. - Kassa. Az 5. csendőrezred parancsnokság jelentése a kormányzóságnak az északi megyékben pusztító ínségről és a lakosság elvándorlásáról158
1853. május 30. - Sárköz. Br. Vécsey Miklós kamarás, Szatmár megyei földbirtokos levele Albrecht főherceghez az északkeleti megyékben készülőben levő kommunisztikus jellegű paraszti mozgalomról159
1854. február 5. - Pozsony. A katonai ker. parancsnokság jelentése a kormányzóságnak a krimi háborúval kapcsolatos izgatottságról, az úrbéri pátens hatásáról és az általános elszegényedésről160
1854. április 6. - Pozsony. A katonai ker. parancsnokság jelentése a kormányzóságnak a munkásosztály növekvő nyomoráról és a parasztoknak a földesurak követelései miatti nyugtalanságáról161
1854. augusztus 20. - Bécs. A bécsi katonai kormányzóság megküldi a magyarországi kormányzóságnak a Libényi János társai ellen hozott haditörvényszéki ítélet másolatát163
1854. december 31. - Sopron. A rendőrigazgatóság jelentése a kormányzóságnak a közbiztonság hiányáról, különösen Zalában és Somogyban164
1856. május 31. - Nagyvárad. A helytartósági osztály elnöksége jelenti a kormányzóságnak, hogy a szalontai járásban csak fegyveres erővel lehet a kihágásoknak gátat vetni165
1857. november 13. - Buda. A kormányzóság javaslatot kér a helytartósági osztályoktól kényszer-dologházak felállítására, hogy a közbiztonságot helyreállítsa165
1858. január 20. - Pest. A rendőrigazgatóság jelentése a kormányzósághoz a francia császár elleni merénylettel kapcsolatos közhangulatról166
1858. április 3. - Sopron. Ambrózy Lajos báró, a soproni helytartósági osztály vezetője jelenti a kormányzóságnak, hogy a nemesség fél a forradalomtól, az alsóbb néposztályok viszont fogékonyak a szocialista tanok iránt167
Munkásmozgalmak
1853. február-április. Intézkedések a Libényi-merénylet után a selmeci bányavidék munkásai újabb lázadásának megelőzésére169
1853. április - 1855. január. Szekták terjedésének meggátlása174
1853. december - 1854. június. A cipészlegények "tallér"-egyleteinek feloszlatása177
1854. február 17. - Esztergom. Scitovszky János hercegprímás bejelenti a budai helytartósági osztálynak, hogy Pesten legényegyletet szándékozik alapítani181
A selmeci bányászok kéthetenkénti bérfizetésének újbóli bevezetése183
1854. június 11. - Buda. Albrecht főherceg, katonai és polgári kormányzó rendelete az egyletek gyűléseinek bejelentési kötelezettségéről185
1855. január 23. - Buda. A kormányzóság elrendeli a budai helytartósági osztálynak a pesti temetkezési egyletek számának csökkentését185
1855. augusztus 24. - Versec. Jegyzőkönyv Jäger István volt üvegeslegény hamburgi munkásképzőegyleti tagságáról, az egylet céljáról, működéséről és hazai hatásáról186
1856. április 12. - Buda. A pestbudai közigazgatási kerületben az 1855. évben fennállott munkásegyletek jegyzéke. (Kivonat a budai helytartósági osztály által a magánegyletekről készített kimutatásból.)187
1856. augusztus 10. - Buda. A kormányzóság rendelete a budai helytartósági osztályhoz a kommunista propaganda meggátlásáról és a munkások szemmel tartásáról188
1856. augusztus 26. - Pest. Protmann pestbudai rendőrigazgató javasolja a helytartósági osztály elnökségének, hogy a pesti pincérek egyletének további működését ne engedélyezze189
1857. február-április. A vasúti munkások egyletalakításának megakadályozása190
1857. május - 1858. április. A pesti kőműveslegények egyletének megrendszabályozása192
1857. június-augusztus. Az újmoldovai bányászok bérmozgalma196
1857. július-október. Az óbudai hajógyári munkások egyleteinek megrendszabályozása199
1857. augusztus - 1858. augusztus. A kalaposlegények mozgalmainak felderítése201
1857. október 25. - Oravica. A steierlaki bányászok földjeinek kisajátítása tárgyában felvett jegyzőkönyv209
1857. december 14. - Pest. Protmann pestbudai rendőrigazgató jelentése a helytartósági osztályhoz a pestbudai nyomdászok egyletalakítási szándékáról212
1857. december 29. - Buda. Buda sz. kir. város tanácsának fölterjesztése a helytartósági osztályhoz az ácslegények egyletalakítási szándékáról213
1858. február 27. - Oravica. Neubauer Ferenc bányakapitány jelentése Coronini altábornagynak a Szerb Vajdaság és Temesvári Bánát kormányzójának az államvasút társaság és a bányászok közötti viszályokról213
1859. február 27. - Bogsán. Pascu Fülöp járási főnök jelentése a lugosi kerületi főnöknek a bányavidéken a községi választások alkalmával szerzett tapasztalatairól217
Parasztmozgalmak
1853. október-december. Gyöngyösy Imre ügyvéd működése a parasztság érdekében Zemplén és Ung megyében219
1854. január - 1860. augusztus. Az erdőhorváti irtványosok ellenszegülése221
1854. május-július. A ruszin parasztság megfélemlítése224
1854. június 18. - Sajószentpéter. Farkas Károly szolgabíró jelentése Borsod megye főnökéhez az erdő és legelő miatt pereskedő Mályinka és Tapolcsány községekben történt zendülésről227
1854. szeptember 28. - Újvidék. A kerületi hatóság jelentése a temesvári helytartóságnak a krusedoli zsellérek tizedmegtagadási mozgalmáról228
1856. július 3. - Sopron. A 19. csendőrezred eseményjelentése a Baranya megyei Bolmány községben a tagosításkor történt zendülésről229
1858. augusztus-szeptember. A kráskaiak ellenszegülése a tagosításkor231
1858. augusztus 28. - Kassa. A helytartósági osztály jelentése a kormányzóságnak a somosi zsellérek ellenszegüléséről232
1858. szeptember 6. - Pozsony. A helytartósági osztály jelentése a kormányzósághoz a tyerhovai parasztok legelő- és erdőfoglalásáról233
1858. november - 1859. október. Földosztó törekvények Békés és Bihar vármegyékben234
1859. március-április. - Pozsony. A helytartósági osztály jelentései a kormányzósághoz a Komárom megyei Guta községben a prímási uradalommal való birtokviszony rendezése kapcsán kitört nyugtalanságokról235
1859. április-május. A nagysallóiak ellenszegülése a legelőelkülönzéssel és tagosítással szemben237
A rendszer bukása (1859. május - 1860. október 20.)
Helyzet és hangulat
1859. május 19. - Pozsony. Gróf Attems Henrik, a pozsonyi helytartósági osztály vezetőjének jelentése gróf Haller Ferenchez, a kormányzó helyetteséhez, a nép hangulatáról, s az Orosz- és Franciaország iránt mutatkozó rokonszenvről243
1859. május 24. - Szeged. Schimmelpfennig őrnagy, a 46. gyalogezred pótzászlóaljának parancsnoka jelenti gróf Haller Ferencnek, a kormányzó adlátusának, hogy az újoncok közül többen megszöktek244
1859. május 31. - Buda. Cseh Ede, a budai helytartósági osztály vezetőjének jelentése a kormányzósághoz a nép hangulatáról és a nemesség forradalomtól való félelméről245
1859. június 30. - Pozsony. Podolsky rendőrfőnök jelentése a bécsi legfőbb rendőrhatóságnak a közhangulatról, s különösen a bányászok elégedetlenségéről246
1859. július 1. - Szatmár. Beke hadnagy, a szatmári önkéntes huszárokat toborzó részleg parancsnoka jelenti az orsz. hadifőparancsnokságnak, hogy Nagybányán a toborzás alkalmával összeütközés történt a lakosság és a katonák között247
1859. szeptember 3. - Pest. Protmann pesti rendőrfőnök felterjeszti a kormányzóságnak a politikai szempontból legveszélyesebb egyének jegyzékét, akikről feltehető, hogy egy esetleges forradalmi megmozdulásban tevékenyen közreműködnének248
1860. január-július. Forradalmi röpiratok250
1860. július 13. - Buda. Benedek táborszernagy felterjeszti a rendőrminiszterhez a megyefőnökök és rendőrigazgatók jelentéseit az 1860. év második negyedében tapasztalt közhangulatról256
1860. augusztus 24. - Buda. A budai országos törvényszék Táncsics Mihály perének főtárgyalása alkalmából a helytartóságtól biztonsági intézkedések megtételét kéri257
1860. szeptember 22. - Zalaegerszeg. Wolff pénzügyőri biztos jelentése a nagykanizsai ker. pénzügyigazgatónak a kormányellenes forradalmi hangulatról258
Munkásmozgalmak
1859. június 7. - Pest. Protmann rendőrigazgató jelenti a budai helytartósági osztálynak, hogy a pesti munkások dalárdát szándékoznak alakítani261
1859. november - 1860. március. A steierlaki bányászok mozgalmai263
1860. március 22. - Pest. A 6. csendőrezred jelentése a főkormányzóságnak a szegedi tiszai gátépítésnél dolgozó munkások tüntetéséről271
1860. július 24. - Pest. Protmann rendőrigazgató jelentése a helytartóság elnökségéhez a pesti utcai tüntetésekről1271
1860. augusztus 21. - Pest. Worafka rendőrtanácsos jelentése a helytartóság elnökségéhez a szentistvánnapi tüntetésekről273
1860. október 3. - Pest. Worafka rendőrtanácsos javasolja a helytartóság elnökségének, hogy a függetlenségi tüntetések miatt elfogottakat katonai büntetőszázadokba osszák be274
Parasztmozgalmak
1859. május 17. - Gyula. Békés-Csanád megye h. főnöke jelenti a nagyváradi helytartósági osztály elnökségének, hogy a vésztői lakosok elfoglalták az uradalmi legelőt275
1859. június 17-29. Egri kapások tüntetése276
1859. augusztus 14. - Sopron. A helytartósági osztály jelenti a főkormányzóságnak, hogy a Tolna megyei Pálfa lakossága ellenszegült a tagosítás végrehajtásának278
1860. május-június. A magyargyepesi ellenszegülések279
1860. július-augusztus. Az adómegtagadás terjedése281
1860. szeptember 5-7. A leányvári zendülés284
Kelet nélkül. Pechmann Ede ezredes, kataszteri előadó jelentése a bécsi földkataszteri főigazgatóságnak a magyar- és horvátországi földmérési munkák felülvizsgálata kapcsán tapasztalt visszaélésekről285
Az autonóm korszak (1860. október 20. - 1861. november 15.)
Helyzet és hangulat
1860. október 23-30. - Pest. Worafka rendőrtanácsos jelentései Benedek táborszernagynak az októberi diploma fogadtatásáról és a pesti utcai tüntetésekről291
1860. november 15. - Esztergom. Bartalos Mátyás esztergomi lakos levele a 32. gyalogezredben szolgáló József fiához, az olasz hadszíntérre, a hazai forradalmi hangulatról294
1860. november 20. - Kassa. Marx Vilmos kassai rendőrigazgató jelentése a helytartótanács elnökségének a forradalmi hangulat erősödéséről és a megyék szervezésével kapcsolatos tüntetésekről294
1860. december 13. - Nagyszombat. A szolgabírósi hivatal jelenti a megyei hatóságnak, hogy Szereden nagy az izgatottság a birtoktalanok körében és a kétfejű sasokat bemocskolták296
1860. december 29. - Újbánya. Mitschka Ernő cs. kir. szolgabíró védelmet kér a lévai katonai parancsnokságtól a fellázadt lakosság ellen296
1861. április 6. - Nagyvárad. A rendőrigazgatóség jelentése a helytartótanács elnökségéhez a nép hangulatáról az év első negyedében298
1861. május 18. - Buda. Az országos hadifőparancsnokság átirata a helytartótanács elnökségéhez a győri katonai fogház megtámadásával kapcsolatban299
1861. június 30. - Pozsony. A rendőrigazgatóság jelentése a helytartótanács elnökségéhez a nép hangulatáról az év második negyedében299
1861. június 30. - Eperjes. A rendőrbiztosság jelentése a kassai rendőrigazgatóságnak a nép hangulatáról az év második negyedében300
1861. október 7. - Kassa. Wagner rendőrigazgató jelentése a helytartótanács elnökségéhez a lakosság hangulatáról a harmadik negyedévben301
1861. november 2. - Kaposvár. A kaposvári katonai állomásparancsnokság jelentése az országos hadifőparancsnoksághoz a nép között folyó forradalmi agitációról302
A munkásság mozgalmai
1860. november 28. - Nagyvárad. Maschek nagyváradi rendőrigazgató javasolja a helytartótanács elnökségének, hogy a forradalmi vezérek mellett tüntető kézműveseket sorozzák be katonának303
1860. december 2-31. - Pest. Worafka rendőrtanácsos jelentései a helytatótanács elnökségéhez a pesti munkásság abszolutizmusellenes tüntetéseiről304
Március tizenötödike305
1861. április - 1862. május. A pesti nyomdászegylet működésének engedélyezése306
1861. október 17. - Pest. Worafka rendőrfőnök jelentése a rendőrminisztériumhoz a Kapy főispáni helytartó elleni tüntetésről310
Parasztmozgalmak
1860. november - 1861. február. Községi mozgalmak a nagykún kerületben311
1860. november - 1861. július. Adómegtagadási mozgalmak315
1860. november 30. - Debrecen. A megyefőnök távirata a tárnokmesterhez az ottani községi mozgalmakról322
1860. december 3. - Nagyvárad. Az orsz. pénzügyigazgatóság nagyváradi osztályának főnöke a pénzügyi szervek elleni tüntetések meggátlását kéri a helytartótanácstól323
1860. december - 1861. január. A nagykőrösi néplázadás324
1860. december 7. - Vác. A 6/1. csendőrszázad első szakaszparancsnoksága jelenti az ezredparancsnokságnak, hogy Szilágy községben a parasztok fellázadtak az elöljáróság ellen327
1860. december 27. - Oroszlány. Tóth Sándor jegyző és Stuba István bíró jelenti a tatai szolgabírói hivatalnak, hogy a nép fellázadt, segítséget kérnek328
1861. február 4. - Veszprém. Fiáth Ferenc főispán jelenti a tárnokmesternek, hogy a városban tüntetés történt a pénzügyőri biztos ellen329
1861. február 13. - Kalocsa. Partisch csendőrőrnagy jelenti századparancsnokságának Pestre, hogy Öregcsertőn összeütközés történt a lakosság és a csendőrök között330
1861. február 26. - Kiskunhalas. Flórián százados, katonai állomásparancsnok jelentése az orsz. hadifőparancsnokságnak a halasi néplázadásról330
1861. március-augusztus. Az ibrányiak ellenszegülése331
1861. június 23. Hajdúböszörmény. Sillye Gábor hajdukerületi főkapitány jelenti a tárnokmesternek, hogy a kerület közgyűlése a dohány szabad termesztését megengedte336
1861. szeptember-november. Ellenszegülések a németújvári járásban337
1861. október 26. - Nagyvárad. Gróf Haller Sándor, Bihar megye főispánjának jelentése gróf Forgách Antal kancellárhoz a korbesti lázadásról343
A provizórium kora (1861. november 15. - 1866. május)
Helyzet és hangulat
1861. november 8. - Pest. Worafka rendőrtanácsos jelentése a helytartótanács elnökségének gróf Pálffy Móric altábornagy magyarországi helytartóvá történt kinevezésének és a katonai törvényszékek felállításának a közvéleményre tett hatásáról349
1861. december 2. - Debrecen. Martinek József rendőrségi írnok jelentése hivatali főnökének a Szabolcs megyében tapasztalt politikai mozgalmakról és közhangulatról350
1861. december 16. - Buda. Coronini táborszernagy megküldi gróf Pálffy Móric helytartónak a november hóban katonai bíróságok előtt polgári személyek ellen folytatott vizsgálatok kimutatását351
1862. január 3. - Sopron. Cihlarz rendőrigazgató jelentése a helytartóhoz az elmúlt évnegyedben észlelt politikai közhangulatról351
1863. január 22. - Buda. Gróf Pálffy Móric helytartó elrendeli a megyei és kerületi kormányzóknak, hogy a népnek főképpen a közjogi kérdések megoldása iránti hangulatáról tegyenek jelentést354
Munkásmozgalmak
1861. december - 1862. március. Megyék és városok kimutatásai a területükön létező egyletekről359
1862. november - 1864. január. Az óbudai hajógyári munkások segélyegyleteinek engedélyezése364
1862. december 5. - Lugos. Krassó megye főispáni helytartója felterjeszti a helytartótanácshoz a resicabányai munkások segélyegyletének alapszabályait365
1863. június 11. - Szeged. Csongrád megye főispáni helytartója ínség közmunkák indítását javasolja Pálffy Móricnak366
1863. június 20. - Bécs. Gr. Forgách Antal magyar udvari kancellár közli Privitzer Istvánnal, a magyar helytartótanács vezetőjével, hogy Pesten a munkások egyleteket szándékoznak alakítani368
1863. július-december. Földmunkások mozgalmai Békés megyében370
1863. augusztus 3. Nagybecskerek. Torontál megye főispáni helytartója a helytartótanácstól a fizetett közmunkák azonnali megindítását kéri megyéjében373
1863. augusztus - 1864. október. A soproni pincérek segélyegyletének alapszabály-módosítása374
1864. március 31. - Balassagyarmat. Gróf Dessewffy Károly, Nógrád megye kir. biztosának jelentése Pálffy Móric helytartóhoz három kézművesinas elfogásáról, akik a lengyel forradalomhoz akartak csatlakozni376
1864. július 15. - Pest. A 6. csendőrezred parancsnokság jelentése a helytartótanács elnökségének a fegyverneki aratósztrájkról377
1864. július 16. - Buda. A helytartótanács felterjesztése az uralkodóhoz "a Magyarországban fennálló egyletek tevékenysége s a közönségrei hatása ügyében"377
1864. július-szeptember. Kísérlet a budai kőműves és kőfaragó legények segélyegyletének megalakítására382
1865. március-június. Kísérletek aradi munkás-önképzőegylet alakítására383
1866. január 8. - Pest. Ságody Sándor alpolgármester felterjeszti a pestbudai könyvnyomdászok önképző egyletének alapszabályait a helytartótanácshoz385
1866. április 11. - Pozsony. A városi tanács felterjeszti a helytartótanácshoz a helybeli kereskedősegédek egyletének módosított alapszabályait385
Parasztmozgalmak
1862. február 9. - Buda. Az országos pénzügyigazgatóság átirata a helytartótanácshoz a pénzügyi személyzet elleni támadásokról387
1862. február 20. - Pécs. Baranya megye királyi biztosának jelentése a helytartótanácshoz a hercegszöllősiek adómegtagadásáról387
1862. június 8. - Nyíregyháza. Szabolcs megye királyi biztosának jelentése egy néplázítás miatti elfogatásról388
1862. április-november. A gutai ellenszegülések389
1862. május 22. - Nagyvárad. Bihar megye főispáni helytartójának jelentése Pálffy Mórichoz a kabai bíróválasztási zavargásokról392
1862. július - 1865. július. A sárosi zsellérek mozgalmai393
1862. szeptember - 1866. május. A patkanyóci tagosítási viszály409
1862. október-november. A zahling-körtvélyesi néplázadás412
1862. október - 1863. november. A békéscsabai szegénység szervezkedése416
1862. november 26. - Székesfehérvár. Gradwohl Ede, Fejér megye kir. biztosának jelentése a helytartótanács elnökségéhez a Mór község új elöljáróságának bevezetése alkalmával történt népcsoportosulásról419
1862. december - 1863. január. Kertészközségek és haszonbéres zsellérek viszályai a földesuraságukkal420
1863. június 5. - Arad. Arad megye főispánjának jelentése a helytartótanácshoz az aszály következtében beállott ínségről423
1863. június 6. - Makó. Csanád megye főispáni helytartójának jelentése a helytartótanácshoz a rossz termésről és a személy- és vagyonbátorságok fenyegető veszélyekről424
1863. június 12. - Csabacsűd. Trefort Ágoston levele gróf Forgách Antal főkancellárhoz az alföldi ínségről425
1863. július 25. - Mezőtúr. Abonyi István helytartótanácsos, ínségügyi királyi biztos jelentése a Csongrád, Csanád, Arad és Békés megyei ínségi állapotról427
1863. augusztus - 1866. március. A Jászkun kerületi kivándorlási mozgalom és a félegyházi "pusztakeresők" tevékenysége429
1863. augusztus 15-21. Az oroszkomoróci lakosok mozgalma papjuk eltávolításáért433
1863. október - 1864. április. A telkesdi tagosítás utáni mozgalmak436
A szerbcsernyai zendülés439
1864. január 8. - Miskolc. Kiss Károls másodalispán jelentése a főispáni helytartóhoz az úrbéri ügyek állásáról Borsod megyében440
1864. május 15. - Zombor. Bács-Bodrog megye főispáni helytartójának jelentése Pálffy Mórichoz a Petrovác községben a legelőelkülönítés folytán kiütött népzendülésről442
1864. május 29. - Nyitra. Ocskay Rudolf, Nyitra vármegye főispánja katonai segítséget kér a helytartótanácstól, a Gimeskosztolányban a tagosítás után elkövetett erőszakosságok kivizsgálásához444
1864. július 27. - Zilah. Wiski György, Középszolnok megye főispáni helytartója jelenti a helytartónak, hogy Bréd község lakosai megölték az uradalmi gazdatisztet446
1865. szeptember 3-11. A versendi tagosítási viszály448
1865. december. Községi mozgalmak449
1866. március 14. - Sátoraljaújhely. Zemplén megye első alispánja a helytartótanácstól katonai karhatalom kirendelését kéri gróf Andrássy Manó hóri ellenszegülő zsellérei ellen451
Kiegyezés előtt (1866. május - 1867. február)
Kelet nélkül. Egy szepességi konfidens jelentése a kassai rendőrigazgatónak a porosz háború kitörésének közelsége következtében fellobbanó forradalmi hangulatról455
1866. június-november. Az ínség és a munkanélküliség456
1866. július 6. - Pest. Worafka pesti rendőrigazgató jelentése a helytartótanács elnökségének a forradalmi néphangulatról459
1866. július 7. - Buda. A helytartótanács elnöksége Pest városa polgármesterének elrendeli, hogy Szepesi cipészmestert tiltsa el az újoncozás elleni agitációtól459
1866. július 17. - Bécs. Majláth György főkancellár felterjesztése az uralkodóhoz az északnyugati megyékben szervezendő népfelkelésről460
1866. július-augusztus. A Tiszavidék szegényparasztságának forradalmi hangulata461
1866. október 4. - Rákos. Simor János győri püspök a helytartótanás vezetőjétől Pinnyéd községbe a tagosítás végrehajtásához katonai karhatalom kirendelését kéri463
1866. november 1-13. A hódmezővásárhelyi vagyontalanok szervezkedése464
1867. január 8. - Buda. Marcher József orsz. pénzügyigazgató átirata br. Sennyey Pál tárnokmesterhez arról, hogy a felsőalapi pusztán az urasági cselédek megtámadták a pénzügyőröket466
1867. február 10. - Eperjes. Pollatschek József rendőrbiztos jelentése a pestbudai rendőrigazgatósághoz a nép hangulatáról a kiegyezés és a magyar minisztérium kinevezésének előestéjén466
1867. február 17. - Buda. A helytartótanács felterjesztése a kancelláriához a Magyarországon létező egyletekről469
Tartalommutató477
Helynévmutató499
Személynévmutató515
Tárgymutató525
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem