I. - II. kötet | |
Előszó | 17 |
Bevezetés: a munkapszichológia tárgya, feladata és története | 23 |
A munkalélektan - pszichológia | 25 |
A munkalélektan a pszichológia rendszerében | 27 |
A munkalélektan a munkatudományok rendszerében | 29 |
A munkapszichológia feladataink meghatározója: a társadalmi és technikai fejlődés | 30 |
A munkapszichológia célja | 32 |
A munkapszichológia feladatai | 34 |
A munkapszichológiai tevékenység helye - az üzem ( Munkapszichológia - üzemi pszichológia) | 37 |
Az üzem mint rendszer | 39 |
A rendszer tanulmányozásának fontos eszköze - a modell | 42 |
A munkapszichológiai tevékenység megindítója - az üzemi probléma | 44 |
A munkapszichológiai tevékenység és a kutatás | 47 |
Kik a munkapszichológusok? | 49 |
Milyenek legyenek a munkapszichológusok? | 50 |
A munkapszichológia alapfogalmai | 52 |
A munkapszichológia története | 53 |
Előzmények I. Tudományos munkaszervezés (Taylor 1854-1915) | 55 |
Előzmények II. A vezetés tudományos megalapozása (Fayol 1841-1925) | 57 |
Kezdetek (1879-1915) | 58 |
Pszichotechnika (1915-1930) | 59 |
Human relations (1930-1950) | 61 |
Ergonómia (1943-) | 66 |
A magyar munkapszichológia története | 70 |
A munkapszichológia módszerei | 75 |
Témaválasztás. A probléma megfogalmazása | 80 |
A kutatási téma megválasztása - a kutatás eredményességnek kulcsa | 80 |
A kutatási probléma megfogalmazása; a kutatási javaslat kidolgozása és elfogadása | 83 |
A hipotézisek felállítása | 87 |
Adatforrások, adatgyűjtési módszerek | 88 |
A dokumentumok elemzése | 88 |
Az irodalom tanulmányzozása | 90 |
A megfigyelés | 92 |
Kérdezés | 104 |
A kísérlet | 113 |
Modellek és szimuláció | 117 |
A matematikai módszerek alkalmazása a munkalélektanban | 119 |
Orvosi és fiziológiai módszerek a munkalélektanban | 130 |
Tesztek | 151 |
Műszerek | 189 |
Az adatgyűjtés és az adatok feldolgozásának, kiértékelésének megtervezése | 220 |
Az adatok felvétele | 221 |
Az adatok kiértékelése | 222 |
Adatfajták | 222 |
Leíró statisztika | 224 |
Matematikai statisztika | 231 |
A kiértékelés gyakorlati végrehatjása | 236 |
Az eredmények értelmezése, általánosítása, hasznosítása | 238 |
Az üzemi szervezet elemzése és fejlesztése (Szervezetpszichológia) | 243 |
Az üzemi szervezet elemzésének és fejlesztésének célja | 245 |
Az üzemi mint szervezet - néhány alapfogalom | 247 |
A szervezetek vizsgálatának módszerei | 250 |
Esettanulmány | 251 |
A szervezeti séma grafikus ábrázolása | 251 |
Szociometria | 251 |
Pozícióelemzés | 253 |
Az önálló döntések mértékének vizsgálata | 253 |
A kommunikáció elemzése | 253 |
Összehasonlító elemzés | 255 |
Laboratóriumi vizsgálatok | 255 |
Operációkutatás | 257 |
Vállalati játékok | 257 |
Matematikai szimuláció | 258 |
Az üzemi szervezetek elmélete | 259 |
A bürokratikus modell | 259 |
A szervezet klasszikus alapelvei | 261 |
A "neoklasszikus"elmélet | 262 |
A modern szervezetelmélet | 269 |
Kommunikáció az üzemben | 274 |
A kommunikáció fogalma | 276 |
Alapvető pszichológiai tényezők a kommunikáció terén (A kommunikáció személyiségpszichológiai megközelítése) | 277 |
A kommunikáció szervezetelméleti megközelítése | 284 |
A szervezetfejlesztés stratégiája | 293 |
Mi a szervezetfejlesztés? | 293 |
Mik a szervezetfejlesztési eljárások | 296 |
A szervezetfejlesztés lehetőségei | 300 |
A munkatevékenység elemzése | 303 |
A munkafolyamat-elemzés célja | 305 |
Ki végezze a munkafolyamat-elemzést? | 311 |
Emberi tényezők a munkafolyamat-elemzésben | 312 |
A vezető szerepe | 312 |
A beosztottak szerepe | 313 |
A munkafolyamat-elemzés szakaszai | 313 |
A probléma meghatározása, a vizsgálandó munka kiválasztása | 314 |
Az adatok összegyűjtésének módszerei | 315 |
Pályalélektan. Pályaválasztási tanácsadás és alkalmasságvizsgálat | 345 |
Pályaválasztási tanácsadás | 348 |
Alkalmasságvizsgálatok | 358 |
Az alkalmasságvizsgálatok célja és hasznossága | 358 |
Az alkalmasságvizsgálatok modellje | 365 |
Egy példa alkalmasságvizsgálati rendszer kidolgozására: a JOY TLF-4 típusú mélykanalas önjáró szállító- és rakodógép-kezelői munkakörének alkalmasságvizsgálati rendszere | 371 |
Beilleszkedés a munkahelyi szervezetbe. Belépők-kilépők: fluktuáció | 381 |
Az új dolgozók beilleszkedése | 384 |
A munkahelyi beilleszkedés jelentősége | 384 |
Mit értünk "beilleszkedés"-en? | 386 |
A beilleszkedést befolyásoló tényezők | 387 |
A pályakezdő fiatalok beilleszkedése | 392 |
A dolgozók munkába való bevezetésének gyakorlata Magyarországon | 402 |
A kilépő dolgozók vizsgálata | 403 |
Munkaerő-fluktuáció, munkaerő-mobilitás | 406 |
Fogalmi tisztázás | 406 |
A fluktuáció hatásai | 410 |
A munkaerő-mobilitás társadalmi funkciói. A dolgozók szakmai karrierje (életpályája) | 41 |
A fluktuáció okai | 412 |
Fluktuációvizsgálatok Magyarországon | 419 |
Sabilitás - a munkaerő-vándorlás csökkentése | 424 |
Képzés és továbbképzés az üzemben | 427 |
A dolgozók képzésének jelentősége | 429 |
A képzési szükségletek felmérése | 434 |
A képzési program kidolgozása | 437 |
A tanulást elősegítő és gátló pszichológiai tényezők | 440 |
A tanulók fizikai környezete | 440 |
Tanulási görbék | 442 |
Az eredmény ismerete (feedback, azaz visszacsatolás, visszajelzés) | 445 |
A megtanulandó anyag szétosztása vagy koncentrálása | 447 |
Transzfer | 448 |
Részenként vagy egészben való tanulás | 449 |
A felnőttek képzésének sajátos pszichológiai problémái | 450 |
Az üzemi képzés és továbbképzés különböző formái | 454 |
A munka melletti iskolai oktatás | 454 |
Betanítás | 457 |
Vezetőképzés | 463 |
Munkavédelmi oktatás | 464 |
Az üzemi képzés és továbbképzés módszerei és eszközei | 465 |
Brainstorming (ötletzápor, ötletroham) | 466 |
Esettanulmány (esetmódszer; case study) | 467 |
Vállalati játékok (stratégiai játék) | 469 |
Kerekasztal-konferencia | 470 |
Hangjáték | 471 |
"Blickfang"-módszer | 471 |
T-csoport (Training group, magatartás-értelmező gyakorlatok) | 472 |
Programozott oktatás | 472 |
Az oktatás technikai segédeszközei (audiovizuális eszközök) | 474 |
Az üzemi képzés hatásvizsgálata | 475 |
Üzemi szociálpszichológia | 497 |
Az üzem informális (nem hivatalos) szervezete | 501 |
Az informális kommunikáció | 502 |
A társadalmi státus az üzemben | 503 |
Szubjektív tekintély, informális hatalom | 503 |
A munkacsoport | 504 |
A munkacsoport nagysága | 506 |
A munkacsoport kialakítása | 507 |
A munkahely szociális klímája | 510 |
Csoportnorma és csoportmorál | 513 |
A munkatevékenység motivációja | 515 |
A motiváció fogalma | 515 |
A dolgozók motiválásának főbb formái | 517 |
A különféle motivációs tényezők szerepe | 522 |
A motiváció hatása | 525 |
A motiváció mérése | 525 |
Attitűd | 528 |
Mit nevezünk attitűdnek? | 529 |
Hogyan mérjük az attitűdöt? | 534 |
Attitűdvizsgálatok a munkapszichológiai gyakorlatban | 539 |
Az attitűd befolyásolása | 542 |
A munkával való megelégedettség | 542 |
A munkával való elégedettség modelljei | 543 |
A munkával való elégedettség vizsgálati módszerei | 547 |
A munkával való megelégedettséget befolyásoló tényezők | 548 |
A munkával való elégedetlenség és következményei | 551 |
Összefoglalás | 554 |
A fizikai munkakörnyezet helyes kialakítása | 557 |
A fizikai munkakörnyezet helyes kialakításának jelentősége | 559 |
Vizuális környezet | 564 |
Fénytani alapfogalmak | 564 |
A látással kapcsolatos néhány alapfogalom | 570 |
A munkahelyi világítás kialakítása | 592 |
A színek szerepe | 608 |
Akusztikai környezet | 618 |
Hangtani alapfogalmak | 620 |
Az akusztikai környezet hatása a dolgozókra | 628 |
A zajártalom elleni védekezés | 634 |
A rezgések | 638 |
A rezgések fizikai tulajdonságai | 639 |
A rezgések hatása a dolgozókra | 643 |
A rezgések elleni védekezés | 647 |
Klímaviszonyok | 652 |
A munkahelyi klímát meghatározó tényezők | 653 |
A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai | 659 |
Hőmunka | 666 |
Klímakialakítás - az üzemi klíma káros hatásai elleni védekezés | 669 |
A légszennyeződés problémája | 670 |
Meteorológiai tényezők | 673 |
A dolgozókra ható meteorológiai tényezők | 674 |
A meteorológiai tényezők hatása a dolgozókra | 675 |
Az üzem és környezete | 680 |
Fáradtság | 683 |
Mit nevezünk fáradtságnak? | 685 |
Definíció | 685 |
Objektív elfáradás és szubjektív fáradtságérzés | 685 |
Terhelés és igénybevétel | 686 |
A fáradtságvizsgálatok célja, a megoldás lehetőségei | 689 |
Terhelés és igénybevétel fajtái | 689 |
A fáradtsághoz hasonló jelenségek: monotónia, éberségi szint, telítődés | 690 |
A monotónia | 690 |
Az éberségi szint csökkenése | 692 |
Telítődés | 693 |
A fizikai munka okozta fáradtság | 696 |
A szervezet anyag- és energiaforgalma. A megterhelés | 696 |
A szervezet igénybevétele | 712 |
A fizikai munkák jelentősége napjainkban | 717 |
A szellemi munka okozta fáradtság | 717 |
A pszichikus igénybevétel vizsgálatának módszerei | 718 |
Példa a dolgozók elfáradásának vizsgálatára | 726 |
A munka- és pihenés rendszer | 729 |
Több műszakos munka és az emberi szervezet munkaképességének alakulása a nap 24 órájában | 730 |
Munkaközi szünetek | 735 |
A munkaidő hosszúsága | 741 |
A fáradtságvizsgálatok szükségessége és lehetősége | 742 |
Az üzemi baleset | 743 |
Mit nevezünk balesetnek? | 746 |
A balesetek vizsgálatának módszerei | 747 |
A balesetek statisztikai vizsgálata | 747 |
A balesetek intenzív vizsgálata | 750 |
A balesetek okaival kapcsolatos elméletek és vizsgálati eredmények | 751 |
A baleset oka: a balesetet szenvedett dolgozó (baleseti hajlam) | 751 |
A baleset oka: a dolgozó környezete | 756 |
Munkavédelmi propaganda és oktatás | 759 |
Rehabilitáció | 761 |
Hogyan tovább? (Útószó helyett) | 763 |
Irodalom | 773 |