Munkapszichológia

Szerző

Szerkesztő

Grafikus

Budapest

'Klein Sándor: Munkapszichológia ' összes példány

Kiadó:	Edge 2000
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	850 oldal
Sorozatcím:	SHL könyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-212-019-1
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal, fejezetkezdő rajzokkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A munkapszichológia az a tudomány, amely a pszichológia eszközeivel igyekszik kellemesebbé és hatékonyabbá tenni a munkát. AZ ember életének jelentős részét a munka tölti ki, boldogulásunk jórészt attól függ, képesek vagyunk-e önmagunkat megvalósítani a munkában. A könyv a munkapszichológia tárgyának, feladatának és történetének áttekintése után részletesen ismerteti a munkapszichológiában használatos módszereket, a munkaelemzés, a kiválasztás, a képzés, a fizikai munkakörnyezet problémaköreit. Olyan területek átfogó, magyar nyelven egyedülálló elemzését adja, mint az ergonómia, a munkabiztonság, az információs technológiák alkalmazásának pszichológiai kérdései. Ez utóbbi három fejezet a Budapesti Műszaki Egyetem két kiváló tanárának, Izsó Lajosnak és Antalovits Miklósnak a munkája. A könyvet Hajtman Bélának a munkalélektanban használatos statisztikai módszereket szemléletesen összefoglaló függeléke zárja.
Klein Sándor a pszichológiai tudományok doktora, a Pécsi Tudományegyetem... Tovább

Tartalom

Előszó	19
Bevezetés: a munkapszichológia tárgya, feladata és története	25
A munkalélektan - pszichológia	30
A munkalélektan a pszichológia rendszerében	30
A munkalélektan a munkatudományok rendszerében	34
A munkapszichológia feladataink meghatározója: a társadalmi és technikai fejlődés	35
A munkapszichológia célja	38
Hatékonyság és elégedettség	38
A munkapszichológus hatékonysága és elégedettsége	39
A munkapszichológia feladatai	40
A munkapszichológiai tevékenység helye - az üzem ( Munkapszichológia - üzemi pszichológia)	43
A vállalat mint rendszer	44
A rendszer tanulmányozásának fontos eszköze - a modell	47
A munkapszichológiai tevékenység megindítója - az üzemi probléma	49
A munkapszichológiai tevékenység és a kutatás	52
Kik a munkapszichológusok?	54
Milyenek legyenek a munkapszichológusok?	55
Személyügy és munkapszichológia	57
A munkapszichológia története	61
Előzmények I. Tudományos munkaszervezés (Taylor 1854-1915)	63
Előzmények II. A vezetés tudományos megalapozása (Fayol 1841-1925)	68
Kezdetek (1879-1915)	70
Pszichotechnika (1915-1930)	71
Human relations (1930-1950)	73
Ergonómia (1943-)	78
A magyar munkapszichológia története	81
Összefoglaló	86
Kérdések	87
Jegyzetek	88
A munkapszichológia módszerei	91
Bevezetés	97
Témaválasztás. A probléma megfogalmazása	100
A kutatási téma megválasztása - a kutatás eredményességének kulcsa	100
A kutatási probléma megfogalmazása; a kutatási javaslat kidolgozása és elfogadása	103
A hipotézisek felállítása	105
Adatforrások, adatgyűjtési módszerek	107
A dokumentumok elemzése	107
Az irodalom tanulmányozása	109
A megfigyelés	110
Kérdezés	117
A kísérlet	126
Modellek és szimuláció	131
A matematikai módszerek alkalmazása a munkalélektanban	133
Orvosi és fiziológiai módszerek a munkalélektanban	138
Tesztek	152
Grafológia	187
Műszerek	189
Az adatgyűjtés és az adatok feldolgozásának, kiértékelésének megtervezése	203
Az adatok felvétele	204
Az adatok kiértékelése	205
Az eredmények értelmezése, általánosítása, hasznosítása	208
Az eredmények értelmezése	208
Az eredmények általánosítása	209
Az eredmények hasznosítása	210
Összefoglaló	213
Kérdések	214
Jegyzetek	216
Munkaelemzés	223
Munkakör-elemzés	228
Emberi tényezők a munkaelemzésben	232
A munkaelemzés szakaszai	234
A probléma meghatározása, a vizsgálandó munka kiválasztása	234
Az adatok összegyűjtésének módszerei	235
WPS- az SHL Munkakör-Elemző rendszer	253
Mi a munkakör elemző rendszer?	253
Munkakör elemzés a WPS segítségével	254
A munkaköri leírás	259
Kritérium-meghatározás	260
Munkakör-tervezés	261
Munkakör-értékelés	263
Teljesítmény-értékelés	266
Összefoglaló	274
Kérdések	275
Jegyzetek	276
Kiválasztás	277
Toborzás	282
A toborzás forrásai	282
Néhány szó frissen végzett diplomásokról	284
A toborzás módszerei	288
Alkalmasságvizsgálat	291
Az alkalmaságvizsgálat célja és hasznossága	291
Egyéni alkalmasság és csapatépítés	294
Az alkalmasságvizsgálatok modellje	297
Leépítés	304
Alkalmasságvizsgálat és kiválasztás az SHL módszereivel	307
Strukturált interjú	309
Személyiségtesztek	311
Kompetencia-teszek	315
Motiváció teszt	317
Képességtesztek	318
Intelligencia-tesztek	327
Érdeklődést vizsgáló kérdőívek	328
HURMIS	329
Értékelő/Fejlesztő Központ	329
Összefoglaló	333
Kérdések	334
Jegyzetek	335
Képzés	337
A dolgozók képzésének jelentősége	341
A képzési szükségletek felmérése	345
A képzési program kidolgozása	349
A tanulást elősegítő és gátló pszichológiai tényezők	353
Vezetőképzés	366
A vezetőképzés módszerei és eszközei	366
Karriertervezés és életpálya-menedzselés	375
A vállalati képzés hatásvizsgálata	377
Összefoglalás	380
Kérdések	381
Jegyzetek	382
A fizikai munkakörnyezet	385
Vizuális környezet	391
A megvilágítás	391
A munkahelyi világítás kialakítása	406
A színek szerepe	407
Akusztikai környezet	419
Hangtani alapfogalmak	420
Az akusztikai környezet hatása a dolgozókra	427
A zajártalom elleni védekezés	434
A rezgések	437
A rezgések fizikai tulajdonságai	438
A rezgések hatása a dolgozókra	440
A rezgések elleni védekezés	447
Klímaviszonyok	448
A munkahelyi klímát meghatározó tényezők	449
A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai	449
Klímakialakítás - a munkahelyi klíma káros hatásai elleni védekezés	456
A légszennyeződés problémája	457
Meteorológiai tényezők	461
A dolgozókra ható meteorológiai tényezők	462
A meteorológiai tényezők hatása a dolgozókra	463
A munkahely és környezete	469
Összefoglalás	471
Kérdések	472
Jegyzetek	474
Fáradtság	479
Mit nevezünk fáradtságnak?	483
Definíció	483
Objektív elfáradás és szubjektív fáradtságérzés	485
Terhelés és igénybevétel	486
A fáradtságvizsgálatok célja, a megoldás lehetőségei	491
Terhelés és igénybevétel fajtái	491
A fáradtsághoz hasonló jelenségek: monotónia, éberségi szint, telítődés	493
A monotónia	493
Az éberségi szint csökkenése	495
Telítődés	496
A fizikai munka okozta fáradtság	499
A szervezet anyag- és energiaforgalma. A megterhelés	500
A szervezet igénybevétele	517
A fizikai munkák jelentősége napjainkban	522
A szellemi munka okozta fáradtság	523
A pszichikus igénybevétel vizsgálatának módszerei	524
Példa a dolgozók elfáradásának vizsgálatára	534
A munka- és a pihenési rendszer	537
Több műszakos munka és az emberi szervezet munkaképességének alakulása a nap 24 órájában	538
Munkaközi szünetek	544
A munkaidő hosszúsága	548
A fáradtságvizsgálatok szükségessége és lehetősége	550
Összefoglaló	551
Kérdések	552
Jegyzetek	554
A munkabiztonság pszichológiai tényezői (Izsó Lajos)	561
A téma aktualitása	565
Az emberi információfeldolgozás törvényszerűségei	567
Az emberi információfeldogozó rendszer általános modellje	567
Rasmussen modellje	575
Az emberi hibázás Reaason-féle alapmodellje	579
A biztonságot meghatározó pszichológiai tényezők	586
Az ember - dolgozó vagy felhasználó - mentális jellemzői	586
A mentális igénybevétel	587
Az ember érzékszervi és fizikai jellemzői	591
Az ember "baleseti hajlama"	592
Az ember időleges állapota	593
A biztonság viselkedés-központú megközelítésének modellje	593
A munkabiztonság szervezési és vezetési kérdései	596
A biztonsági kultúra	596
Emberi hibázásokról történő adat-gyűjtés és feldolgozás mint a biztonságnövelés eszköze	597
Összefoglaló	601
Kérdések	603
Függelék: Néhány - jelentős részben emberi tényezőkre visszavezethető - baleset rövid leírása és elemzése	604
Jegyzetek	626
Az információs technológiák alkalmazásának pszichológiai kérdései (Izsó Lajos)	635
A téma aktualitása	636
A felhasználó és az intelligens termékek interakciója	636
Az intelligens termékek felhasználói felületének alaptípusai: az interakciós stílusok	636
Az interakció megtervezésének általános pszichológiai elvei	641
Menüválasztásos rendszerekről általában	645
Példa a menüválasztásos rendszerekre	646
Példa a kérdés-válasz alapú interakcióra	648
Példa a több adatbeviteli eszközök alapuló interakcióra	650
Példa a beszédhang-alapú interakcióra	650
Példa a grafikus közvetlen manipulációs interakcióra	653
Példa a formakitöltéses interakcióra	655
Példa a parancsnyelvű interakcióra	658
Példa a szöveg-alapú természetes nyelvű interakcióra	660
Az ember-számítógép interakció pszichológiai modellezése: GOMS-modell	662
Intelligens termékek felhasználói szempontú tesztelése és minősítése	672
"Az intelligens termékek" használatba vételt megelőző minősítésének céljai: a komfort, a termelékenység, a hatékonyság és a biztonság fokozása	674
Intelligens termékek felhasználói szempontú tesztelési és minősítési módszerei	674
Emberi tényezők az információs társadalomban	677
Összefoglaló	679
Kérdések	680
Jegyzetek	681
Ergonómia (Antalovits Miklós)	683
Az ergonómia fogalma. Az ergonómiai szemlélet alapjai	687
Az ergonómia tudományának és gyakorlatának fejlődése. Az ergonómia alkalmazásának története	693
Az ergonómia alkalmazásának előzményei, kezdetei	693
Az ergonómia születése. A "fogantyúk és skálák" ergonómiája (1945-1960)	694
Hatvanas évek: az ergonómia ipari alkalmazása; "rendszerergonómia"	695
Hetvenes évek: ergonómia a "munka világán kívül"; termékergonómia	696
Nyolcvanas évek: biztonság és ergonómia; számítógép és ergonómia	698
Fejlődési trendek és távlatok az ergonómiában	702
Ergonómia alkalmazása a piacgazdaság keretei között. Termékergonómia (Egy esettanulmány bemutatása)	705
A termék és a felhasználó kapcsolata	706
Az ergonómiai szemlélet érvényesítése a termékfejlesztés során. A termék ergonómiai minősége: biztonság, hatékonyság, komfort. Elemzési és tervezési módszerek	709
Összefoglaló	725
Kérdések	727
Jegyzetek	728
Függelék - az adatok feldolgozása (Hajtman Béla)	729
Bevezetés	733
Adatfajták	734
Az adatok eloszlása	736
Az adatok transzformációja	738
A középérték	739
A szórás	741
Minta és populáció	743
A változók eloszlása	745
Egy változónak a másikra gyakorolt hatása	748
A korrelációs együttható	753
A különféle transzformációk haszna	757
A statisztikai következtetés	760
A statisztikai jellemzők eloszlása	762
A megbízhatósági intervallum	768
A hipotézis vizsgálat	771
A variancia komponensei segítségével végezhető statisztikai próbák	776
Rangsorolható adatok elemzése	784
Megállapítható adatok elemzése	785
Többváltozós módszerek	794
Hogyan tovább? - utószó helyett	799
Irodalom	817