Munkapszichológia 1-2.

Tartalom

Első kötet
Előszó 19
1. Bevezetés: a munkapszichológia tárgya, feladata és története 25
1.1. A munkalélektan pszichológia 30
1.2. A munkalélektan a pszichológia rendszerében 30
1.3. A munkalélektan a munkatudományok rendszerében 34
1.4. A munkapszichológia feladatainak meghatározója: a társadalmi,
gazdasági és technikai fejlődés 35
1.5. A munkapszichológia célja 38
1.5.1. Hatékonyság és elégedettség 38
1.5.2. A munkapszichológus hatékonysága és elégedettsége 39
1.6. A munkapszichológia feladatai 40
1.7. A munkapszichológiai tevékenység helye - a vállalat 43
1.8. A vállalat mint rendszer 44
1.9. A rendszer tanulmányozásának fontos eszköze - a modell 47
1.10. A munkapszichológiai tevékenység megindítója a munkahelyi probléma 49
1.11. A munkapszichológiai tevékenység és a kutatás 52
1.12. Kik a munkapszichológusok? 54
1.13. Milyenek legyenek a munkapszichológusok? 55
1.14. Személyügy és munkapszichológia 57
1.15. A munkapszichológia története 61
1.15.1. Előzmények 1.: a tudományos munkaszervezés
(Taylor 1854-1915) 63
1.15.2. Előzmények II.: a vezetés tudományos megalapozása
(Fayol 1841-1925) 68
1.15.3. A kezdetek (1879-1915) 70
1.15.4. Pszichotechnika (1915-1930) 71
1.15.5. Human relations (1930-1950) 73
1.15.6. Ergonómia (1943-) 78
1.15.7. A magyar munkapszichológia története 81
Összefoglaló 86
Kérdések 87
Jegyzetek 88
2. A munkapszichológia módszerei 91
Bevezetés 97
2.1. Témaválasztás-a probléma megfogalmazása 100
2.1.1. A kutatási téma megválasztása a kutatás eredményességének
kulcsa 100
2.1.2. A kutatási probléma megfogalmazása; a kutatási javaslat
kidolgozása és elfogadása 103
2.2. A hipotézisek felállítása 105
2.3. Adatforrások, adatgyűjtési módszerek 107
2.3.1 A dokumentumok elemzése 107
2.3.2. Az irodalom tanulmányozása 109
2.3.3. A megfigyelés 110
2.3.3.1. Strukturálatlan megfigyelés 111
2.3.3.2. Strukturált megfigyelés 114
2.3.4. A kérdezés 117
2.3.4.1. A kérdőív 118
2.3.4.2. Az interjú 120
2.3.5. A kísérlet 126
2.3.5.1. A laboratóriumi kísérlet 128
2.3.5.2. A természetes kísérlet 129
2.3.6. Modellek és szimuláció 131
2.3.7. Matematikai módszerek alkalmazása a munkalélektanban 133
2.3.8. Orvosi és fiziológiai módszerek a munkalélektanban 138
2.3.8.1. A munkalélektan és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat 139
2.3.8.2. Munkalélektan és foglalkozási élettan 140
2.3.8.2.1. A vérkeringési rendszer vizsgálata 141
2.3.8.2.2. A légzőrendszer vizsgálata 147
2.3.8.2.3. Az anyagcseretermékek kiválasztása 149
2.3.8.2.4. Az izomrendszer vizsgálata 151
2.3.9. Tesztek 152
2.3.9.1. Mit nevezünk tesztnek? 155
2.3.9.2. A pszichológiai tesztek fajtái 158
2.3.9.3. Példák a munkapszichológiai gyakorlatban használatos
tesztekre 159
2.3.9.3.1. Intelligenciatesztek 160
2.3.9.3.2. Kreativitástesztek 164
2.3.9.3.3. Személyiségtesztek 166
2.3.9.3.4. Motivációtesztek 172
2.3.9.3.5. Frusztrációtesztek 173
2.3.9.3.6. Érdeklődést vizsgáló tesztek 175
2.3.9.3.7. Szorongástesztek 176
2.3.9.3.8. Igényszint-vizsgáló eljárások 177
2.3.9.3.9. A becsületesség mérése 178
2.3.9.3.10. Önértékelés - mások értékelése 180
2.3.9.3.11. A látó képesség vizsgálata 181
2.3.9.3.12. A figyelem vizsgálata 182
2.3.9.3.13. Képességtesztek számítógépen 183
2.3.9.3.14. Tevékenységtesztek 186
2.3.10. Grafológia 187
2.3.11. Műszerek 189
2.3.11.1. A munkapszichológiai műszerek jellegzetességei 192
2.3.11.2. A munkapszichológiai műszerek fajtái 194
2.3.11.2.1. A reakcióidő-mérés 194
2.3.11.2.2. Flicker-fúzió vizsgálat 196
2.3.11.2.3. A látótér vizsgálata-periméter 197
2.3.11.2.4. Mélységlátás-vizsgáló készülék 197
2.3.11.2.5. Ortho-rater: a látás üzemi célokra történő
vizsgálatának univerzális műszere 197
2.3.11.2.6. A dolgozók hallásvizsgálata (audiometria) 198
2.3.11.2.7. Tachisztoszkóp - a figyelem terjedelmének
vizsgálata 198
2.3.11.2.8. A figyelem megosztásának vizsgálata 199
2.3.11.2.9. A vegetatív tremor 199
2.3.11.2.10. Munkamodellek 201
2.3.11.2.11. Testtartás-stabilitás 202
2.3.11.2.12. Kéz-kéz-koordináció, manipuláció 202
2.3.11.2.13. Elektroenkefalográf (EEG) 203
2.4. Az adatgyűjtés és az adatok feldolgozásának, kiértékelésének
megtervezése 203
2.5. Az adatok felvétele 204
2.6. Az adatok kiértékelése 205
2.7. Az eredmények értelmezése, általánosítása és hasznosítása 208
2.7.1. Az eredmények értelmezése 208
2.7.2. Az eredmények általánosítása 209
2.7.3. Az eredmények hasznosítása 210
Összefoglaló 213
Kérdések 214
Jegyzetek 216
3. Munkaelemzés 223
3.1. Munkakör-elemzés 228
3.1.1. A munkakör-elemzés célja 228
3.1.2. Emberi tényezők a munkaelemzésben 232
3.1.3. A munkaelemzés szakaszai 234
3.1.3.1. A probléma meghatározása, a vizsgálandó munka
kiválasztása 234
3.1.3.2. Az adatok összegyűjtésének módszerei 235
3.1.3.2.1. A munkatevékenység jellegzetességeinek
ábrázolása 236
3.1.3.2.2. Az üzem telepítésével kapcsolatos
adatok ábrázolási módjai 240
3.1.3.2.3. Fényképezés, film, videó 250
3.2. WPS - Az SHL Munkakör-Elemző Rendszere 253
3.2.1. Mi a Munkakör-Elemző Rendszer? 253
3.2.2. Munkakör-elemzés a WPS segítségével 254
3.3. A munkaköri leírás 259
3.4. Kritérium-meghatározás 260
3.5. Munkakör-tervezés 261
3.6. Munkakör-értékelés 263
3.7. Teljesítmény-értékelés 266
Összefoglaló 274
Kérdések 275
Jegyzetek 2
4. Kiválasztás 277
4.1. Toborzás 282
4.1.1. A toborzás forrásai 282
4.1.2. Néhány szó a frissen végzett diplomásokról 284
4.1.3. A toborzás módszerei 288
4.2. Alkalmasságvizsgálat 291
4.2.1. Az alkalmasságvizsgálat célja és hasznossága 294
4.2.2. Egyéni alkalmasság és csapatépítés 294
4.2.3. Az alkalmasságvizsgálatok modellje 297
4.2.3.1. Az „előrejelző érvényesség" modellje 303
4.2.3.2. Az „egyidejű érvényesség" modellje 303
4.2.4. Az alkalmasságvizsgálatok haszna 304
4.3. Leépítés 307
4.4. Alkalmasságvizsgálat és kiválasztás az SHL módszereivel 309
4.4.1. Strukturált interjú 311
4.4.2. Személyiségtesztek 315
4.4.3. Kompetencia-tesztek 315
4.4.4. Motiváció teszt 317
4.4.5. Képességtesztek 318
4.4.5.1. Felsőfokú Menedzser Tesztek (AMT) 319
4.4.5.2. Vezetői Képességvizsgálat (MGIB) 320
4.4.5.3. Kreativitás-vizsgálat 320
4.4.5.4. Az Ügyfél Szolgálatában (CCAS) 321
4.4.5.5. Személyi Tesztsorozat (PTB) 321
4.4.5.6. Munka-képességek: Termelés (WSSP) 322
4.4.5.7. Munka-képességek: Kézügyesség (WSS) 323
4.4.5.8. Technikai Tesztkészlet (TTB) 324
4.4.5.9. Alkalmazott Technológia Tesztsorozat (ATS) 325
4.4.5.10. Információs Technológia Tesztsorozat (ITTS) 326
4.4.6. Intelligencia-tesztek 327
4.4.6.1. A Progresszív Mátrixok és a Mill Hill
Szókincsteszt 327
4.4.6.2. Ki jut a várba?/Válaszút 328
4.4.7. Érdeklődést vizsgáló kérdőívek 328
4.4.8. HURMIS 329
4.4.9. Értékelő/Fejlesztő Központ 329
Összefoglaló 333
Kérdések 334
Jegyzetek 335
5. Képzés 337
5.1. A dolgozók képzésének jelentősége 341
5.2. A képzési szükségletek felmérése 345
5.3. A képzési program kidolgozása 349
5.3.1. A tanulást elősegítő és gátló pszichológiai tényezők 353
5.3.2. Vezetőképzés 366
5.3.3. A vezetőképzés módszerei és eszközei 366
5.4. Karriertervezés és életpálya-menedzselés 375
5.5. A vállalati képzés hatásvizsgálata 377
Összefoglaló 380
Kérdések 381
Jegyzetek 382
6. Fizikai munkakörnyezet 385
6.1. A fizikai munkakörnyezet helyes kialakításának jelentősége 389
6.2. A vizuális környezet 391
6.2.1. A megvilágítás 391
6.2.1.1. A fény eloszlása 394
6.2.1.2. A megvilágítás erőssége 398
6.2.1.3. A fényforrások és a munkahelyen levő felületek
minősége és színe 401
6.2.1.4. A Szemlélt tárgyak és részleteik fényességi
kontrasztja 405
6.2.1.5. A munkahelyi világítás jelentősége 406
6.2.2. A színek szerepe 407
6.2.2.1. Színérzékelés 407
6.2.2.2. A színek felhasználása a munkahely megfelelő
kialakításában 413
6.3. Akusztikai környezet 419
6.3.1. Hangtani alapfogalmak 420
6.3.1.1. A hang, mint fizikai fogalom (a hangjelenség) 420
6.3.1.2. A zaj mérése 426
6.3.2. Az akusztikai környezet hatása a dolgozókra 427
6.3.2.1. A zaj hatása a dolgozók szervezetére és
teljesítményére 427
6.3.2.2. A zene hatása 433
6.3.3. A zajártalom elleni védekezés 434
6.4. A rezgések 437
6.4.1. A rezgések fizikai tulajdonságai 438
6.4.2. A rezgések hatása a dolgozókra 440
6.4.2.1. Vibrációs érzékenység 440
6.4.2.2. A rezgések hatását befolyásoló tényezők 442
6.4.2.3. A rezgések különféle hatásai 445
6.4.3. A rezgések elleni védekezés 447
6.5. Klímaviszonyok 448
6.5.1. A munkahelyi klímát meghatározó tényezők 449
6.5.2. A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai 449
6.5.2.1. Az emberi test hőmérséklet-szabályozása 449
6.5.2.2. Az emberi szervezet és a környezete közötti
hőmennyiségcsere 451
6.5.2.3. A nem megfelelő klímakörülmények fiziológiai és
pszichológiai hatásai 453
6.5.3. Klímakialakítás - a munkahelyi klíma káros hatásai elleni
védekezés 456
6.6. A légszennyeződés 457
6.6.1. A levegő szennyezésének módjai a munkahelyen 458
6.6.2. A légszennyeződés mértéke és a mérgezések 459
6.6.3. A porok és a szagok 460
6.7. Meteorológiai tényezők 461
6.7.1. A dolgozókra ható meteorológiai tényezők 462
6.12. A meteorológiai tényezők hatása 463
6.8. A munkahely és környezete 469
Összefoglaló 471
Kérdések 472
Jegyzetek 474
Második kötet
7. Fáradtság 495
7.1. Mit nevezünk fáradtságnak? 499
7.1.1. Definíció 499
7.1.2. Objektív elfáradás és szubjektív fáradtságérzés 501
7.1.3. Terhelés és igénybevétel 502
7.1.4. A fáradtságvizsgálatok célja, a megoldás lehetőségei 507
7.1.5. A terhelés és az igénybevétel fajtái 507
7.2. A fáradtsághoz hasonló jelenségek: monotónia, éberségi szint,
telítődés 509
7.2.1. A monotónia 509
7.2.2. Az éberségi szint csökkenése 511
7.2.3. Telítődés 512
7.2.3.1. A telítődés fogalma 512
7.2.3.2. A telítődést kísérőjelenségek 513
7.2.3.3. Telítődés és motiváció 513
7.2.3.4. A monotónia és a telítődés kapcsolata 514
7.2.3.5. A pszichológiai elfáradás és a telítődés viszonya 514
7.2.3.6. A telítődés megelőzését szolgáló lehetőségek 515
7.3. A fizikai munka okozta fáradtság 515
7.3.1. A szervezet anyag- és energiaforgalma. A megterhelés 516
7.3.1.1. Alapanyagcsere 518
7.3.1.2. Munkaanyagcsere 520
7.3.1.3. Napi energiaforgalom 520
7.3.1.4. Az energiaforgalom határai 521
7.3.1.5. Súlynormák 525
7.3.1.6. Női munka 525
7.3.1.7. Az idősebb dolgozók munkaképessége 526
7.3.1.8. Az energiafelhasználás becslése 529
7.3.1.9. Pihenési pótlék 530
7.3.1.10. Hőterhelés 531
7.3.1.11. A statikus megterhelésről 532
7.3.2. A szervezet igénybevétele 533
7.3.3. A fizikai munkák jelentősége napjainkban 538
7.4. A szellemi munka okozta fáradtság 539
7.4.1. A pszichikus igénybevétel vizsgálatának módszerei 540
7.4.1.1. Teljesítménymérés 542
7.4.1.2. A fiziológiai paraméterek vizsgálata 543
7.4.1.3. A fáradtság pszichológiai szimptómáinak vizsgálata 544
7.4.1.3.1. Vizsgálatok a szenzoros szférában 544
7.4.1.3.1.1. Látótérvizsgálat
7.4.1.3.1.2. Flicker-fúzió vizsgálat 545
7.4.1.3.2. Vizsgálatok a motoros szférában 546
7.4.1.3.2.1. Reakcióidő-vizsgálat 547
7.4.1.3.3. A fáradtságérzés, a vizsgálati személyek
szubjektív beszámolóinak értékelése 543
7.4.2. Példa a dolgozók elfáradásának vizsgálatára 550
7.5. A munka- és pihenési rendszer 553
7.5.1. Több műszakos munka és az emberi szervezet
munkaképességének alakulása a nap 24 órájában 554
7.5.2. Munkaközi szünetek 560
7.5.2.1. A szünetek összhosszúsága (a munkaidő - pihenési
idő arány) 562
7.5.2.2. Kevés hosszú szünet vagy több rövid? 563
7.5.2.3. Mikor legyen szünet? 563
7.5.3. A munkaidő hosszúsága 564
7.6. A fáradtságvizsgálatok szükségessége és lehetősége 566
Összefoglaló 567
Kérdések 568
Jegyzetek 570
8. A munkabiztonság pszichológiai tényezői (Izsó Lajos) 577
8.1. A téma aktualitása 581
8.2. Az emberi információfeldolgozás törvényszerűségei 583
8.2.1. Az emberi információfeldolgozó rendszer
általános modellje 583
8.2.2. Rasmussen modellje 591
8.2.3. Az emberi hibázás Reaason-féle alapmodellje 595
8.3. A biztonságot meghatározó pszichológiai tényezők ^02
8.3.1. Az ember-dolgozó vagy felhasználó-mentális jellemzői 602
8.3.2. A mentális igénybevétel 603
8.3.3. Az ember érzékszervi és fizikai jellemzői 607
8.3.4. Az ember „baleseti hajlama" 608
8.3.5. Az ember időleges állapota 609
8.4. A biztonság viselkedés-központú megközelítésének modellje 609
8.5. A munkabiztonság szervezési és vezetési kérdései 612
8.5.1. A biztonsági kultúra 612
8.5.2. Emberi hibázásokról történő adat-gyűjtés és feldolgozás mint a
biztonságnövelés eszköze 613
Összefoglaló 617
Kérdések 619
Függelék: Néhány -jelentős részben emberi tényezőkre visszavezethető -
baleset rövid leírása és elemzése 620
Jegyzetek 642
9. Az információs technológiák alkalmazásának pszichológiai kérdései
(Izsó Lajos) 647
9.1. A téma aktualitása 651
9.2. A felhasználó és az intelligens termékek interakciója 652
9.2.1. Az intelligens termékek felhasználói felületének alaptípusai:
az interakciós stílusok 652
9.2.2. Az interakció megtervezésének általános
pszichológiai elvei 657
9.2.3. Menüválasztásos rendszerekről általában 661
9.2.4. Példa a menüválasztásos rendszerekre 662
9.2.5. Példa a kérdés-válasz alapú interakcióra 664
9.2.6. Példa a több adatbeviteli eszközön alapuló interakcióra 666
9.2.7. Példa a beszédhang-alapú interakcióra 666
9.2.8. Példa a grafikus közvetlen manipulációs interakcióra 669
9.2.9. Példa a formakitöltéses interakcióra 671
9.2.10. Példa a parancsnyelvű interakcióra 674
9.2.11. Példa a szöveg-alapú természetes nyelvű interakcióra 676
9.3. Az ember-számítógép interakció pszichológiai modellezése:
GOMS-modell 678
9.4. Intelligens termékek felhasználói szempontú
tesztelése és minősítése 688
9.4.1. Az „intelligens termékek" használatba vételt megelőző
minősítésének céljai: a komfort, a termelékenység,
a hatékonyság és a biztonság fokozása 688
9.4.2. Intelligens termékek felhasználói szempontú tesztelési
és minősítési módszerei 690
9.5. Emberi tényezők az információs társadalomban 693
Összefoglaló 695
Kérdések 696
Jegyzetek 697
10. Ergonómia (Antalovits Miklós) 699
10.1. Az ergonómia fogalma. Az ergonómiai szemlélet alapjai 703
10.2. Az ergonómia tudományának és gyakorlatának fejlődése.
Az ergonómia alkalmazásának története 709
10.2.1. Az ergonómia alkalmazásának előzményei, kezdetei 709
10.2.2. Az ergonómia születése. A „fogantyúk és skálák"
ergonómiája (1945-1960) 710
10.2.3. Hatvanas évek: az ergonómia ipari alkalmazása;
"rendszerergonómia" 711
10.2.4. Hetvenes évek: ergonómia a „munka világán kívül";
termékergonómia 712
10.2.5. Nyolcvanas évek: biztonság és ergonómia; számítógép
és ergonómia 714
10.2.6. Fejlődési trendek és távlatok az ergonómiában 718
10.3. Ergonómia alkalmazása a piacgazdaság keretei között.
Termékergonómia (Egy esettanulmány bemutatása) 721
10.3.1. A termék és a felhasználó kapcsolata 722
10.3.2. Az ergonómiai szemlélet érvényesítése a termékfejlesztés során.
A termék ergonómiai minősége: biztonság, hatékonyság,
komfort. Elemzési és tervezési módszerek 725
Összefoglaló 741
Kérdések 743
Jegyzetek 744
Függelék-az adatok feldolgozása (Hajtman Béla) 745
Bevezetés 749
1. Adatfajták 750
2. Az adatok eloszlása 752
3. Az adatok transzformációja 754
4. A középérték 755
5. A szórás 757
6. Minta és populáció 759
7. A változók eloszlása 761
8. Egy változónak a másikra gyakorolt hatása 764
9. A korrelációs együttható 769
10. A különféle transzformációk haszna 773
11. A statisztikai következtetés 776
12. A statisztikai jellemzők eloszlása 778
13. A megbízhatósági intervallum 784
14. A hipotézisvizsgálat 787
15. A variancia komponensei segítségével végezhető statisztikai próbák 792
16. Rangsorolható adatok elemzése 800
17. Megállapítható adatok elemzése 801
18. Többváltozós módszerek 810
Hogyan tovább?-utószó helyett 815
Irodalom 833

Témakörök