Munkáltató kártérítési felelőssége

Tartalom

A Szerzőről 11
Bevezető 13
Munkáltató kártérítési felelőssége 13
1. A munkáltató kártérítési felelősségének feltételei 14
1.1. A munkaviszonnyal való összefüggés 14
1.2. Okozati összefüggés 16
2. A munkáltató mentesülése és a kármegosztás 16
2.1. A működési körön kívüli elháríthatatlan ok 17
2.2. A munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása 18
2.3. A munkavállaló vétkes közrehatása 20
3. Kivétel a vétkesség nélküli felelősség alól 20
3.1. A magánmunkáltató felelőssége - már nem kivétel 21
3.2. A munkahelyre bevitt ingóságokért való felelősség 21
4. A megtérítendő károk köre 22
4.1. A vagyoni károk köre 22
4.1.1. Elmaradt jövedelem 23
4.1.2. Dologi károk 24
4.1.3. Megtérítendő költségek 24
4.2. A nem vagyoni kár 25
4.3. A hozzátartozók megtérítendő kára 26
5. A kártérítés kiszámítása és módosítása 27
5.1. A kártérítési járadék számítása és módosítása szempontjai 28
5.2. Általános kártérítés 29
6. A kártérítési igény érvényesítése 30
6.1. Az igényérvényesítés határideje, elévülés 30
6.2. A kártérítési igényért való helytállás 32
A munkaviszonnyal való összefüggés
1. A munkáltató önálló jogcímű fizetési kötelezettsége nem tartozik a kártérítési felelősség körébe 35
2. A munkavégzéssel okozati összefüggésben nem álló, természetes okú
megbetegedésekért a munkáltató nem felel 37
3. A munkavállalót ért kárnak valamilyen formában összefüggésben kell állnia
a munkaviszonnyal 39
4. Egymagában az emberi egészségre kockázatot jelentő vegyi anyaggal
való munkavégzés nem alapozza meg a munkáltatói kárfelelősséget 41
5. Amennyiben a munkavállaló nem bizonyította, hogy a felettesével való
rossz munkahelyi kapcsolat okozta a megbetegedését, a keresetét elutasították 44
6. A vegyszerhasználat okozta krónikus hörgőgyulladásért a munkáltató
kártérítési felelőssége fennáll 46
7. A munkáltató felelős a munkavállalónak a munkaviszonnyal
összefüggésben keletkezett pszichés zavaraiért 53
8. További szakértői vizsgálatot igényelt, hogy a kórházi beteghordó
a munkaviszonyával összefüggésben fertőződött-e Hepatatis C vírussal 56
9. Ha a tudomány adott állása alapján a betegségnek a munkaviszonnyal
való összefüggése valószínűsíthető, a statisztikai bizonyosság oksági
összefüggést feltételez (állatokkal való foglalkozás) 61
10. Teljes kárért való felelősségnél a sorsszerű megbetegedés esetén is olyan
helyzetbe kell hozni a munkavállalót, mintha nem érte volna baleset
(a táppénzkülönbözet összefüggésben állt a balesettel) 64
11. A munkáltató kártérítési felelőssége szempontjából a fertőzést okozó
kullancscsípés üzemi balesetnek minősül 67
12. A munkakörön kívül a munkáltató érdekében végzett tevékenység során
történt baleset 70
13. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat összefügg a munkáltató feladatai
ellátásával 73
14. A munkáltató által szervezett továbbképzésen, tanfolyamon való részvétel
összefügg a munkaviszonnyal 76
15. A munkaviszonnyal kapcsolatos összefüggés és a működési kör nem
vonható azonos fogalmi körbe 79
16. A közvetett okozati kapcsolat is megalapozhat kártérítést 82
A működési körön kívüli elháríthatatlan ok
17. A bal oldali csípőízületi mozgáskorlátozottság a baleseti trauma nélkül
nem alakulhatott volna ki 89
18. A munkáltató működési körébe eső készüléknél nincs jelentősége, hogy
elháríthatatlan lett volna-e a veszély 92
19. Ha a kárt a munkáltató működési körébe eső ok idézte elő, a felelőssége
akkor is fennáll, ha az ok nem volt elhárítható 95
20. Munkahelyi balesetnek minősül a munkáját rendszeresen közúton végző,
saját maga által választott közlekedési eszközzel dolgozó közúti balesete 98
21. A munkavállalónak ismeretlen személy általi leütése következményeiért
a munkáltató felel 101
A károsult kizárólagos elháríthatatlan magatartása
22. A munkáltató vétkes magatartása kizárja a munkavállaló elháríthatatlan
magatartása kizárólagosságát 107
23. A munkavégzés közben ismeretlen okból eltűnt munkavállaló haláláért
a munkáltató felel 110
24. A betanítás alatt álló munkavállaló kedvezőtlen munkakörülmények
közötti munkavégzése és az ezekkel összefüggő baleset 113
25. A szabálytalan műveletre betanított munkavállaló balesete esetén
a magatartása nem minősülhet vétkesnek 116
26. Nem jelenti egymagában a munkavállaló kizárólagos elháríthatatlan
magatartását, ha alkoholos befolyásoltság alatt állt az üzemi baleset
bekövetkeztekor 121
27. A kizárólagos okozás az, ha a károsodás bekövetkeztében nem játszott
közre a munkáltató működési körébe tartozó hatás 124
28. A munkatársának önként és nem a legmegfelelőbb módon
segítséget nyújtó munkavállaló balesete 127
29. A károsult munkavállaló magatartása az adott munkavégzés sajátos
körülményei között értékelendő 131
30. Kizárt a sérült kizárólagos elháríthatatlan magatartásának megállapítása,
ha a baleset oka nem állapítható meg 134
31. A munkáltató által eltűrt rossz munkaszervezés nem minősül vétkes
közrehatásnak 136
32. Váratlan helyzetben nem a legelőnyösebb magatartás választása 140
33. A munkáltató kötelessége a biztonságos munkafolyamat és technológia
kialakítása, valamint munkaeszköz, anyag kiválasztása 143
Részoki összefüggés
34. Arányos a felelősség, ha a természetes megbetegedés és a baleset miatti
állapotromlás együtt eredményez károsodást 147
35. Ha az összmunkaképesség-csökkenés egy része baleseti eredetű,
a munkáltató felelőssége ezzel arányos 153
36. Teljes kártérítési munkáltatói felelősség csak akkor áll fenn,
ha a munkavállaló betegsége korábban nem okozott
munkaképesség-csökkenést 156
Vétkes közrehatás, kármegosztás
37. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló
vétkes magatartása idézett elő 163
38. A munkáltató terhére értékelendő a szabálytalan munkavállaló részére
segítséget nyújtó munkatárs magatartása 167
39. Ha a kár oka a munkáltató működési körén belül merült fel, a munkáltató
kártérítési felelőssége az ok elháríthatatlansága ellenére fennáll 170
40. A munkáltató vétkessége szükségképpen csökkenti a munkavállaló vétkes
közrehatásának súlyát 173
41. A munkavállaló vétkes közrehatása súlyát lényegesen csökkenti
a munkáltató balesetben való vétkessége 177
42. Mindkét fél súlyos szabálytalansága esetén a munkáltatóra terhesebb
70-30%-os kármegosztás 180
43. A kárviselés arányánál a sajátos egyedi körülmények értékelése 183
44. A munkáltatóra terhesebb 80-20%-os kármegosztási arányt alkalmaz
a bíróság, ha a vezető életet közvetlenül veszélyeztető utasítását
a munkavállalónak meg kellett volna tagadnia 187
45. A irtási sorrend meghatározásának elmulasztása miatt a munkáltatóra
terhesebb 80-20%-os kármegosztás került megállapításra 191
Állapotrosszabbodás
46. Mérlegelés szükséges, ha a vegyszerekből eredő állapotrosszabbodás
mértéke pontosan nem állapítható meg 197
47. Kármegosztásnak van helye, ha a kedvezőtlen foglalkoztatási
körülmények közrehatottak a rokkantsági állapotban 200
48. Az idült mérgezéses foglalkozási megbetegedésben szenvedő
állapotrosszabbodása sorsszerű volt. 203
Egyéb károkozó magatartások
49. A munkáltató kárfelelősséggel tartozik, ha a korengedményes
nyugdíjazásra kötött megállapodást nem teljesíti 209
50. Ha az ügyvéd a munkáltató ígéretében bízva tevékenységét szünetelteti,
ebből eredő kárait igényelheti 212
51. A munkáltató tárgyi felelősséggel tartozik a munkavállalónak
a munkahelyre bevitt dolgaiban bekövetkezett kárért 215
52. Nincs munkáltatói kárfelelősség, ha nem az általa kiállított igazolással áll
összefüggésben a munkavállalóra kirótt adóhiány 218
53. A munkáltató hibájából a részvényvásárlástól elesett munkavállaló kérheti
azok névértékének megtérítését 221
54. A munkáltató felelős az egyösszegű kártérítés miatti magasabb személyi
jövedelemadó-fizetési kötelezettségért 223
A megtérítendő vagyoni károk köre
55. A munkavállaló köteles megtéríteni a sérülés miatt szükségessé vált
személygépkocsi értékét 229
56. Az ápolással, gondozással kapcsolatos költség akkor is terheli
a munkáltatót, ha azt ingyenesen hozzátartozó végzi 232
57. A baleset után bevezetett választható béren kívüli juttatások
figyelembevétele 234
58. Az általános kártérítési járadék feltételei 236
59. A károsult személyes és vagyoni körülményeinek változása figyelembe
vehető 240
A kártérítést csökkentő tényezők, bruttósítás
60. A baleseti kártérítési járadék számítása 247
61. Levonandó társadalombiztosítási ellátások a kártérítési összeg
kiszámításánál 250
62. Bruttósított számítási rendszer alkalmazása a kártérítés összegének
meghatározásánál 252
63. A munkáltatói kártérítésnél az öregségi nyugdíjnak minősülő juttatás
nem vehető figyelembe 254
Nem vagyoni kár
64. A nem vagyoni kártérítés meghatározása a józanság és a mértéktartás
alapján 259
65. A munkavállaló súlyos egészségkárosodása alapján 9 millió Ft
nem vagyoni kártérítés megállapítása 263
66. A nem vagyoni kártérítésnek nincs objektív mércéje 266
67. A nem vagyoni kártérítés az általános személyiségvédelem eszköze 269
68. Ugyanaz a károsodás az egyedi körülmények eltérése miatt más-más
következménnyel járhat 271
69. A munkavégző képesség munkahelyi baleset miatt bekövetkezett
csökkenése a nem vagyoni kárigényt megalapozza 273
70. A nem vagyoni kártérítés iránti perben a károsultat ért hátrányt egészében
és egységesen kell értékelni 276
71. A munkahelyi konfliktussal kapcsolatos munkáltatói magatartás nem
vagyoni kártérítés alapjául szolgáló jogsértést okozhat 280
72. A nem vagyoni kártérítés tekintetében nem alkalmazható kármegosztás 284
73. A csökkent munkaképességű munkavállaló elhelyezkedési nehézségei
a nem vagyoni kártérítést megalapozzák 290
A közeli hozzátartozók kára
74. A férj üzemi balesete miatt özveggyé vált feleség nem vagyoni kára 295
75. A testvér baleseti halálával összefüggő nem vagyoni kártérítés 297
A kártérítési járadék és módosítása
76. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló keresetveszteségi
járadékigénye feltételei 303
77. A kártérítési járadék összegének megállapításánál figyelembe vett
szempontok 306
78. A keresetveszteségi járadék megállapítása üzemrész megszűnése esetén 310
79. A kártérítési járadék összegét az éves bérfejlesztés figyelembevételével
kell megállapítani munkáltatói jogutódlás esetén is 313
80. Járadékemelési igénynél a munkáltatónak bizonyítani kell, hogy baleset
hiányában a korábbi munkakörében tovább dolgozott volna 316
81. Önmagában az infláció nem ad alapot a keresetveszteségi járadék
felemelésére 320
82. A munkavállaló olyan béremelkedés figyelembevételét kérheti járadéka
felemelésénél, amely őt is érintette volna 322
83. Elmaradt jövedelemigény megalapozottságát nem zárja ki,
ha a munkavállaló rokkantsági nyugdíjas 325

Elévülés
84. Az egymástól időben eltérő, elkülönülő járadékigények elévülését
külön-külön kell számítani 329
85. Az elévülés szempontjából menthető körülménynek minősül,
ha a munkavállaló a károkozásról később szerezhetett tudomást 333
86. Az egyes kártérítési járadékigények külön-külön válhatnak esedékessé 336
87. Nem érinti az elévülést, ha a munkáltató nem tájékoztatta
a bérfejlesztésről a járadékra jogosultat 339
88. Az elévülés nyugvása megállapítható, ha a munkavállalónak nem volt
tudomása a foglalkozási egészségkárosodásáról 342
89. Nehezen diagnosztizálható betegségnél vizsgálandó, hogy mikor került
sor az egyértelmű diagnosztizálásra 346
90. Költségigényeknél a szakaszos elévülés nem alkalmazható 351
Az igény érvényesítése, esedékesség
91. A biztosítóval kötött és a további kárigényt kizáró munkavállalói
megállapodás a munkáltatóra is kiterjed 357
92. Több munkáltatónál azonos veszélyes munkakörben történő
munkavégzés 360
93. A munkavállaló jövőbeli, nem ismert mértékű kárigényéről való
lemondása érvénytelen 362
94. A nem vagyoni kártérítésre vonatkozó igény a sérelem bekövetkezésével
válik esedékessé 367
Rövidítések jegyzéke 369

Témakörök