Bevezetés | 3 |
Az ember és a termelő szervezet viszonyának alapvető sajátosságai | 7 |
A homo oeconomicustól a homo socialisig | 9 |
A szervezeti motivációk új aspektusai | 14 |
A szervezetkutatások eredményeinek adaptációs lehetőségei | 15 |
A motiváció | 17 |
A participáció | 20 |
A szervezeti integritás és a szervezet stabilitása | 23 |
Az identifikáció | 24 |
A szervezet formális és informális szerkezete, formális és informális kapcsolatok a szevezetben | 25 |
Az egyén felkészülése a szervezeti tevékenységre | 30 |
A szervezeti tevékenységre való felkészítés keretei | 31 |
A családi nevelés szerepe a felkészülési folyamatban | 31 |
Az iskolai nevelés szerepe a felkészülési folyamatban | 35 |
A gyermekkori társadalmi tevékenység hatása a felkészülésre | 37 |
Párválasztási érettség, pályaválasztás | 39 |
A pályalélektan feladatai | 43 |
A szakmai képzés és a betanítás | 48 |
Az egyén beillesztése a termelő szervezetbe | 52 |
A beilleszkedést segítő módszerek és eljárások | 53 |
Az új dolgozók fogadása | 55 |
Az informáltság szerepe a beilleszkedésben | 56 |
A hivatalos szervezet szerepe a beilleszkedésben | 57 |
A nem hivatalos szervezet hatása a beilleszkedésre | 59 |
A vezetés szerepe a beilleszkedésben | 61 |
A beosztás szerepe a beilleszkedésben | 62 |
A tárgyi környezet szerepe a beilleszkedésben | 64 |
A munkarend és a munkaszervezés hatása a beilleszkedésre | 64 |
Az egyéni és a csoporttevékenység kapcsolata | 66 |
A munkatevékenység pszichológiai szabályozása | 66 |
A személyiség szerepe a tevékenység pszichofiziológiai szabályozásában | 70 |
A munkára való beállítódás | 72 |
A munkaműveletek és elemzésük | 74 |
Az összteljesítmény és meghatározói | 76 |
Csoportbeállítottság és csoportnorma | 79 |
A formális és informális szervezet és csoportteljesítmény | 83 |
A csoport pszichikus atmoszférája és a teljesítmény alakulása | 87 |
A csoporthomogenitás és a csoportteljesítmény | 910 |
Az eredményes tevékenység környezeti feltételei | 94 |
A munkahelyi környezet tárgyi elemei | 94 |
Zajhatások | 94 |
Világítás | 98 |
A klímaviszonyok, a hőhatások szerepe | 102 |
A mérgező anyagok károsító hatása | 104 |
A munkahelyi környezet változatosságának biztosítására szolgáló eszközök | 105 |
A színhatások szerepe a monotónia csökkentésében | 106 |
A hanghatások szerepe a monotónia csökkentésében | 111 |
Az ember-gép optimalizálásának szerepe a szervezeti tevékenység hatékonyságának fokozásában | 113 |
Az ember és a technika kapcsolatának típusai | 113 |
Az ember-gép optimalizálásának alapfeladatai | 115 |
Az ember-gép rendszer szerepe a vezérlés rendszerében | 117 |
Az ember-gép rendszer hatékonyságának emberi feltételei | 119 |
Az ember-gép rendszer emberi láncszemének optimumjegyei | 126 |
Az optimalizálási feladatok az ember-gép rendszer különböző típusainál | 127 |
Optimalizálási feladatok manuális rendszerekben | 128 |
Optimalizálási feladatok félautomata rendszerekben | 135 |
Optimalizálási feladatok automata rendszerekben | 141 |
Az indikátorok és vezérlőberendezések kialakítása | 141 |
Az operátor munkamozgása a vezérlőberendezés mellett | 149 |
Az ember-gép rendszer optimalizálásának hatásai a termelő szervezetre | 156 |
Igénybevétel, megterhelés, alkalmazkodás, elfáradás | 158 |
Igénybevétel, megterhelés | 158 |
Az igénybevétel és az alkalmazkodási képesség mértékének meghatározása | 161 |
Elfáradás | 168 |
Az elfáradás vizsgálata | 170 |
Az elfáradás szakaszai | 171 |
A munka- és pihenési rend | 173 |
Pihenési idők | 174 |
A szünetek tartama és megszervezése | 175 |
A szünetek beiktatása a munkarendbe | 177 |
Aktív pihenés | 178 |
A munkabiztonság fokozásának feltételei | 180 |
A baleset fogalma | 180 |
A balesetek csoportosítása | 181 |
Tárgyi és személyi tényezők összefüggése a balesetek keletkezésében | 184 |
A véletlen és a szükségszerű dialektikája a balesetek keletkezésében | 187 |
A baleseteket előidéző és kiváltó okok | 188 |
A baleseti veszély és a veszélyforrások | 190 |
A veszélyforrások kiiktatása, feltétlen, illetve feltételes jellegű veszélytelenítése | 191 |
A kritikus fázisok előfordulása a munkatevékenység során | 193 |
A baleseti szituáció és a pánikállapot | 194 |
Gazdálkodás a figyelemmel | 197 |
A munkafolyamatok veszélyességi fokának pszichológiai megközelítése | 199 |
Az egyéni baleseti veszélyeztetettség | 201 |
A dolgozó egyéni védettsége | 204 |
Veszélytudat, veszélyérzet | 206 |
A tanulás hatása a munkabiztonság személyi tényezőire | 208 |
Információfelvétel és -feldolgozás a tanulás során | 209 |
Gyakorlás | 212 |
A gyakorlottság mértéke | 214 |
A munkabiztonság információs és kommunikációs bázisa | 215 |
A vigyázatlanság csoportos formái | 216 |
Az elővigyázatosság és óvatosság fejlesztése a kollektívában | 220 |
Motiváló és stabilizáló hatások a termelő szervezetben | 222 |
A munkához való viszonyulás sajátos tudati jelenség | 222 |
A munkához való viszonyulás pszichikus szerkezete | 223 |
A motívumok szerveződése és kölcsönhatása | 228 |
Speciális munkahelyi motivációk | 230 |
Közösséglélektani tényezők a munkához való viszonyulásban | 238 |
A termelő szervezetek stabilitása és a munkaerő-vándorlás | 232 |
A fluktuáció általános feltételei és okai | 242 |
Életmód és életforma | 244 |
Az összetartó és elvonó tényezők dialektikája és a stabilizáció | 246 |
A különböző nemű dolgozók és a munkahelyi stabilitás | 250 |
A termelő szervezetek vezetési problémái | 263 |
A vezetés struktúrája | 264 |
A vezetés funkciói | 267 |
Döntés-előkészítés és döntés | 268 |
A döntési folyamat fázisai | 273 |
A döntéshez szükséges információk és a vezetés információrendszere | 275 |
A döntés-előkészítés és döntéshozatal szingularitásának, illetve pluralitásának problémája | 278 |
A hatáskör-átruházás problémája | 279 |
A döntések kommunikálásának problematikája | 281 |
Vezetési stílusok | 284 |
A vezető személyisége | 283 |
A vezetői magatartás | 293 |
A vezetői magatartás gyakrabban megfigyelhető hibái | 296 |
A vezetői magatartás szervezeti meghatározói | 299 |
A vezetők igénybevétele | 304 |
A vezetői tevékenység megszervezése | 307 |
Irodalomjegyzék | 310 |