Munkalélektan és munkaszociológia

Tartalom

I. MUNKAPSZICHOLÓGIAI ÉS PEDAGÓGIAI ISMERETEK
1. A PSZICHOLÓGIA FOGALMA, ÁGAZATAI. A MUNKALÉLEKTAN 1
A pszichológiáról 1
A munkalélektan kialakulása és fejlődésének rövid története 4
A munkalélektan fogalomköre és rendszerezése 15
2. A SZEMÉLYISÉG MEGISMERÉSE 19
A személyiségjegyek 20
A képesség 25
Motiváció és ösztönzés 25
A motiváció kapcsolata a pénzzel 31
3. AZ EREDMÉNYES MUNKAVÉGZÉS HÁROM FELTÉTELE 31
A dolgozó ismerje feladatát 32
A dolgozó képes legyen feladatát megfelelő színvonalon ellátni 34
A dolgozónak akarnia kell feladatát jól és eredményesen ellátni 36
A személyiség és a szervezet 38
4. A MUNKATEVÉKENYSÉG ELEMZÉSE ÉS A SZEMÉLYI KÖVETELMÉNYEK 42
A munkatevékenység elemzésének fogalma és célja 42
A munka leírása 43
A követelmények megállapítása 47
5. A KIVÁLASZTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ LÉLEKTANI PROBLÉMÁK 51
A munkahely vagy munkakör választására való ösztönzés 52
A kiválasztás 53
Az alkalmasságvizsgálatok eszközei, módszerei 58
A dolgozók beilleszkedése és stabilizálása 60
6. A TELJESÍTMÉNY ELEMZÉSE ÉS AZ ÉRTÉKELÉS 62
Az értékelés területei 62
Az értékelés mint munkalélektani probléma 63
7. A KÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS PSZICHOLÓGIAI ÉS PEDAGÓGIAI KÉRDÉSEI 67
A képzés és továbbképzés kettős feladata 67
Felnőttek képzésének lélektani feltételei 68
8. A MUNKA ÉS A PIHENÉS RENDJE 72
A munka- és a pihenési rendszer 72
A munka közbeni szünetek 74
Szervezési, munka- és időelemzési módszerek 76
A pihenési szünetek gazdasági következményei 77
9. A MUNKALÉLEKTAN GYAKORLATI FELHASZNÁLÁSÁNAK TERÜLETEI 79
II. SZOCIOLÓGIAI ALAPISMERETEK
1. A MUNKAÜGYI PROBLÉMÁK SZOCIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE 87
A szociológia fogalma 87
A munka- és az üzemszociológia kialakulása 88
Munka- és üzemszociológia a szocialista országokban 93
2. A MUNKA HUMANIZÁCIÓS FUNKCIÓJA 95
A munka szociológiai fogalmáról 95
A társadalmi munkamegosztás 95
A munkától való elidegenedés 97
A munka humanizációjának szociológiai problémái 98
3. A GAZDÁLKODÁSI RENDSZER HATÁSA A MUNKAÜGYI TEVÉKENYSÉGRE 101
A gazdálkodási rendszer alaptípusai 101
A gazdálkodási rendszerek alapvető típusainak hatása a munkaerő- és bérgazdálkodásra 103
A gazdálkodási rendszer heterogenitása 105
A SZOCIALISTA MUNKAKOLLEKTÍVA FEJLŐDÉSÉNEK FŐ DILEMMÁJA: BÉRMUNKÁS VAGY TÁRSULT MUNKÁS 106
A bérmunkásviszony fennmaradásának szociológiai alapjai 106
A társult munkás viszony kialakulásának társadalmi feltételei 107
A vállalati vezetés szakigazgatási jellege és a társadalmi ellenőrzés 108
5. A KISCSOPORTOK SZEREPE A MUNKAÜGYI GYAKORLATBAN 109
A hivatalos és a nem hivatalos szervezet 109
Az elsődleges munkahelyi szervezetek integrációs problémái 112
Közösségek formálódása a munkahelyi szervezetekben 114
6. A MUNKÁVAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG ÉS ELÉGEDETLENSÉG SZOCIOLÓGIAI VIZSGÁLATA 115
A munkával szembeni elvárások struktúrája és társadalmi meghatározottsága 115
A munkával kapcsolatos identifikáció típusai 117
A munkához való viszony megközelítésének más módjai 119
7. A BÉREZÉSSEL VALÓ ELÉGEDETLENSÉG KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSAI ÉS A MUNKAHELY VÁLTOZTATÁSA MINT SZOCIOLÓGIAI PROBLÉMA 120
Az általános bérszínvonallal szembeni elégedetlenség 120
A vállalatok bérszintjével szembeni elégedetlenség 122
Az igazságosnak vélt bérarányoktól való eltérés miatti elégedetlenség 123
A bérformákkal szembeni elégedetlenség 126
A munkahelyváltoztatás mint az elégedetlenség megjelenési formája 127
8. A MUNKAÜGYI DÖNTÉSEK SZOCIOLÓGIAI PROBLÉMÁI 129
A munkaügyi döntések egyes szakaszai 129
A döntések fő típusai 130
A döntések tipizálása formájuk szerint 132
9. A MUNKAÜGYI TEVÉKENYSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ NÉHÁNY SZOCIOLÓGIAI PROBLÉMA 134
Fejlődési szint és társadalmi alternatívák 134
A munkásosztály strukturális összetételének társadalmi konzekvenciái 135
Differenciált szükségletek kifejlődésének hatása a munkaügyi tevékenységre 137
10. A NŐI MUNKA NÉHÁNY SZOCIOLÓGIAI PROBLÉMÁJA 140
A nők kereső munkájának életformává válása 140
A szakképzettség és a nők foglalkoztatási struktúrája 141
A szakmák feminizációjának következményei 143
Néhány teendő 144
Függelék 151
Irodalom 155

Témakörök