Munkajog a polgári jogban a globalizálódó gazdasági viszonyok között

Tartalom

Előszó 11
I. fejezet: A MUNKAJOGI ÉS A POLGÁRI JOGI KÖTELEM/SZERZŐDÉS KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK - A MUNKAJOGI SZERZŐDÉS SAJÁTOSSÁGAI
1. § A munkajog és a polgári jog kapcsolata a jogdogmatika tükrében 13
1. A témafelvetés indoka és a téma behatárolása 13
2. A munkajog és a polgári jog kapcsolata a személyek jogának tükrében 14
3. A tulajdonjogi és öröklési jogi szabályok munkajogi kihatása 17
4. A szerződés általános polgári jogi szabályai intézményeinek viszonya a munkaszerződéshez 18
5. A szolgálati/munkaszerződés és a tevékenységgel összefüggő többi polgári jogi szerződés kapcsolata 24
2. § A munkavégzéssel összefüggő szerződések jogdogmatikai és elhatárolási kérdései 28
1. A közös jegyek 28
2. A „dare" típusú szerződések közös, valamint egymást elválasztó vonásai a jogi rendezés síkján 29
3. A szolgálati szerződés struktúrája és tartalmi mibenléte 40
4. A munkaszerződéssel, ill. a munkaviszonnyal összefüggő járulékos szerződések, megállapodások 46
5. A konkurencia-kizárási szerződés néhány gyakorlati szempontból jelentős elvi kérdése 48
6. A vállalkozási vagy megbízási szerződéssel palástolt munkaviszony/munkaszerződés kérdéséhez 52
3. § A munkaviszonyt palástoló tartós vállalkozási és megbízási szerződés, valamint az egyéni kereskedelmi ügynöki szerződés dogmatikai elhatárolása 58
1. A jogalkalmazásban megjelenő tendenciák 58
2. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés 59
3. A kényszervállalkozási/megbízási szerződés és problematikus vonásai 64
4. § A munkavégzéssel kapcsolatos „klasszikus" szerződések magánjogi összefüggéseinek tételesjogi kérdései 66
5. § A munkavállalóra is kihatással a kiszolgáltatottabb fél védelmének kérdése az új magyar Polgári Törvénykönyv Koncepciójának kötelmi jogi részében 72
1. A kiszolgáltatott helyzetű fél védelme a szerződéses kötelem általános szabályainál a munkaszerződésre is vonatkoztatva 72
2. A kötelmi jogi szabályok rendszerbeli elhelyezésének a kérdése a fogyasztóvédelem és a munkavállaló-védelem szemszögéből 79
3. A munkaszerződés-kötésre irányuló munkáltatói ajánlat visszavonás és a szerződéskötéstől való munkáltatói elállás esetében a munkavállalói jogok polgári jogi védelme 83
6. § Vállalkozási tartalmú legális atipikus munkaszerződések 85
1. A vezető állású munkavállalók jogállásának problematikája 85
2. A munkaerőkölcsönzés 94
2.7. Általános kérdések és fogalom-meghatározás 94
2.2. A munkaerő-kölcsönző és a munkavállaló között fennálló jogviszony 96
2.3. A kölcsönvevő és a kölcsönző közötti jogviszony 97
2.4. Elhatárolási problémák a munkaerő-kölcsönzésnél 98
3. A házi bedolgozás és a távmunka 105
3.7. Összefüggés egy régi és egy új munkaszerződéstípus között 105
3.2. A házi bedolgozási munkaviszony 105
3.3. A képernyő mellett végzett távmunka 106
II. fejezet: A munkajogviszony tartalmának és módosulásának egyes neuralgikus jogalkotási és jogalkalmazási kérdései
1. § A munka-, a pihenőidő és a szabadság magyar szabályainak és gyakorlatának az Európai Unió normáival fennálló ütközéséről és kiküszöbölési szükségességéről 111
1. A munkaidő meghatározás és alapmértéke az EU-jog tükrében 111
2. A magyar egészségügyben az ügyelet díjazása, valamint a munkaidő meghosszabbítása ügyében keletkezett jogvita eldöntésének kimenetele és tanulsága 114
3. A rendkívüli munkavégzésnek és a munkaidőkeret alkalmazására vonatkozó szabályozás és gyakorlat az EU-normarendszer tükrében 117
4. A pihenőidőre és a szabadságra vonatkozó az uniós rendezés tükrében 120
2. § A munkaerő-átirányítás egyes jogdogmatikai problémái a kiküldetési irányelv tükrében 124
1. Előzmények 124
2. Dogmatikai elhatárolás 126
3. A fogalmak tisztázása 128
4. Az egyes intézmények uniós és magyar szabályozása de lege lata és de lege ferenda a jogösszehasonlítás tükrében 131
3. § A munkáltatói jogutódlásról szóló európai uniós normák tartalma és átültetésének mikéntje a magyar jogrendszerbe 138
1. A feldolgozás rendszere 138
2. A módosított irányelv célkitűzései és elvei, valamint lecsapódása a jogharmonizáltnak mondott hazai tételesjogban 139
3. Az irányelv érdemi rendelkezéseinek egyes kérdései 144
3.1. Hatály és fogalommeghatározások 144
3.2. A munkavállalók jogainak védelme 152
4. A munkavállalói érdekképviselet szerepe a vállalat-vállalatrészleg, üzem-üzemrészleg átadásánál, az átadással-átvétellel összefüggő konzultáció és annak lefolytatása 164
4. § Jogdogmatikai, gazdasági és szociálpolitikai
összefüggések az eddig tárgyalt munka- és
gazdaságjogi intézmények között" 168
1. A problémafeltevés és megoldásának módja 168
2. A összefüggés-kapcsolatok kérdése a kirendelés, a kiküldetés, az átirányítás és a helyettesítés viszonylatában a kirendelés szempontjából 169
3. Az összefüggések kérdése a munkaerőkölcsönzés szempontjából a munkaközvetítés és a kirendelés az átirányítás, valamint a kiküldetés között 174
4. Munkáltatói felmondással kölcsön munkaerővé
történő kényszerítéses ügyekből származó jogviták 177
5. A munkáltatói jogutódlás, a munkáltató fizetésképtelensége áthidalására szolgáló
bérgarancia, a csőd/felszámolás, valamint a gazdasági okból történő munkáltatói felmondás/ csoportos létszámleépítés egymáshoz való viszonya 181
5. § Az esélyegyenlőség és a diszkrimináció, „megreformált" rendezése az európai és a
magyar munkajogban 193
1. Az európa-jogi rendezés 193
2. A magyar jogi rendezés 197
6. § A magyar munkajogi anyagi felelősség szabályainak felülvizsgálatra szoruló néhány kritikus pontja 204
7. § A munkajogviszony megszűnésének és megszüntetésének néhány jogelméleti és
joggyakorlati kérdése a gazdaság- és a szociálpolitika tükrében 211
1. A munkajogviszony megszűnés dogmatikai rendszere és problémái 211
2. A munkajogviszony megszüntetés dogmatikai rendszere és vitás kérdései 214
3. A rendkívüli felmondás külföldi és hazai szabályozása 222
4. A munkaviszony jogellenes felmondásának kérdései 223
4.1. A jogi szabályozásban 223
4.2. A gyakorlatban 226
III. fejezet: A MUNKA VILÁGÁNAK POLGÁRI JOGIAS SZABÁLYOZÁSA A GAZDASÁGI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK TÜKRÉBEN
1. § Az új Ptk. és a munkajogi szabályozás, különös tekintettel az egyéni és a
kollektív munkaszerződésre 231
1. Bevezető gondolatok és rendszerfelvázolás 231
2. A munkajogi szabályozás főbb irányvonalai a fejlett nyugat-európai államokban a polgári jogi kodifikációk és normák tükrében 232
2.1. Az individuális munkajogi szabályozás viszonya a magánjoghoz 232
2.2. A kollektív szerződés és a kollektív munkajogi intézmények jogi szabályozásának
viszonya a magánjoghoz 234
3. Javaslatok az egyéni és a kollektív munkaszerződés és munkajog egyes intézményeinek az új Polgári Törvénykönyvbe történő beemelésére 237
3.1. Kiindulási elvek 237
3.2. A munka-, ill. a szolgálati szerződésnek a fogalma és a Ptk.-ban való elhelyezhetőségének a kérdése 238
3.3. A párhuzamos szabályozások kiiktatásának és a polgári jogi szabályozásra történő
visszautalás lehetőségei a munkajogi szabályozásban 240
3.4. A kollektív munkajogi megállapodások és a kollektív munkajogviszony viszonyulásának a kérdése a polgári joghoz 250
2. § A gazdaság-, és a szociálpolitika kihatásai a munkajog dogmatikai rendszerére
(elméleti alapvetés) 253

Témakörök