A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
Ez a tankönyv nemcsak alcímével rendhagyó a tételes jogi egyetemi, illetve munkajogi tankönyvek sorában, hanem még inkább rendszerében és módszerében „különös". Ami az utóbbit illeti, nemcsak...
Tovább
Előszó
Ez a tankönyv nemcsak alcímével rendhagyó a tételes jogi egyetemi, illetve munkajogi tankönyvek sorában, hanem még inkább rendszerében és módszerében „különös". Ami az utóbbit illeti, nemcsak számszerű jogszabályi hivatkozásokat nem tartalmaz, de egy-egy adott hatályos jogszabályra szöveges utalást is csak egészen kivételesen - inkább kritikai „kényszerűségből", illetve ilyen szempontból. Ennek ellenére „feldolgozza" a könyv a munkajog gerincének tekinthető joganyagot. Ügy azonban - javarészt hogy ez a hatályos jog lehetőleg csak egy szabályozási változatként álljon az olvasó, elsősorban a joghallgató előtt, aki így rá is van utalva a jogszabályi összevetésre, de egyúttal kritikai ihletést is kap ehhez - a könyvben, illetve segítséget az egyetemi gyakorlati foglalkozásokon. E célból is következőleg más jogszabályi változatokat, egy kevés irodalomkritikát is be kellett iktatni a tankönyv anyagába. így azután már szinte természetes, hogy a tananyagnak érvelőnek, helyenként „levezetéses" bizonyításokat is tartalmazónak kellett lennie. Az ekként! kissé monografikus stílus - a szerző tapasztalata és meggyőződése szerint - nem tekinthető egy tananyagtól eleve vagy általában idegennek, de az egyetemi oktatáshoz hozzá kell, hogy tartozzék. Annál is inkább, mert ez a módszer a fogalommeghatározások és alapösszefüggések kifejtésének keretei között marad; az ebbéli tankönyvi célkitűzést sem háttérbe nem szorítja, sem határait nem lépi túl.
A munkajognak ez az egyetemi tankönyve a tárgyat „rendszerszemléletben" kísérli meg kifejteni; jogági, illetve jogtudományi ágazati, sőt más tudománybeli (főképp közgazdaság- és vezetéstudományi) összehasonlításokkal meghatározni a munkajog egyes intézményeinek a természetét s általa magának e jog-, illetve tudományágnak a szoros kapcsolódásait. A szerző megítélése szerint ez is elengedhetetlen ahhoz, hogy a hallgató a munkajog jelenségeit dialektikusan szemlélhesse, illetve megismerje a jognak is a dialektikáját, hogy megfelelő munkajogi koncepciója alakuljon ki. Csak ilyen alapozású képzéssel tudhat megfelelőképpen „eligazodni" a jogszabályok dzsungelében ás lehet képes arra, hogy a jelenlegihez hasonló túlszabályozottság megszüntetésének is érdemleges részesévé váljék.
Vissza
Tartalom
Előszó 5
ELSŐ (ÁLTALÁNOS) RÉSZ
ÁLTALÁNOS TANOK ÉS TÖRTÉNET 7
I. fejezet
A MUNKAJOG MINT A SZOCIALISTA JOGRENDSZER ÁGA 9
1. A munkajog bevezető jellegű (közelítő) meghatározása 9
2. A munkajog tárgya 11
3. A munkajog és a munkajogi diszciplína rendszere - elvileg 18
4. A munkajog és a diszciplína helye a magyar jog-, illetve jogtudományi rendszerben 23
II. fejezet
A MUNKAJOG KIALAKULÁSA (ELŐTÖRTÉNETE) ÉS FEJLŐDÉSE 32
1. A munkajog tárgyát alkotó viszonyok léte és szabályozása a kapitalizmus előtt 32
a) Az ősközösségi társadalom 32
b) A rabszolgatartó társadalom 33
c) A feudális társadalom 37
2. A munkajog tárgyát alkotó viszonyok közvetlen szabályozása a kapitalizmusban (általános jellemzés) 41
a) A munkaszerződés (ill. a munkajogviszony) természetének megítélése kezdetben 41
b) A munkajog relatív önállósulása a polgári jogrendszerben 47
3. A munkajog tárgyát alkotó viszonyok szabályozásának főbb szakaszai a kapitalizmusban (különös jellemzés) 50
a) A szerződéses szabadság szakasza 51
b) Az állami beavatkozás szakasza 52
c) A szabályozás viszonylagos demokratizálódásának szakasza 57
4. A munkajog jogággá válása és fejlődésének főbb állomásai Magyarországon 60
III. fejezet
A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS INTEGRÁLTSÁGA ÉS DIFFERENCIÁLTSÁGA 66
1. A munkajog alapelvei mint a szabályozás egységének legfőbb regulátorai 66
a) Az alapelvek általános jelentősége 66
b) A munkajog alapelvei 68
2. A szabályozás tartalmi és formai integráltsága, illetve differenciáltsága 81
a) A tartalmi egységesség, illetve elkülönültség 81
b) A formai egységesség, illetve elkülönültség 87
3. A szabályozás differenciálásának és individualizálásának elhatárolása 88
MÁSODIK (KÜLÖNÖS) RÉSZ
A MUNKAJOGI JOGVISZONYOK 95
A) A MUNKAJOGVISZONY 97
IV. fejezet
A MUNKAJOGVISZONY SZERKEZETE 99
1. A munkajogviszony alanyai 99
a) A munkáltatói pozíció általában 99
b) A szervek mint a munkáltató megjelenítői (avagy a munkáltatói szervek) 101
c) A munkavállalói pozíció általában 107
d) A munkavállalói kollektíva 109
e) A szakszervezet mint munkavállalói képviseleti szervezet 115
2. A munkajogviszony tárgya 124
3. A munkajogviszony tartalma 128
a) A munkavállaló alapkötelességei 130
b) A munkáltató alapkötelességei 141
c) A munkáltató alapjogai 161
d) A munkavállaló alapjogai 175
4. A munkajogviszony fajtái 183
V. fejezet
A MUNKAJOGVISZONY DINAMIKÁJA 186
1. A munkajogviszony keletkezése 186
a) A munkaszerződés mint a munkajogviszony (keletkezésének) általános jogalapja, valamint a kinevezés és a választás mint speciális jogalap 186
b) A munkaszerződés érvényességi kellékei és érvénytelenségi alakzatai 191
c) A munkaszerződés hatályossága, különösen időbeli hatálya és hatályossági feltételei 212
2. A munkajogviszony valóra válása: a kötelességteljesítés és a joggyakorlás módozatai (hol, mikor, hogyan) 221
a) Az általános (mindkét alanyra vonatkozó) teljesítési kötelességek: a munkahelyen és a munkaidőben történő teljesítés, valamint az együttműködés kötelessége 222
b) A munkavállalói kötelességteljesítés főbb módozatai 235
ba) A munkavállalói kötelességteljesítés általános módjai: a személyes teljesítés, valamint az alárendeltségi és az önálló teljesítés kötelessége 235
bb) A munkavállaló egyes alapkötelességeinek teljesítési módjai, elsőként a rendelkezésre állási kötelesség teljesítése 240
bc) A munkavégzési kötelesség teljesítésének módja, különösen mennyiségi
szempontból 242
bd) A munkavégzési kötelesség teljesítésének minőségi követelménye, különösen a hibás teljesítés szempontjából 245
be) A munkavégzési kötelesség kollektív teljesítési módjai; a brigádteljesítés és a munka verseny 249
bf) A megfelelő munkavállalói magatartás kötelességének főbb teljesítési módjai 253
c) Az egyes munkáltatói kötelességek teljesítésének főbb módozatai 256
ca) A foglalkoztatási kötelesség teljesítése 256
cb) A munkadíjfizetési kötelesség teljesítésének módozatai 258
cc) A gondoskodási kötelesség/ek/ főbb teljesítési módjai 263
d) A munkáltatói joggyakorlás sajátos módozatai 270
da) A munkáltatói joggyakorlás módja általában, különösen célszerűsége, valamint megosztottsága (hatáskör és illetékesség) 270
db) A munkáltatói aktuskibocsátási jog gyakorlása, elsőként a belső szabályzatok megalkotása 277
dc) Az egyedi munkáltatói aktusok kiadása 283
dd) A munkáltatói joggyakorlás néhány különös módja 293
e) A munkavállalói joggyakorlás főbb módozatai 296
ea) A pihenőidő, illetve a szabadidő kiadásához való jog érvényesítése 296
eb) A részvételi jogoknak különösen a kollektív gyakorlási módja; közvetlen részvételi formák és a szakszervezeti jogok gyakorlása 299
f) A munkajogviszony/beli teljesítés/ szünetelése és a szolgálati idő 305
3. A munkajogviszony módosulása 307
a) A munkajogviszony módosulásáról általában 307
b) A munkajogviszony módosításának főbb tényállásai 310
4. A munkajogviszony megszűnése 314
a) A megszűnés-megszüntetés általában és a szerződéses megszüntetési módok 314
b) Egyoldalú megszüntetési módok általában; a felmondás és a rokon megszüntető aktusok 316
B) A FELELŐSSÉGI ÉS A JOGVITÁS ELJÁRÁSI JOGVISZONYOK 323
VI. fejezet
A FEGYELMI FELELŐSSÉGI JOGVISZONY 325
1. A fegyelmi felelősségi jogviszony önállósága és jellege általában 325
2. A fegyelmi felelősségi jogviszony szerkezete (statikája) 327
3. A fegyelmi felelősségi jogviszony dinamikája 334
VII. fejezet
A MUNKAJOGI KÁRFELELŐSSÉGI JOGVISZONYOK 340
1. A munkajogi kárfelelősségi jogviszonyok tárgyköre és fajai, valamint főbb statikus jellegzetességei 340
2. A munkajogi kárfelelősségi jogviszonyok főbb keletkezési és teljesülési sajátosságai - alfajok szerint 342
a) A munkavállalói kárfelelősség tagozódása 345
b) A munkáltatói kárfelelősség tagozódása 347
c) A munkajogi kárigény érvényesítésének sajátosságai 348
VIII. fejezet
A MUNKAJOGI VITÁS ELJÁRÁSI JOGVISZONY 350
1. A munkajogi vitás eljárási jogviszony statikus elemei 350
a) A munkaügyi döntőbizottság és a szolgálati felettes mint a vitás eljárási jogviszony alanya 350
b) A munkajogi vita mint a vitás eljárási jogviszony tárgya, valamint e jogviszony
tartalma 353
2. A munkajogi vitás eljárási jogviszony főbb dinamikus mozzanatai 357
A felhasznált főbb irodalom jegyzéke 361
I. Monográfiák, tankönyvek 361
II. Tanulmányok 363
Dr. Román László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Román László könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.