Előszó | 9 |
Bevezetés | 13 |
Népesség és gazdasági aktivitás | 19 |
A munkaerő és a népesedés | 19 |
A születések | 19 |
A halandóság | 23 |
A belső vándorlás | 26 |
A nemzetközi vándorlás | 27 |
A népesség számának és összetételének változásai | 28 |
Munkaerő és gazdasági aktivitás | 31 |
A társadalmi munkaképesség határai | 31 |
A munkaképes korú népesség alakulása Magyarországon | 34 |
A népesség gazdasági aktivitása | 36 |
Gazdasági aktivitás; foglalkozási viszony | 36 |
A gazdasági aktivitás változásának nemzetközi tendenciái | 38 |
A gazdasági aktivitás változása Magyarországon | 42 |
A differenciális gazdasági aktivitás | 46 |
A munkavállalási hajlandóság és munkaerő-kínálat | 46 |
A fiatalok gazdasági aktivitása | 48 |
A nők gazdasági aktivitása | 52 |
A rokkantsági nyugdíjazás és a felnőtt korosztályok gazdasági aktivitása | 58 |
Az idősebb korúak gazdasági aktivitása | 63 |
Gazdasági aktivitás és gazdaságfejlesztés | 69 |
Gazdasági fejlődés és munkaerő-struktúra | 71 |
A munkaerő-struktúra főbb típusai és változásuk alapvető okai | 71 |
A munkaerő ágazati struktúrája | 72 |
A mezőgazdasági munkaerő | 75 |
Munkaerő az iparban és az építőiparban | 89 |
A szolgáltató jellegű ágazatok munkaerő-ellátottsága | 96 |
A munkaerő foglalkozási struktúrája | 104 |
A fizikai és a szellemi foglalkozások elkülönítése | 105 |
A technikai fejlődés hatása a fizikai munka tartalmára | 110 |
A fizikai dolgozók foglalkozási struktúrája | 117 |
A technikai fejlődés hatása a nem fizikai munka tartalmára | 124 |
A nem fizikai dolgozók foglalkozási struktúrája | 127 |
Iskolarendszer és iskolázottság | 138 |
A szakképzettségi struktúra változásai | 145 |
A szakmunkaerő-ellátottság jövőbeli alakulása | 150 |
A munkaerő területi struktúrája | 152 |
A munkaerő mozgása | 162 |
Munkaerőmozgás és gazdasági fejlődés, a munkaerőmozgás formái és típusai | 162 |
A munkaerő ágazati mobilitása | 170 |
A munkaerő területi mobilitása | 173 |
A belföldi vándorlás | 175 |
A munkaerő ingázása | 183 |
A munkaerő foglalkozási és szakképzettségi mobilitása | 188 |
Munkaerőmozgás és a munkaerő kongruenciája | 193 |
A munkaerő népgazdasági és területi tervezése | 198 |
A munkaerő-tervezés fő jellemzői | 198 |
A foglalkoztatás országos és területi tervezése | 200 |
A munkaerőmérlegek fő vonásai | 200 |
Az összevont munkaerőmérleg rendszere | 204 |
A munkaerő szükséglet-fedezeti mérleg rendszere | 212 |
A szakmunkaerő-szükséglet tervezése | 216 |
A tervezés módszertani alapelvei | 216 |
A szakmunkaerő-szükséglet tervezésének módszerei | 219 |
Lakossági jövedelmek és elosztásuk | 223 |
A lakosság jövedelmei | 223 |
Jövedelemelosztás és társadalmi egyenlőség | 228 |
Munkajövedelmek; kereseti arányok | 235 |
Munkajövedelmek | 235 |
A bér- (kereseti) arányokat alakító tényezők és működésük | 236 |
A teljesítményelv érvényesülése a bérezésben | 237 |
A hierarchikus munkamegosztás és a kereseti arányok | 240 |
A kereseti arányok és a munkaerőpiac | 241 |
A munka szerinti elosztás elve | 245 |
A kereseti arányok Magyarországon | 250 |
A vállalati keresetkiáramlás szabályozása | 260 |
Keresetszabályozás a direktív tervgazdálkodás rendszerében | 260 |
A magyar keresetszabályozási rendszer a gazdasági reform kezdetétől | 263 |
A magyar gazdasági reform keresetszabályozási rendszere a kezdeti időszakban | 264 |
A magyar keresetszabályozás módosításának fő jellemzői az 1970-es években | 269 |
Az 1980-as bevezetett keresetszabályozás | 273 |
Viták és elvek | 273 |
A termelővállalatok többségénél érvényesülő keresetszabályozás | 275 |
A vállalaton belüli érdekeltségi rendszer | 280 |
A vállalat mint rendszer sajátossága | 280 |
A vállalaton belüli érdekeltség tartalma és funkciói | 283 |
Az egyének és csoportok ösztönzése és érdekeltsége | 286 |
Motiváció és ösztönzés | 286 |
Érdekviszonyok és hatalmi viszonyok: az érdekek érvényesítésének lehetőségei és esélyei | 290 |
Az ösztönzési rendszer működése | 294 |
A vállalati egységek ösztönzése és érdekeltsége | 298 |
Az ösztönzés rendszerét közvetlenül meghatározó vállalati sajátosságok | 301 |
Az egységes bérfejlesztésének szabályozása | 303 |
A részesedési alap elosztásának szabályozása | 305 |
A vállalati egységek ösztönzési rendszerének típusai | 306 |
Bérezés és ösztönzés a vállalatoknál | 310 |
A kereset elemei és ezek szabályozása | 310 |
Az alapbérrendszerek | 316 |
A munkaértékelés | 317 |
A bértételek | 317 |
A magyar alapbérrendszer | 318 |
A bérezési formák és alkalmazásuk | 327 |
A bérformák általános problémái | 330 |
Mit fejez ki az alapbér? | 330 |
Mire ösztönözzünk? | 331 |
Milyen legyen az ösztönzés mértéke? | 332 |
Milyen legyen a teljesítményelszámolás módja? | 333 |
A bérformák típusai | 334 |
Az időbér | 334 |
A teljesítménybér | 336 |
Teljesítményösztönzés, teljesítményszabályozás | 349 |
Munkaerő-politika, munkaerő-tervezés és munkaerő-gazdálkodás a vállalatoknál | 362 |
A munkaerő-politika tartalma és funkciói | 363 |
A vállalati munkaerő-tervezés tartalma; a munkaerő-tervek típusai | 367 |
A vállalati munkaerő-gazdálkodás fő funkciói | 370 |
A vállalat munkaerő-szükséglete és tervezésének módszerei | 373 |
Munkaerő-szükséglet - munkaerő-kereslet - munkaerő-felhasználás | 373 |
Technikai fejlődés és munkaerő-szükséglet | 375 |
A munkatermelékenység mérése | 376 |
A termelékenység elemzése és tervezése | 381 |
A munkaerő-szükséglet felmérése | 383 |
A munkaerő-szükséglet fedezetének forrásai és felmérésének módszerei | 393 |
A munkaerő-állomány változása; a pótlólagos munkaerő-szükséglet | 393 |
A vállalaton belüli munkaerőmozgás | 400 |
A vállalat külső munkaerő-forrásai | 403 |
A vállalat munkaerő-vonzáskörzete | 407 |
A munkaerő-szükséglet és a munkaerő-fedezet összehangolása | 411 |
A munkaerő felvétele és munkába állítása | 411 |
A munkaerő betanítása | 419 |
A munkaerő ismereteinek fejlesztése | 421 |
A munkaerő racionális és hatékony felhasználása | 423 |
A munkaerő- és a munkaidő-kapacitás kihasználása | 426 |
A munkaidő-tartalékok feltárása | 428 |
A szervezés szerepe a munkaidő-kapacitás célszerű felhasználásában | 433 |
Irodalom | 439 |
Tárgymutató | 463 |