kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői papírkötés |
Oldalszám: | 198 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 28 cm x 19 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | 60 példányban került kiadásra. 257 fekete-fehér ábrával illusztrált. Kézirat. |
Tanulói méréssorozat hosszúság és időmérésre I. | 10 |
1. feladat: Hosszúságmérés és tükrös centiméterskálával | 10 |
2. feladat: Hosszúságmérés tolómérővel | 10 |
3. feladat: Hosszúságmérés cavarmikrométerrel | 10 |
Tanulói méréssorozat hosszúság és időmérésre II. | 12 |
1. feladat: Görbe vonalak hosszúságának mérése | 12 |
2. feladat: Kicsiny hosszúságok meghatározása veítéssel | 12 |
3. feladat: Időmérés stopper órával | 12 |
Mérések a sűrűség fogalmának kialakítására | 14 |
Az erő és mérése, kölcsönhatás törvénye | 16 |
1. feladat: Az erő mint fizikai mennyiség | 16 |
2. feladat: Az erő mérése | 16 |
3. feladat: A kölcsönhatás törvénye | 16 |
Erők összetevése és felbontása | 20 |
1. feladat: Közös hatásvonalú erők összetevése | 20 |
2. feladat: Szöget bezáró hatásvonalú síkbeli erők összetevése | 20 |
3. feladat: Erők felbontása | 22 |
Az erő forgató hatása. Párhuzamos hatásvonalú erők összetevése | 24 |
1. feladat: Az erő forgató hatása | 24 |
2. feladat: Párhuzamos hatásvonalú erők összetevése | 24 |
3. feladat: Az erőpár | 26 |
Testek súlypontja, egyensúlyi helyzeti, állásszilárdsága | 28 |
1. feladat: A súlypont fogalma és kísérleti meghatározása | 28 |
2. feladat: Testek egyensúlyi helyzetei | 28 |
3. feladat: A testek állásszilárdsága | 30 |
Az egyenesvonalú egyenletes mozgás | 32 |
1. feladat: Az elmozdulás vektormennyiség | 32 |
2. feladat: Az egyenesvonalú egyenletes mozgás | 32 |
3. feladat: Tanulói mérés Mikola-csővel | 32 |
A testek tehetetlensége. A surlódás | 34 |
1. feladat: A testek tehetetlensége | 34 |
2. feladat: A surlódás | 34 |
3. feladat: Surlódási tényező meghatározása lejtővel | 34 |
Az egyenesvonalú egyenletesen gyorsuló mozgás | 36 |
1. feladat: Az egyenesvonalú egyenletes mozgás út-idő grafikonja | 36 |
2. feladat: A pillanatnyi sebesség és a gyorsulás meghatározása | 36 |
3. feladat: A gyorsulás meghatározása út- és időméréssel | 36 |
A szabadesés. A hajítások | 38 |
1. feladat: Szabadon eső test mozgásának jellege | 38 |
2. feladat: Tanulói kísérletek a nehézségi gyorsulás mérésére | 38 |
3. feladat: A hajítások | 38 |
Az erő gyorsító hatása. A dinamika alaptörvénye | 42 |
1. feladat: Az erő és az általa létesített gyorsulás kapcsolata | 42 |
2. feladat: A dinamika alaptörvénye | 42 |
3. feladat: A testek súlya | 42 |
A mozgásmennyiség és megmaradása | 44 |
1. feladat: Egymásra ható testek mozgásmennyiség-változása | 44 |
2. feladat: A mozgásmennyiség megmaradása | 44 |
3. feladat: A rakéta működései elve | 44 |
Szilárd testek rugalmas és rugalmatlan alakváltozásai | 46 |
1. feladat: Szilárd test rugalmas alakváltozásainak leírása | 46 |
2. feladat: A nyújtás. Rugalmas feszültség. Kooke törvénye | 46 |
3. feladat: Szilárd testek maradandó alakváltozása | 46 |
Az ütközés | 50 |
1. feladat: A rugalmas ütközés | 50 |
2. feladat: A rugalmatlan ütközés | 50 |
Folyadékok sztatikája I. | 52 |
1. feladat: A folyadék mechanikai modellje. A folyadék szabad felszíne | 52 |
2. feladat: A külső nyomás terjedése folyadékokban | 52 |
3. feladat: A folyadék súlyából származó nyomás | 52 |
Folyadékok sztatikája II. | 56 |
1. feladat: Felhajtó erő a folyadékban. Arkhimedész törvénye | 56 |
2. feladat: Fajsúlymérés Arkhimedész törvénye alapján | 56 |
3. feladat: A testek úszása | 58 |
Molekuláris erők a folyadékban | 60 |
1. feladat: Kohézió, adhézió | 60 |
2. feladat: Folyadékok felszíni jelenségei a felületi feszültség | 60 |
3. feladat: A folyadék felszíne az edényfal közelében. Hajszálcsövesség | 60 |
Gázok sztatikája | 62 |
1. feladat: A légnemű testek általános jellemzése. Pascal törvénye | 62 |
2. feladat: A gázok súlyából származó nyomás. Légnyomás. Felhajtó erő a gázokban | 62 |
3. feladat: Boyle-Mariotte törvénye. Nyomáskülönbségen alapuló eszközök | 64 |
Folyadékok áramlása I. | 66 |
1. feladat: Az áramlás leírás | 66 |
2. feladat: Surlódásmentes folyadék áramlási sebessége és nyomása | 66 |
3. feladat: Bernoulli törvényének gyakorlati alkalmazásai | 68 |
Folyadékok áramlása II. | 70 |
1. feladat: Surlódásos, stacionárius áramlás | 70 |
2. feladat: Közegellenállás | 70 |
3. feladat: A repülés | 70 |
Körmozgás. Merev test tengely körüli forgása | 72 |
1. feladat: Az egyenletes körmozgás | 72 |
2. feladat: A forgó test energiája. A tehetetlenségi nyomaték | 72 |
3. feladat: Merev test egyenletesen gyorsuló forgó mozgása | 72 |
A rezgőmozgás | 76 |
1. feladat: A rezgőmozgás leírása és jellemző adatai | 76 |
2. feladat: A rezgőmozgást jellemző mennyiségek. A fonálinga | 76 |
3. feladat: Rezgőrendszerek | 78 |
A hullámmozgás | 80 |
1. feladat: Hullámok keletkezés | 80 |
2. feladat: Hullámok visszaverődése, törése, elhajlása, interferenciája | 80 |
3. feladat: Hangvilla rezgésszámának meghatározása rezonáló levegőoszloppal | 82 |
A fény visszaverődése | 84 |
1. feladat: A fény terjedése. A fényvisszaverődés törvénye | 84 |
2. feladat: A síktükör | 84 |
3. feladat: A gömbtükör | 86 |
A fény törése | 88 |
1. feladat: A fénytörés törvénye | 88 |
2. feladat: Síklapokkal határolt fénytörő közegek | 88 |
3. feladat: A törésmutató mérése | 90 |
Az optikai lencse | 92 |
1. feladat: A fény törése az optikai lencsén | 92 |
2. feladat: Vékony lencsék képalkotása, leképezési törvénye | 92 |
3. feladat: Lencsék gyújtótávolságának meghatározása | 92 |
Optikai eszközök | 96 |
1. feladat: A fényképezőgép | 96 |
2. feladat: Vetítőkészülékek | 96 |
3. feladat: Szögnagyítók | 96 |
A fény mint hullám (interferencia, elhajlás) | 100 |
1. feladat: A fényinterferencia | 100 |
2. feladat: A fényelhajlás | 100 |
3. feladat: A fény hullámhosszúságának mérése | 102 |
A fény mint hullám (polarizáció) | 104 |
1. feladat: A polarizáció jelenségének bemutatása kötélhullámokkal | 104 |
2. feladat: A fény polarizálása | 104 |
3. feladat: A fénypolarizácó gyakorlati alkalmazásai | 104 |
A molekulák hőmozgása. A szilárd testek és folyadékok hőtágulása | 106 |
1. feladat: Az anyag molekuláris szerkezete. A molekulák hőmozgása | 106 |
2. feladat: Szilárd testek lineáris hőtágulása | 106 |
3. feladat: Folyadékok hőtágulása | 108 |
A gázok állapotváltozásai | 110 |
1. feladat: A gázok állapotváltozásai | 110 |
2. feladat: Gázok állapotváltozása állandó nyomáson | 110 |
3. feladat: Gázok állapotváltozása állandó térfogaton | 110 |
A hőmennyiség | 112 |
1. feladat: A hőmennyiség fogalmának kialakítása | 112 |
2. feladat: Fajhőmérés | 112 |
A hőközlés módjai | 114 |
1. feladat: A hőáramlás | 114 |
2. feladat: A hővezetés | 114 |
3. feladat: A hősugárzás | 114 |
Halmazállapotváltozások | 116 |
1. feladat: Az olvadás és fagyás | 116 |
2. feladat: A párolgás, telített és telítetlen gőzök | 116 |
3. feladat: A forrás | 118 |
Elektromos alapjelenségek, Coulomb törvénye | 120 |
1. feladat: Az elektromos állapot | 120 |
2. feladat: Coulomb törvénye | 120 |
3. feladat: Az elektromos megosztás | 122 |
Az elektromos előtér | 124 |
1. feladat: A Van de Graaff-féle szalaggenerátor | 124 |
2. feladat: Az erőtér | 124 |
3. feladat: Erővonalak | 124 |
Az elektromos feszültség. Kapacitás, kondenzátorok | 128 |
1. feladat: Az elektromos feszültség | 128 |
2. feladat: A töltés, térerősség és potenciál a vezetőn | 128 |
3. feladat: A vezetők kapacitása, síkkondenzátorok | 128 |
Az elektromos áram | 130 |
1. feladat: Az elektromos töltések áramlása | 130 |
2. feladat: A zárt áramkör. Az elektromos áram hatásai | 130 |
3. feladat: Az áramerősség és mérése | 132 |
Az elektromos ellenállás; Ohm törvénye | 134 |
1. feladat: Ohm törvénye | 134 |
2. feladat: Huzalok ellenállása | 134 |
3. feladat: Feszültségesés áramátjárta vezető mentén | 136 |
A fogyasztók kapcsolása | 138 |
1. feladat: A fogyasztók (ellenállások) soros kapcsolása | 138 |
2. feladat: Ellenállásmérés helyettesítéssel. A voltmérő méréshatárának kiterjesztése | 138 |
3. feladat: A fogyasztók (ellenállások) párhuzamos kapcsolása | 140 |
A potenciométer. Ellenállásmérés Wheatstone híddal. Ohm törvénye a teljes áramkörre | 142 |
1. feladat: A potenciométer | 142 |
2. feladat: Ellenállásmérés Weatstone-híddal | 142 |
3. feladat: Ohm törvénye a teljes áramkörre | 142 |
Az áram hőhatása. Az elektromos munka és teljesítmény | 144 |
1. feladat: A hőfejlődés függése az ellenállástól | 144 |
2. feladat: Az elektromos áram által fejlesztett hőmennyiség | 144 |
3. feladat: A hőelem | 144 |
Az elektromos áram folyadékokban | 146 |
1. feladat: Folyadékok áramvezetése | 146 |
2. feladat: Faraday I. törvénye | 146 |
3. feladat: Az elektrolitikus polarizáció | 146 |
Az elektromos áram gázokban | 148 |
1. feladat: Töltéshordozók gázokban | 148 |
2. feladat: Önáló vezetés normális nyomású gázokban | 148 |
3. feladat: Önálló vezetés ritkított gázokban | 152 |
Elektromos áram vákuumban | 152 |
1. feladat: Vezetés vákuumban | 152 |
2. feladat: A dióda | 154 |
3. feladat: A trióda | 156 |
Elektromos áram félvezetőkben | 156 |
1. feladat: A germánium dióda | 156 |
2. feladat: A tranzisztor | 156 |
3. feladat: A fényelem. A termisztor | 156 |
Mágneses alapjelenségek. A mágneses tér | 158 |
1. feladat: Mágneses alapjelenségek | 158 |
2. feladat: A mágneses tér | 158 |
3. feladat: Mágneses terek szemléltetése erővonalakkal | 158 |
A mágneses teret jellemző mennyiségek. Áramvezető a mágneses térben | 162 |
1. feladat: A mágneses indukció | 162 |
2. feladat: Mágneses tér a tekercs belsejében; a térerősség | 162 |
3. feladat: Áramvezető a mágneses térben | 164 |
Az anyagok mágnesezhetősége. Az áram mágneses hatásának néhány alkalmazása | 166 |
1. feladat: A mágneses permestabilitás | 166 |
2. feladat: Az elektromágnes és néhány alkalmazása | 166 |
3. feladat: Teljesítménymérés elektrodinamikus teljesítménymérővel | 168 |
Az elektromágneses indukció | 170 |
1. feladat: Mozgási indukció | 170 |
2. feladat: Nyugalmi indukció | 170 |
3. feladat: Az önindukció | 170 |
A váltakozó áram előállítása, tulajdonságai | 174 |
1. feladat: A váltakozó áram előállítása | 174 |
2. feladat: A váltakozó áram jellemzői | 174 |
3. feladat: A váltakozó áram hatásai | 174 |
Ellenállások a váltakozó feszültségű áramkörben | 178 |
1. feladat: Az ohmos ellenállás | 178 |
2. feladat: Az induktív ellenállás | 178 |
3. feladat: A kapacitiv ellenállás | 178 |
Az ohmos ellenállás, az önindukciós tekercs és a kondenzátor által létesített fáziseltolás | 180 |
1. feladat: A fáziseltolás kimutatása oszcilloszkóppal | 180 |
2. feladat: A fáziseltolás szögének mérése cosinus-mérővel | 180 |
3. feladat: A fázisjavító kondenzátor | 180 |
A forgó mágneses tér és néhány alkalmazása | 180 |
1. feladat: Forgó mágneses tér előállítása permanens mágnessel | 182 |
2. feladat: Forgó mágneses tér előállítása többfázisú árammal | 182 |
3. feladat: Az indukciós fogyasztásmérő | 182 |
A transzformátor | 186 |
1. feladat: A transzformátor működési elve | 186 |
2. feladat: A transzformátor feszültség- és áramviszonyai | 186 |
3. feladat: A szikrainduktor | 186 |
Az elektromágneses rezgések | 188 |
1. feladat: A párhuzamos rezgőkör | 188 |
2. feladat: Csillapított rezgések előállítása | 188 |
3. feladat: Csillapíthatlan, lassú rezgések előállítása | 190 |
Az elektromágneses hullámok | 192 |
1. feladat: A nagyfrekvenciás oszcillátor rezgéseinek frekvenciája | 192 |
A rádióadó | 194 |
1. feladat: A hangfrekvenciás oszcillátor | 194 |
2. feladat: A rádiófrekvenciás oszcillátor | 194 |
3. feladat: A rádióadó | 196 |
A rádióvevő | 196 |
1. feladat: A visszacsatolt audion | 196 |
2. feladat: A rádiópad erősítő egységei | 196 |
3. feladat: Vevőkészülékek összeállítása | 196 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.