Munkáért, kenyérért, szabadságért! I.

Az építő-, fa- és építőanyagipari dolgozók mozgalmának válogatott dokumentumai (1823-1919)

Szerkesztő

Palotás Imre

Lektor

Budapest

'Palotás Imre: Munkáért, kenyérért, szabadságért! I. ' összes példány

Kiadó:	Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1962
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	363 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Honnan indultak el, hova nyúlnak vissza azok a legendás harcok, melyek a rendi társadalom, majd a szabadversenyen alapuló kapitalizmus kemény törvényei, megtorló intézkedései ellenére is egyre... Tovább

Tartalom

Bevezető	3
Az építő-, fa- és építőanyagipari munkások mozgalmai a századforduló előtt
Debrecenben az ácslegények a céhmesterektől nagyobb bért követelnek. A mozgalom vezetőit bírói úton kegyetlenül megbüntetik	13
A császári kormány intézkedései a szocializmus magyarországi elterjedésének megakadályozására, Bach belügyminiszternek Geringer császári biztoshoz intézett iratai	14
A Svájcból kiutasított osztrák és magyar munkások ellenőrzéséről	14
A középítkezéseknél dolgozó munkások figyeltetéséről	15
A pesti kőműveslegények egyletének megrendszabályozása (1857-1858)	16
Téglagyári sztrájk 1863-ban	18
A belügyminiszter megtiltja az asztalos szakegylet megalakítását	18
Budapesti szakmai gyűlések	18
Nyilvános kőművesgyűlés	18
Asztalosgyűlés a Beleznay-kertben	20
Első nagyobb bérmozgalmak	21
A budapesti asztalossegédek munkafelhagyása	21
A budapesti kőfaragók sztrájkja	25
Budapesti kőművesmozgalom	25
Az aradi asztalosok árszabály-mozgalma	31
A budapesti ácssegédek követelései	33
A budapesti szobafestő-segédek követelései	34
A kőfaragóegylet átalakulása országos szakegyletté	35
A Mátyás-templom építkezésén	37
Készülődés az első május 1. megünneplésére	38
A budapesti május 1-i munkásünnep	39
Hatalmi és munkaadói terror a sztrájkoló munkásokkal szemben	40
Sztrájk	40
"Unikum"	41
Egy munkaadói körlevél	42
A budapesti építőmesterek feljelentése a belügyminiszterhez a kőfaragósegédek szakegylete ellen	43
A belügyminiszter Budapest polgármesteréhez intézett átiratában elrendeli az asztalosmunkások ellenállási pénztárának felülvizsgálását	47
A belügyminiszter rendelete Budapest polgármesteréhez az asztalos szakegylet szakmai, agitációs és ellenállási pénztárának feloszlatásáról, és az egylet ellen indítandó vizsgálatról	48
A belügyminiszter az asztalosok szakegylete működési körének korlátozására utasítja Budapest alpolgármesterét	49
A budapesti kőművessegédek otthont alapítanak	51
Első kísérlet általános építőipari szaklap, az "Építőmunkás" megjelenésére	52
A fővárosi téglagyári munkások általános sztrájkja	53
Tudósítás a téglagyári munkások sztrájkjának kitöréséről	53
Tudósítás a lengyel, szlovák és magyar téglagyári munkások gyűléséről	54
Rendőrségi jelentés a sztrájkoló téglagyári munkások követeléséről	56
Tudósítás a Budapest-környéki téglagyárak jövedelméről	58
Tudósítás a téglagyári munkások sztrjákjának befejezéséről	59
A budapesti kőművessztrájk	60
A budapesti kőművesmunkások helyzetéről	60
A rendőrség jelentése a sztrájkról	61
Az ácsok bérmozgalmai	63
A budapesti ácssegédek követelése	63
Közlemény a debreceni ácssegédek sikeres bérharcáról	66
Az első építőmunkás-kongresszus Magyarországon	67
Az országos famunkás-kongresszus határozata az országos famunkás-szakegylet alakításáról	72
Az asztalos-kongresszus	72
A famunkás-kongresszus	73
Megalakul az építőmunkás-dalárda	75
Perczel Dezső belügyminiszter rendelete a szakszervezetek fokozottabb ellenőrzésére	76
Újabb merénylet	76
A pési építőmunkás-egylet feloszlatása	77
Tudósítás a budapesti asztalossegédek sztrájkjáról	78
Harc az emberi szabadságjogokért, a szervezkedési jogért, a nagyobb kenyérért
Harc az országos szakszervezet megalakításáért, emberségesebb élet- és munkakörülményekért	83
Országos építőmunkás-kongresszus	83
Famunkás-kongresszus	93
Ínség, munkanélküliség és sztrájkok a századforduló után	97
Tudósítások a székesfehérvári kőművessztrájkról	97
A budapesti rendőrfőkapitány jeletnése a belügyminiszternek a fővárosban és környékén uralkodó ínségről és munkanélküliségről	98
A pécsi általános sztrájk kitöréséről	99
A pécsi általános sztrájk győzelméről	100
Tudósítások a debreceni munkások sztrájkharcáról	101
A budapesti kőfaragók sztrájkja	103
A kőfaragómunkások követelései	103
Tudósítás a sztrájk kitöréséről	103
A budapesti kőfaragók sztrájkjának győzelme	104
Budapesti ácssegédek sztrájkja	104
Az ungvári bútorgyári munkások sztrájkjáról	106
A fa- és építőipari munkások által kezdeményezett, győzelmes debreceni, általános sztrájk	110
A debreceni kefegyári munkások követelései	110
A debreceni kefegyári munkások röplapban kérik dolgozó társaik segítségét	111
A debreceni munkások feliratban jelentik be csatlakozásukat a kefegyári munkások sztrájkjához	112
Tudósítás az általános sztrájk kitöréséről	113
A sztrájkoló debreceni munkások győzelme	114
A famunkások harca a rövidebb munkaidőért s a magasabb munkabérekért	116
Thék Endre küldöttséget vezet	118
Kivonat az asztalosmesterek és -cégek munkássztrájkok letörésére kötött szerződésből	119
A békési kiskirályok a szervezkedő és harcoló építőmunkásság ellen	121
Az alispán a gyulai egylet felosztását javasolja felettesének	123
A gyulai kőműves- és ácssegédek szakegyletének működését felfüggesztik	124
A MÉMOSZ megalakul	124
A Magyarországi Építőmunkások Országos Szakegylete küldött közgyűlése	126
A famunkások nehéz élete és harcai a századforduló első éveiben	130
Kőműves-kizárás Budapesten	132
A szakszervezeti Értesítő a Kormány sztrájkrendeleteiről	136
Magyarország ácsmunkásaihoz!	136
A sztrájkkérdés a mérnökegyesületben	137
A győri építőmunkások háromhónapos mozgalma	141
Élet a sztrájktanyán	144
Az építőmunkások kizárása	145
A budapesti kőműves-Krimitschau	146
A szolnoki gőzfűrész-telepek munkásainak sztrájkja	150
A Gőzfűrész-telepi munkások és a munkáltatók között megkötött egyezség	152
Ázsiából	153
Különös indoklás	154
Az üvegesek köréből	155
A visszavezettetés	157
A "hazafiaskodó" keresztény-szocialisták körlevele	158
A sztrájkoló munkások soron kívüli elzárása	159
Az orosz forradalom	159
Csurgón is megindult a szervezkedés	160
Osztálytörvény-osztályítélet	161
Őfelsége a király nevében	162
Általános sztrájk Miskolcon	164
Tetőfedők sztrájkja	167
Az igazgató úr sztrájktörő lett	169
A süttői kőfaragók és kőbányászok bérmozgalma	170
A kőfaragók csatlakoznak a szövetséghez	172
Építési és egyéb vállalkozók szolidaritása a munkásság sztrájkjainak letörésére	173
A vasbeton-munkások győzelmes sztrájkharca	175
Nagytőkés intelmek tőkés társaknak	176
Cigányok diadala	177
A honhazaffyaskodó építőmesterek gaztette	178
A budapesti ácsmunkások kizárása	181
Röpiratszórás Lengyeltótin	185
Hajsza a szervezetek ellen	186
Az 1906-1907-es nagy kőműveskizárás és sztrájkharc története	187
A csatasíkon	187
Merénylet a budapesti kőműves-szakcsoport ellen	192
A megláncolt kutya	198
"Az építőmunkásság ügye az összmunkásság ügyévé vált!"	200
Nemzetközi szolidaritás	201
Sztrájktörvényt!	202
Az országos intéző bizottság további harcra hívja az építőmunkásságot	203
A munkáltatók terrorizmusa	204
Kapkodnak az uszítók	208
Az építési vállalkozók vad gyűlöletükben a szakegyletek feloszlatását követelik a kormánytól	211
A kőműves-szakosztályt feloszlaták!	212
A munkásszolidaritás ragyogó példája	214
Hajsza a munkásszervezetek ellen	215
Nyílt levél a belügyminiszterhez!	217
Válasz a fekete grófnak	218
A hatóságok tudomásul vették a kőművesek helyi csoportjának a megalakulását	219
A feloszlatott kőműves-szakosztály utójátéka	220
Az építő-, fa- és építőanyagipari munkásság harca a szakszervezet erősítéséért, a békéért, a forradalomért
Az építőmunkás-szövetség megerősíti a szabad szakszervezeti mozgalmat	225
A famunkás-szövetség körlevele a szabadszerkezet működéséről	227
A hatalom a szabadszervezetek ellen	228
A fekete gróf intézkedett!	229
Hát ez sem terrorizmus?	231
"Azonnal zár alá"	232
A váci fiók-csahosok tövényt ültek	234
Fegyházi munkarend	234
Kutyaszövetségi terror, hatósági segélettel	235
Igazságot követelünk!	237
A kutyaszövetség garázdálkodása	238
Üvegcsiszolók és műüvegezők	238
A kövezőmunkások felveszika harcot a jezsuiták befolyása ellen	240
A téglagyári munkások országos értekezlete	241
Munkában a kozákok	243
Az újpest-rákospalotai szobafestő- és mázolómunkások, valamit a munkaadók által közösen megállapított munkrend és bérszabályzat	244
A budapesti asztalossegédek bérmozgalma	247
Szék- és bérházunk alapköve	250
A MÉMOSZ emlékirata Budapest Székesfőváros Tanácsához a lakásépítési akcióval kapcsolatban	252
A nagyiparosok elnyomják a kisiparosokat	254
Kollektív szerződés Békéscsabán	255
A budapesti szobafestők és mázolók	257
A magyarországi szervezett építőmunkások segítik harcban álló német testvéreiket	258
A német építőmunkásokat kizárták	260
A munkáltatók hazafiságáról	260
Véres krónika	261
A 25 éves kőfaragó-mozgalom	264
A kutyaszövetség körlevele	265
Az építővállalkozók merényletet terveznek az építőmunkásság ellen	266
A budapesti kőfaragók háromhónapos, elkeseredett bérharca	269
Kizárták a budapesti kőfaragókat	269
Hazai és nemzetközi szolidaritás	270
Megszűnt a budapesti kőfaragómunkások kizárás	272
A kecskeméti földrengés. Az építőmunkásság áldozatkészsége. A vállalkozók lelketlensége	272
A városi tanács egyezséget kötött a MÉMOSZ-szal	272
Még egyszr a kecskeméti földrengés	275
Az életünkre törnek!	276
Tilos a sztrájkolók visszavezettetése	279
Harc vagy béke?	280
Sorozatos győzelmek	282
Vérvörös csütörtök	284
Gaz rágalmak	287
A téglakartell	287
A puhafa-kartell	292
Tiltakozunk a háború ellen!	298
Az "Építőmunkás" felhívása a háború ellen tüntető naggyűlésre	299
Bokányi Dezső beszéde a Tattersallban	299
Gazdasági harcaink eredményei	301
Gyermekmunka az építőiparban	301
Gyermekmunka az üveggyárakban	302
A munkásság küzdelme a munkanélküliség ellen	303
Rendkívüli szakszervezeti kongresszus a munkanélküliség ügyében	304
A munkaadók elsikkasztják a munkások betegbiztosítási járulékait	306
Olvasóinkhoz!	307
Tisza István, a kutyaszövetség és a sztrájkjog	308
Egy közmunkáról és a vállakozói morálról	308
Az építőipar válsága és a háború	310
A háború és a kizsákmányolás	312
Az építőipar helyzetéről	316
Az orosz forradalom	320
A nagy orosz szocialista forradalom üdvözlete	321
Részletek a Szocializmus című folyóiratnak az építőmunkások helyzetéről szóló cikkéből	325
Az ácsmunkások beolvadása a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségébe	328
Szervezkednek a kőbányák munkásai	330
A Famunkások Szaklapja a munkanélküliség valódi okairól	331
A szegedi famunkások szakszervezetének rendkívüli közgyűlése elutasítja a kommunisták kizárásáról hozott határozatot	332
A dicső első magyar tanácsköztársaság
Proletárdiktatúra	337
Az első szabad május elseje hazánkban	339
A szegedi építőmunkás-csoport az ellenforradalom elleni akcióra hívja fel az építőmunkásokat	340
A Tanácsköztársaság védi a proletárok egészségét	341
Az Építási Direktórium irányítja az építőipari termelést	342
A Népszava tudósítása a fővárosi lakásépítkezésekről	344
A forradalom célja	345
Az építőmunkások és a Vörös Hadsereg	346
Emlékezés a MÉMOSZ Vörös Zászlóalj haditetteire	348
A MÉMOSZ budapesti titkársága táviratban üdvözli az északi hadjáratban részt vevő MÉMOSZ-zászlóaljat	352
Halász János üzemi tanácselnök és Bőhm hadseregfőparancsnok táviratváltása	354
Függelék	355