Előszó
Mint ahogy a mikroökonómia a gazdaság egyes szereplőinek: egyéneknek / háztartásoknak, ill. vállalatoknak a viselkedését vizsgálva tanulmányozza az egyes árufajták piacait, a munkaerőpiac...
Tovább
Előszó
Mint ahogy a mikroökonómia a gazdaság egyes szereplőinek: egyéneknek / háztartásoknak, ill. vállalatoknak a viselkedését vizsgálva tanulmányozza az egyes árufajták piacait, a munkaerőpiac mikroökonómiája az említett piacok közül a munka piacát veszi részletesebb elemzés alá. Az elkülönült tárgyalásnak több oka van: a termelési tényezők közül a munka a legkevésbé tervezhető - a forgatható, leköthető, majd újrafelhasználható pénztőkével, a megvásárolható, használható, majd leselejtezhető gépi berendezésekkel, vagy a szisztematikusan feldolgozható és felhasználható információval szemben a munka „emberi tényező". Ez azt jelenti, hogy tulajdonosától, az egyéntől elválaszthatatlan, azaz ha munkabérért megvételre is kerül, a megvásárló vállalat akkor sem használhatja fel „kénye-kedve szerinti" teljes szabadsággal, hanem kénytelen figyelembe venni egy egész sor korlátozó tényezőt: a munkaerejét átengedő egyénnek saját akarata, elképzelései vannak, gyakorta elfárad, ráadásul felkínált munkaerejének minősége hosszú és igen sok tényező által befolyásolt oktatási / nevelési folyamat eredménye. A termelési tényezők közül a munka tehát a „legérzékenyebb": a legkevésbé kiszámítható, a legtöbb tényező által befolyásolt.
A munkaerőpiac mikroökonómiája elméleti tárgy: egész sor korlátozó feltevéssel operál, amikor vizsgálandó modelljeit szerkeszti és tanulmányozza, az általa elemzett esetek ilyen steril formában a valóságban sosem fordulnak elő. Mindazonáltal feltárja azon legfontosabb összefüggéseket és működési mechanizmusokat, amelyek a valós gazdaságoknak is alapjai és amelyek ismerete így bármely gazdasági szakterületen az alapvető elvárások közé tartozik, mint a témában való biztos eligazodás, logikus gondolkodás egyik alapja.
Jelen jegyzetünkben e tudásanyag elsajátítását szeretnénk minden rendelkezésünkre álló eszközzel megkönnyíteni. Elsőként is igyekeztünk egyszerűen, világosan fogalmazni, az egyes gondolatmenetek minden egyes lépését leírva, kerülve a nagyvonalú „ugrásokat". A már tanultakra építő új témák kezdetekor a vonatkozó területekre sokszor nem csak utaltunk, hanem röviden újra összefoglaltuk lényeges következtetéseiket. Másodszor, a népszerűtlen grafikonos ábrázolásmódot igyekeztünk az ellenkező céllal használni: a vizuális értelmezés, majd rögzítés segédeszközeként - az összevont, bonyolult ábrákat így több lépcsőben, lépésről lépésre építettük fel.
Vissza