Munkaerőgazdálkodás
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A munkaerő-gazdálkodás időszerű feladatainak a gazdaság- és a társadalompolitikával összehangolt eredményes megoldása ezekben az években az egyik legnehezebb és talán legtöbbet vitatott kérdés....
Tovább
Előszó
A munkaerő-gazdálkodás időszerű feladatainak a gazdaság- és a társadalompolitikával összehangolt eredményes megoldása ezekben az években az egyik legnehezebb és talán legtöbbet vitatott kérdés. Legnehezebb, mert előtérbe került a hatékonyság követelménye és a termelőeszközök tulajdonosát, a munkát végző embert bizony nem könnyű feladat teljesítmény-tartalékainak feltárására, hasznosítására késztetni. Az alkalmazandó módszerek vitatottak is, mivel a munka és a felelősség megosztása a központi, területi és vállalati szervezetek között teljes részletességgel és abszolút biztonsággal nem rendezhető. Így aztán előfordul "egymásra mutogatás", az irányító szervek bírálják és gyakorta elmarasztalják a gazdálkodó szervezetek magatartását. A vállalatok pedig nem ritkán hivatkoznak a hatékony gazdálkodást nem kellően segítő környezeti feltételekre, a szabályozásra, az irányításra.
Vissza
Tartalom
ELŐSZÓ 11
I. RÉSZ 13
A VÁLLALAT MUNKAÜGYI KÖRNYEZETE 13
1. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA 15
1.1. A foglalkoztatás fogalma, a foglalkoztatásra ható tényezők 15
1.2. A foglalkoztatáspolitika fogalma, helye a társadalom- és gazdaságpolitikában 16
1.2.1. A foglalkoztatáspolitika fogalma 16
1.2.2. A társadalompolitika és a gazdaságpolitika fogalma, a kettő viszonya 18
1.2.3. A foglalkoztatáspolitika mint a gazdaságpolitika és a társadalompolitika része 19
1.3. A foglalkoztatáspolitika céljai, feladatai 20
1.3.1. Történeti áttekintés 20
1.3.2. A VII. ötéves tervidőszak (1986-90) foglalkoztatáspolitikai céljai,feladatai .. 24
1.4. A foglalkoztatáspolitika intézményrendszere, eszközrendszere 26
1.4.1. A foglalkoztatáspolitika megvalósításának intézményei 26
1.4.2. A foglalkoztatáspolitika megvalósításának eszközei 27
2. A NÉPGAZDASÁG VÁRHATÓ MUNKAERŐHELYZETE, MUNKAERŐ-TERVEZÉS 31
2.1. Alapfogalmak 32
2.1.1. Munkaerő, munkaerőforrás 32
2.1.2. A népesség gazdasági aktivitása 33
2.1.3. Munkaerő-szükséglet, -kereslet, -felhasználás, -kínálat 35
2.2. A gazdasági aktivitást meghatározó tényezők alakulása 37
2.2.1. A gazdasági fejlettség hatása 37
2.2.2. A társadalmi munkamegosztás hatása 38
2.2.3. Az oktatás kiterjesztésének hatása 38
2.2.4. Az egészségügyi és szociális ellátás hatása 38
2.2.5. A népesség korstruktúrájának hatása 40
2.3. A munkaerőforrás és a munkaerő-felhasználás népgazdasági tervezése 41
2.3.1. A munkaerő-tervezés feladata, időhorizontja és szakaszai 41
2.3.2. A foglalkoztatás tervezése 43
2.3.3. A szakmunkaerő-szükséglet tervezése 48
2.4. A népgazdaság várható munkaerőhelyzete a VII.
ötéves tervidőszakban és az azt követő években 49
2.4.1. A munkaerő-kínálat alakulása 49
2.4.2. Az egyes népgazdasági ágak munkaerő-felhasználásának változása 51
3. A MUNKAERŐ-SZERKEZET ÁTALAKULÁSÁNAK FŐBB VONÁSAI 53
3.1. A munkaerő-szerkezet fogalma, típusai 53
3.1.1. A munkaerő-szerkezet fogalma 53
3.1.2. A munkaerő-szerkezet típusai 54
3.2. A munkaerő-mobilitás fogalma, jelentősége 57
3.2.1. A munkaerőmozgás fogalma, típusai 57
3.2.2. A munkaerőmozgás néhány fontosabb jellemzője hazánkban 60
3.3. Az ágazati és a szakmai munkaerő-szerkezet átalakulásának legfontosabb irányai 67
3.3.1. Az ágazati munkaerő-szerkezet átalakulásának tendenciái 67
3.3.2. A szakmai munkaerő-szerkezet átalakulásának tendenciái 69
3.4. A területi munkaerő-szerkezet jellemzői 70
3.4.1. A munkaerőhelyzet megyei különbségei 70
3.4.2. Munkaerő-tartalékkal rendelkező mikrokörzetek 70
3.5. a munkaerő területi mobilitása 74
3;5.1. Belföldi vándorlás 74
3.5.2. Ingázás 74
4. EGYÜTTMŰKÖDÉS A TANÁCSI MUNKAÜGYI SZERVEK ÉS A MUNKÁLTATÓK KÖZÖTT 79
4.1. A területi (tanácsi) munkaerő-gazdálkodás feladatai 80
4.1.1. Általános célok, feladatok 80
4.1.2. Területi munkaerő-tervezés 82
4.2. A területi munkaerő-gazdálkodás közvetlen eszközei 84
4.2.1. Munkaerő-közvetítés 84
4.2.2. Támogatások 88
4.2.3. Felnőttek szakmunkásképzésének tervezése, koordinálása 93
4.2.4. Egyéb engedélyezési jogkörök 94
4.2.5. Munkaügyi ellenőrzések 97
4.3. A területi munkaerő-gazdálkodás közvetett eszközei 98
4.3.1. Közreműködés a beiskolázások tervezésében 98
4.3.2. A pályaválasztási tanácsadás segítése 99
4.3.3. Részvétel a foglalkozási rehabilitáció elősegítésében 99
4.3.4. Beruházások véleményezése 100
II. RÉSZ Éj 103
VÁLLALATI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS 103
5. VÁLLALATI MUNKAÜGYI TEVÉKENYSÉG 105
5.1. A vállalati munkaügyi tevékenység fogalma, tagozódása 105
5.2. A. munkaügyi szervezet 107
5.3. Vállalati munkaerő-gazdálkodás 108
5.4. Vállalati munkaerő-politika 109
5.5. A vállalati munkaerő-gazdálkodás közvetett eszközei 114
5.5.1. A vállalati bérpolitika meghatározása 114
5.5.2. A belső érdekeltségi rendszer kialakítása 114
5.5.3. Szociális tervek kidolgozása 115
5.5.4. Beruházási, döntések 115
5.5.5. Új szervezetek alapítása 116
5.5.6. Oktatás, képzés 117
6. MUNKAERŐ-TERVEZÉS
6.1, A munkaerő-tervezés helye a vállalati tervezés
rendszerében 119
6.1.1. A munkaerő-tervezés fogalma 119
6.1.2. Munkaügyi tervezés 120
6.1.3. A termelési terv és a munkaerőterv kapcsolata 121
6.1.4. A termelékenység tervezése 122
6.1.5. A munkaerőterv kapcsolata a vállalati
terv egyéb részeivel 123
6.2. A munkaerő-tervezést megalapozó elemzések 124
6.2.1. Az elemzések témakörei 124
6.2.2. Az elemzések adatbázisa, módszerei 125
6.2.3. Az elemzések eredményeinek hasznosítása 125
6.3. A munkaerő-tervezés időhorizontja 127
6.4. A munkaerő-szükséglet tervezése 128
6.4.1. A munkaerő-szükséglet tervezésének alapjai 128
6.4.2. A munkaerő-szükséglet tervezésé a termelés normaóra-szükséglet alapján 129
6.4.3. A munkahelyek létszám-szükségletén alapuló tervezés 130
6.4.4. Célraorientált munkaerő-szükséglet tervezés 131
6.4.5. A termelés-kiszolgáló dolgozók iránti szükséglet tervezése 132
6.4.6. A szellemi (nem fizikai) dolgozók iránti szükséglet tervezése 133
6.5. A munkaerő-kapacitás tervezése 134
7. KÜLSŐ MUNKAERŐFORRÁS IGÉNYBEVÉTELE 137
7.1. A munkaerő-vonzáskörzet fogalma 137
7.2. A munkaerő felvételének elősegítése 139
7.2.1. Hirdetések 139
7.2.2. A munkaérő-közvetítő igénybevétele 141
7.2.3. Munkaerő-toborzás 142
7.2.4. Pályázatok kiírása 142
7.2.5. Dolgozók felvétele szervezett munkaerő-átcsoportosítás keretében 143
7.3. Ingázó dolgozók foglalkoztatása 144
7.4. A pályakezdők felvételének elősegítése 145
7.4.1. A pályaválasztás befolyásolása 146
7.4.2. Szakmunkástanulók megnyerése 146
7.4.3. Tanulmányi szerződések 147
7.4.4. A pályakezdők felvételével kapcsolatos sajátos feladatok 147
7.5. A munkaerő felvétele 149
7.6. A beilleszkedés elősegítése 150
SAJÁTOS HELYZETŰ RÉTEGEK FOGLALKOZTATÁSA 153
8.1. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. 153
8.1.1. A munkaképesség-változás fogalma 153
8.1.2. A foglalkozási rehabilitáció fogalma 154
8.1.3. A foglalkozási rehabilitáció megvalósításának módszerei 155
8.1.4. A rehabilitáció vállalati szervezete 157
8.1.5. A rehabilitációs eljárás 158
8.1.6. A foglalkozási rehabilitáció kötelezettsége, az ebben való érdekeltség 159
8.2. Nyugdíjasok foglalkoztatása 159
8.2.1. A nyugdíjasok foglalkoztatásának előnyei 159
8.2.2. A foglalkoztatás főbb szabályai 160
8.2.3. A nyugdíjasok alkalmazásának főbb területei, jellemzői 161
8.2.4. Vállalati feladatok a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatosan 161
8.3. Részmunkaidős és bedolgozói foglalkoztatás 163
8.3.1. A részmunkaidős és bedolgozói foglalkoztatást keresők összetétele 163
8.3.2. A részmunkaidős és bedolgozói foglalkoztatás gazdasági hatása 164
8.3.3. A bedolgozói foglalkoztatás 166
8.3.4. A részmunkaidős foglalkoztatás 169
8.3.5. A gyermekgondozási szabadságon lévők - részmunkaidős foglalkoztatása 171
A MUNKAERŐ HATÉKONY FOGLALKOZTATÁSA 173
9.1. A foglalkoztatás hatékonysága és a kapcsolódó fogalmak 173
9.1.1. Gazdaságosság, jövedelmezőség, hatékonyság 173
A munka termelékenysége, intenzitása 174
9.1.2. A munka termelékenysége, intenzitása 174
9.1.3. A hatékony foglalkoztatás fogalma 174
9.2. A foglalkoztatás hatékonyságának növelése a vállalatoknál 175
9.3. Az élőmunka termelékenységének elemzése 177
9.3.1. A termelékenység mutatószámai 178
9.3.2. A termelékenységre ható tényezők elemzésének módszerei 180
9.4. Vállalaton belüli munkaerő-átcsoportosítás 181
9.4.1. A vállalaton belüli munkaerő-átcsoportosítás fogalma 181
9.4.2. Konvertálhatóság 181
9.4.3. A vállalaton belüli átcsoportosítás módjai 182
9.5. Munkaerő-kirendelés 184
9.6. A dolgozók képzettségének, szakképzettségének..növelése, és ennek megfelelő foglalkoztatása 186
9.6.1. A felnőttképzés helye, szerepe 186
9.6.2. A felnőttképzés formái 187
9.6.3. A felnőttképzés intézményi keretei 188
9.6.4. A felnőttképzés tervszerűségének növelése 189
9.7. Munkaidő-gazdálkodás 190
9.7.1. A munkaidő-gazdálkodás alapfogalmai 191
9.7.2. Munkaidő-felhasználás 192
9.7.3. A munkaidő-kihasználás 203
9.8. A munkaszervezés mint a munkaerő-gazdálkodás közvetett eszköze 205
10. PÓTLÓLAGOS MUNKAERŐFORRÁSOK BEVONÁSA A TERMELÉSBE 207
10.1. Túlóráztatás 208
10.2. Vállalati gazdasági munkaközösségek munkájának igénybevétele 209
10.3. Mellékfoglalkozás 212
10.4. Másodállás 213
10.5. Munkaerő-kooperáció 214
10.6. Gazdasági társulások létrehozása 216
10.7. Külföldiek foglalkoztatása 217
10.7.1. Külföldiek foglalkoztatása államközi egyezmény keretében 218
10.7.2. Külföldiek foglalkoztatása külkereskedelmi szerződés keretében 219
10.7.3. Munkaerő-kooperáció külföldi vállalattal 220
10.7.4. Egyénileg munkát vállaló külföldiek 220
11. A MUNKAERŐ MEGTARTÁSA 223
11.1. Fluktuáció a vállalatnál 223
11.2. A fluktuáció gazdasági hatása a vállalatnál 225
11.3. Vállalati fluktuáció-vizsgálat 226
11.4. A fluktuáció-vizsgálat módjai 226
11.5. A fluktuáció-vizsgálat információs feltételei 228
11.6. Az általános fluktuáció-vizsgálat 229
11.7. Célvizsgálatok 235
11.7.1. Vizsgálat a számítógépes nyilvántartás segítségével 236
11.7.2. Kérdőíves felmérés 236
11.7.3. A célvizsgálat eredményeinek értékelése, visszacsatolása 239
11.8. A fluktuáció csökkentésének lehetőségei a vállalatnál 239
11.9. A GYES-en levők, a sorkatonák megtartásának sajátos feladatai 242
12. LÉTSZÁMCSÖKKENTÉSEK, A MUNKAVISZONY FELBONTÁSA, SZÜNETELTETÉSE 245
12.1. A munkaviszony felbontása 245
12.2. Szervezett munkaerő-átcsoportosítás 248
12.3. A nyugdíjazással kapcsolatos munkaügyi feladatok 251
12.4. Külföldi munkavállalás 253
12.4.1. A külföldi munkavégzés módjai 254
12.4.2. A külföldi munkavállalással kapcsolatos vállalati feladatok 256
13. A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS SAJÁTOS TERÜLETEI 261
13.1. A munkaerő-gazdálkodás sajátos feladatai a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 261
13.1.1. A munkaerőhelyzet sajátosságai és az ebből adódó feladatok 261
13.1.2. A munkaerő-tervezés tökéletesítése 263
13.1.3. Az idényjellegű munkaerő-szükséglet kielégítésének eszközei 268
13.1.4. A külső munkaerő fogadása és ellátása .. 271
13.2. A munkaerő-gazdálkodás sajátos feladatai a
költségvetési intézményeknél 272
13.2.1. A költségvetési szervek munkaügyi környezetének sajátosságai 272
13.2.2. Költségvetési szervek munkaerő-helyzetének területi különbségei 273
13.2.3. Munkajogi szabályok alkalmazásának sajátosságai 274
13.2.4. Munkaerő- és bérgazdálkodás 277
FÜGGELÉK 281
1. MINTAFELADATOK 281
2. A TANKÖNYV ANYAGÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FONTOSABB JOGSZABÁLYI
RENDELKEZÉSEK JEGYZÉKE 300