A szerkesztő előszava | 3 |
Munkaegészségtan - munkaegészségügy | 5 |
Munkaegészségtan | 7 |
A magyar munkaegészségügy rövid története | 9 |
Munkavédelem | 12 |
Az állami egészségügyi szolgálat szervezete és működése | 13 |
Gyógyító-megelőző ellátás | 14 |
Közegészségügy-járványügy | 16 |
Az üzemi orvos, a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő és a vállalati biztonsági megbízott együttműködése | 21 |
Munkaélettan | 27 |
A munkaélettan fogalma és fejlődésének fő irányai | 29 |
Alkalmazkodás a fizikai munkához, különös tekintettel a vérkeringési-légzési rendszere | 35 |
Alap- és munkaanyagcsere. A szervezet energiaforgalmának mérése és becslése | 42 |
A szervezet által termelt energia gazdaságos felhasználásának fizológiai lehetőségei | 51 |
A teljesítmény megengedhető felső szintje energiaigényes fizikai munkában | 57 |
A pihenési pótlék és a teljesítménynormatíva energiaigényes munkában | 63 |
A statikus terhelés mutatói és mérése | 70 |
Ergonómiai-élettani szempontok és elfáradás megelőzésére statikus terhelésben | 78 |
A szervezet alkalmazkodása hidegben és melegben végzett munkához | 89 |
Klímaparaméterek mérése. A klíma és a hőmunka komplex mutatói | 96 |
A hőmunkaterhelés hátértékei. A védekezés irányelvei meleggel és hideggel szemben | 107 |
Alapismeretek a felsőbb idegtevékenységről: jelzőrendszerek, sztereotípia, gátlások | 115 |
A teljesítmény-diszpozíció és mutatói | 122 |
Szempontok olyan munkafolyamatok kialakításához, amelyek átmenetet képeznek a fizikai és a szellemi munka között | 134 |
A munkabiztonság lélektana | 143 |
A munkabiztonság tárgya, feladatköre | 145 |
A munkabiztonság lélektanának alapfogalmai | 148 |
Az idegrendszer és a pszichikum | 148 |
Munkabiztonság és alkalmazkodás | 151 |
Igénybevétel, megterhelés és baleseti veszély | 153 |
A baleset fogalma | 157 |
A balesetek okai | 159 |
A véletlen és szükségszerűség dialektikája a balesetek keletkezésében | 161 |
A baleseteket előidéző okok | 161 |
A manifeszt és potenciális veszélyforrások | 162 |
A veszélyforrások kiiktatása, feltétlen, illetve feltételes jellegű veszélytelenítés | 163 |
Az egyéni baleseti veszélyeztetettség | 164 |
Az egyéni védettség | 166 |
Veszélytudat-veszélyérzet | 168 |
A személyiség szerepe a munka biztonságában | 170 |
Az érzékelés, az emlékezet és gondolkodás szerepe a tevékenység regulációjában | 171 |
Értelmi képességek - intelligencia | 173 |
Ügyesség , mozgási intelligencia | 175 |
A figyelem szerepe a tevékenység regulációjában | 176 |
Az érzelmi élet és a temperamentum | 177 |
Az akarati folyamatok és a jellem | 180 |
A szakmai rátermettség alapjai | 182 |
A szakmai érdeklődés kialakulása | 185 |
A szakmai beállítottság | 186 |
Cselekvési automatizálások | 187 |
A szakmai képességek pszichológiai jellemzői | 191 |
Általános magatartási sajátosságok | 193 |
A gyakorlás hatása a munka biztonságára | 195 |
A személyiség fejlődése, a munkabiztonsági követelményekhez való alkalmazkodás | 197 |
A megfelelő pályaválasztás feltételei | 198 |
A munkabiztonság tárgyi feltételei | 202 |
A megfelelő információközlés | 202 |
A munkamozdulatok | 204 |
A gépek vezérlése | 205 |
Védőberendezések és védőeszközök | 206 |
A monotónia | 207 |
A hanghatások szerepe a monotóia csökkentésében | 211 |
A zaj | 211 |
A mechanikus rezgések hatása | 213 |
Hőhatások | 213 |
Mérgezőanyagok | 214 |
A világítás | 215 |
A munkabiztonság szervezési feltételei | 216 |
A munkafolyamat kritikus fázisai | 217 |
A baleseti szituáció és a pánikállapot | 218 |
Az elfáradás | 220 |
Az elfáradás folyamata különböző műszakokban | 221 |
A munka- és pihenési rend | 223 |
A szünetek tartama és megszervezése | 224 |
Aktív pihenés | 226 |
Munkakezdés, ebédszünet | 227 |
A műszakvég | 228 |
A munkabiztonság közösségi feltételei | 228 |
Az információ és a kommunikáció szerepe a munkabiztonság kialakításában | 229 |
A munkával szembeni elvárások | 229 |
Közvélemény és közösségi állásfoglalás | 231 |
A vigyázatlanság csoportos formái és az ellenük folytatott harc | 233 |
Az elővigyázatosság és óvatosság fejlesztése a kollektívában | 236 |
A munkavédelmi propaganda és agitáció | 238 |
Az idegrendszer kóros állapotai és a munkabiztonság | 242 |
Neurózis és munkabiztonság | 242 |
Neurózis és foglalkozás | 242 |
Neurózis és baleset | 244 |
A neurózisok számának csökkentése és a munkabiztonság | 245 |
Alkohol és munkabiztonság | 246 |
Az alakohol okozta konfliktus-szituációk szerepe a munkabiztonságban | 248 |
Az alkoholizmus elleni tevékenység és a munkabiztonság | 249 |
Foglalkozási betegségek és megelőzésük | 249 |
Foglalkozási ártalmak és betegségek | 255 |
A foglalkozási ártalmak megelőzésének általános és egyéni módszerei, tervezései | 257 |
A megelőzés eszközei | 259 |
A munkaegészségügyi tükrök készítésének metodikája | 260 |
Munkaegészségügyi tükör | |
A foglalkozási megbetegedések bejelentése | 285 |
A megelőzés egyéni védőeszközei, védőruházata, védőfelszerelései | 287 |
A leggyakrabban előforduló foglalkozási ártalmak és betegségek okai, tünetei és megelőzésük | 323 |
Porártalmak | 338 |
A leggyakoribb szerves anyagok ártalmai | 388 |
Elsősegélynyújtás heveny mérgezésnél | 406 |
Az egészségügyi rehabilitáció szempontjai és feladatai az üzemben | 411 |