Külkereskedelem- és pénzügypolitika IV.

Tartalom

X. FEJEZET
KELET-EURÓPA A KGST MEGSZŰNÉSE UTÁN.
A GAZDASÁG HELYZETE, KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK 5
1. A KGST működésének jellemzői és következményei 8
1.1. Történeti előzmények 10
1.2. A KGST működési mechanizmusa 13
1.2.1. Árak 15
1.2.2. Az áruk kontingentálása 16
1.2.3. A klíring/transzferábilis rubel 18
1.2.4. Innovációéi lenes hatások 20
1.3. Az ellentmondások kiéleződése a 80-as évek közepétől 21
2. Reform és gazdaság a Szovjetunióban 27
2.1. Külkereskedelem 29
3. Kelet-Európa többi országa 32
3.1. Az egyes országok helyzete 34
4. Lesz-e együttműködés Kelet-Európában? 37
XI. FEJEZET
KELET-NYUGATI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK 40
1. A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok alakulásának áttekintése 41
2. A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok általános feltételei 48
3. Áruszerkezet.i sajátosságok és ezek következményei 52
4. A kelet-nyugati áruforgalmi kapcsolatok viszonylati
szerkezetének jellemzői 58
5. Kooperációs kapcsolatok 63
6. Pénzügyi és hitelkapcsolatok 69
6.1. A kelet-nyugati hitelkapcsolatok alakulása, főbb szakaszai 69
6.2. A kelet-nyugati hitelkapcsolatok alakulásának főbb tényezői 73
6.3. A kelet-európai országok külföldi adósságállományának alakulása 75
XII. FEJEZET
A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK GAZDASÁGI HELYZETE 84
1. A fejlődő országok csoportosítása 86
1.1. Földrajzi, szempontból 86
1.2. A gazdasági fejlettség szintje alapján 87
1.3. Exportjuk legfontosabb áruféleségei szerint 88
2. A fejlődő országok bekapcsolódása a világgazdaságba 90
2.1. Új tendenciák a fejlődő országok világgazdasági integrálódásában 95
2.1.1. Multinaciona1izálódás 95
2.1.2. Exportra termelő vámszabad területek 95
2.1.3. Az iparágon belüli kereskedelem, mint a jövőbeli struktúraváltás eszköze 96
3. A fejlődő országok nemzetközi pénzügyi helyzetének alakulása 99
3.1. Az olajexportáló országok devizális helyzetének jelelemzői 99
3.2. Az olajimportőr fejlődő országok pénzügyi helyzetének jellemzése 101
3.3. Nemzetközi módszerek és tervek az adósságválság enyhítésére 106

Témakörök