Előszó | 11 |
A résztvevők | |
Mayer József: Roma közhasznú munkások iskolai foglalkoztatásba ágyazott középiskolai és szakmai képzése | 15 |
Mayer József: A munka és a tanulás terei: az iskolák | 27 |
Kazár Klaudetta - Mayer József: "Mentorok és mentoráltak" | 77 |
Kőpatakiné Mészáros Mária: Tanulás iskola nélkül? | 91 |
Expanzió Humánfejlesztő Kft.: A tanulói felkészítés tapasztalatai | 109 |
Mayer József - Singer Péter: Ami az adatok mögött van... (Interjúk a programban támogatást nyert "munkavállaló tanulókkal") | 121 |
Interjúk | |
Gál Sándorné (Vastag Klára): "Mindig voltak körülöttünk könyvek" | 123 |
Bancsók Imréné: "Keresztrejtvényt fejtek, hogyha van kis időm, meg ott a tévé" | 127 |
Budai Gáborné (Vadász Rita): "Mondtam, hogy ki vagyok, és amikor megláttak, nem tudták a reakciójukat leplezni" | 130 |
Lakatos Zsóka: "Abból soha nem volt hátrányos helyzetem, hogy roma vagyok" | 134 |
Ribánszkyné Csizmár Viktória: "...az igazgatónő megmondta, hogy nem szívesen lát ilyen embereket ebben az iskolában" | 138 |
Makó Zsolt: "A Való Világban voltam kellékes" | 142 |
Németh Miklósné: "A családban nincs senkinek érettségije..." | 147 |
Sárközi Natália: "Ha meglesz az érettségi, másképp fognak ők is rám nézni" | 151 |
Somogyi Árpádné: "Nyáron tanulni kell nagyon, mert a jövő hónapban törni kell a mákot, ami egy hét kiesést jelent" | 154 |
Szabó Margit: "A faluban itt engem utáltak, a mai napig utálnak, pláne a cigányok, mert én nem vagyok olyan, mint ők" | 158 |
Szabó Renáta: "...ha valakiről azt tudják, hogy ebben egy kicsike cigány vér is van, azt teljesen elítélik, megnézik, lenézik..." | 164 |
Hódiné Tyukodi Heléna: "...abból indultak ki a magyarok, hogy persze minden cigány egyforma" | 168 |
Toldi Erzsébet: "...meg kell, hogy legyen az áttörés itt a cigányoknál" | 172 |
Lakatos Beáta: "Büszke vagyok arra, hogy cigány vagyok" | 175 |
Kalányos Sándor: "Tanulás nélkül nincs jövő!" | 177 |
Fogari Attila: "Ha cigányozás van, az akkor inkább az idősek között zajlik" | 179 |
Varga Judit: "Azok közé kell beülnöm, akik tanítottak. Hiába mondják, nem tudom őket tegezni" | 184 |
Oláh Csabáné: "Kell, hogy legyen egy cél!" | 187 |
Balogh László: "Ha egy magyar csóróbb mint én, akkor is lenéz engem, mert cigány vagyok" | 189 |
Kiss József: "Amit felvállaltam, azt igyekszem végezni" | 192 |
Berki Edina: "Nem lehet családi pótlékra életet alapozni..." | 195 |
Sárközi Ibolya: "...a szüleim valahogy okosabban csinálták, mint a többiek" | 198 |
Varga Gáborné (Váradi Julianna): "A mi időnkben örültünk, ha kaptunk egy melegítőalsót" | 200 |
Bedéné Varga Rozália: "Hárman voltunk, de nagyon ki voltunk közösítve" | 203 |
Frank Józsefné (Kala Judit): "Van olyan mgé manapság is, hogy nincs hús az asztalon" | 205 |
Berki Viktórné (Ikródi Julianna): "...én valahogy vegyes vagyok" | 208 |
Kulman Zoltánné: "Korán lecsaládosodni, az rotja annak az esélyét, hogy az ember munkát kapjon." | 210 |
Simon Csabáné (Lovász Appolónia): "...nem volt még saját ágyunk sem." | 212 |
Mezei Mónika: "A cigányokat külön tették, nem a magyarokkal voltunk egy csoportban" | 214 |
Jóni Jánosné (Balogh Anikó): "Ahogy nézem, hogy a mai világban csak az ér valamit, aki tanult ember" | 216 |
Kukucska Géza: "Még énbelőlem is lehet valami..." | 218 |
Csikós József: "Reménykednek abban, hogy elindulok felfelé" | 220 |
Sárköziné Kovács Margit: "Most hogyan fog ő kimenni az utcára, hogy a lánya egy cigányhoz ment hozzá" | 222 |
Baranyai Istvánné: "...a bátyám szeretett olvasni, és ő szoktatott rá engem erre a tevékenységre" | 226 |
Kecskésné Czirák Ildikó: "Nem fejeztem be az iskolát, mert jött az életem párja" | 228 |
Borsos Mátyásné: "Nálunk az volt a szokás, hogy a lányoknak otthon a helyük" | 230 |
Csáki Beatrix: "...azt hiszem, hogy nem tudták, hogy én cigány vagyok" | 232 |
Galambos Jánosné: "A család volt az, ami alapvetően hiányzott" | 234 |
Pécsi Mónika: "Minden szabadidőmet az egyesületemre fordítom" | 237 |
Ronta Gábor: Az magától értetődő volt, hogy továbbtanulok" | 239 |
Oláh Renáta: "Kell idővel lakás, autó, ezek azért fontos dolgok" | 242 |
Gurbai János: "... a buszon, ha leültem, nem mertek mellém ülni" | 244 |
Horváth Béláné: "...ha már férjhez mentél, akkor minek tanulsz?" | 249 |
Csanyáné Kovács Mariann: "...munka és tanulás együtt nem egyszerű dolog" | 251 |
Horváth Lászlóné (Gallyas Róza): "De nem ez volt a legrémesebb, hanem a juhganaj. Az csípte a szememet..." | 253 |
Kiss Béláné (Sándor Eszter): "...ahogy megszólalok, rajtam is észrevenni, hogy cigány vagyok" | 255 |
Ádám Andrea: "De attól, mert valaki cigány, attól még nem muszáj cigányként élni" | 257 |
Gregóczki Tibor: "Beindult itt is a hitelesdi" | 260 |
Nagy István: "Ez egy Rómeó-Júlia stílusú dolog" | 262 |
Nagy Zsuzsa: "A szülők el vannak azzal foglalva, hogy munkát keresnek" | 264 |
Tóth Ferencné (Zsíros Melinda): "Ismernek, tudják, honnan jöttem, hová megyek" | 266 |
Béki Gáborné (Csóka Jolán): "A szüleim mindig azt akarták, hogy mi többre vigyük, mint ők" | 271 |
Balázs Flórián: "Apa beszélgetett velem. Nem ütött meg, nem bántott" | 274 |
Matta Jenő: "Ez a dolog, amibe most belekezdtem, az példamutató is" | 276 |
Oláh Nikoletta: "A szülők is azt mondják, hogy nagyon jó, hogy mi itt vagyunk" | 280 |
Balogh Nikoletta: "...úgy érzem, hogy szükség van rám" | 283 |
Csobádi Istvánné: "...nyugodt és rendezett az életem" | 285 |
Barati Imréné: Miközben neki nem volt iskolája, tőlünk megkövetelte" | 288 |
Lakatos Zsuzsanna: "Ha van valami gondjuk, elmondják, hallgatnak rám" | 291 |
Orosházi Andrea: "...akik gazdagabbak voltak, azok tartottak össze." | 295 |
Németh Szilvia: Az identitás mint narratíva | 298 |
Mayer József: Élettörténetek mint a kutatás eszközei | 311 |
Hogyan tovább? | 321 |
Függelék | |
Felhasznált irodalom | 325 |
Munkakörileírás-tervezet | 327 |
A tanulói felkészítés eredményeinek táblázatos összegzése | 329 |